2022. november 12-én szombaton délelőtt a következő előadások hangoztak el a Klebelsberg Napok keretében a Klebelsberg Kultúrkúria falai között a Magyar Nemzeti Írószövetség, a Magyar Újságírók Közössége és a Klebelsberg Emléktársaság szervezésével.
Elsőként Domonkos László író előadása a folyóirat eszmeiségét, a lap mögött álló filozófiai hátteret tárgyalta elsősorban a közízlés, a konzervativizmus, a neonacionalizmus, a nacionalizmus fogalmainak tartalmi megvilágításával. Másodikként Dr. Nagy Gyöngyi történész előadása felvezetésként a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét (MANSZ) mutatta be. Hangsúlyozva ezzel, hogy a szervezet a Horthy korszak hivatalos nőegyletének számított. Majd a Napkelet női szerzői közül; Tormay Cécile, Ritoók Emma, gróf Zichy Rafaelné és Szentmihályiné Szabó Mária alakja, illetve a Napkelet és az erdélyi írók (az erdélyi Helikon) kapcsolata került középpontba. Ezek után Filep Tamás Gusztáv történész főként Kuncz Aladár megközelítésére, az Erdélyben születő irodalom és a Napkelet viszonyára, Böhm Károly szellemtörténeti iskolájára, Pauler Ákosra tért ki. De szó esett a Napkeletben megjelenő írások műfaji sokszínűségéről, a különböző írások mennyiségéről. Valamint a Napkeletben megtalálható olyan fő irányzatokról, mint például a faktologiáról (adatgyűjtő tudományról), vagy a szellemtörténeti iskoláról, mely utóbbiból két irány is kivált; a népiségtörténet (képviselője: Mályusz Elemér) és a szociológia történetírás, technikatörténet: (képviselője: Hajnal István). Az előadás végén Szekfű Gyula és Hóman Bálint vitájáról is többet megtudhatott a hallgatóság. Negyedikként Dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész azokat az Ember tragédiájáról szóló írásokat vette sorra, amelyeket a Napkelet közölt. Végül pedig Jobbágy Éva Tormay Cecile-kutató arra adott választ, hogy miért volt szükség a Napkelet elindítására akkoriban, a tanácsköztársaság után. Bemutatta a Nyugat folyóirat alapítóit és körét. Valamint rávilágított arra, hogy bizony a vörös emigráció tagjainak tevékenységei micsoda óriási károkat okoztak hazánknak Trianon kapcsán és után.
A délelőtti előadások az alábbi videókon tekinthetők meg:
A Napkelet eszmeiségének időszerűsége
Tehetséges írónők jelentkezése a Napkelet oldalain
A két háború közötti történettudományi irányzatok, iskolák a Napkeletben
Madách a Napkelet hasábjain
A Trianon után feltámadt magyarság folyóirata, a Napkelet
A délelőtti szakmai fórumot Összművészeti szemlélet a Napkelet folyóiratban címmel délutáni szekció követte, melynek keretében elsőként Dr. Busku Szilvia filozófus Gr. Klebelsberg Kunonak a Himnusz előtti tisztelgését mutatta be. Egészen konkrétan Gr. Klebelsberg Kuno: Kölcsey emlékezete c. írásának filozófiai szempontok szerinti elemzését hallhattuk, melyhez dr. Erdősi Károly is hozzászólt. Mindkét beszédből kirajzolódott Klebelsberg remek szónoki képessége, s jellemtanító magatartása, mely Kölcseyt példaképül állítva nyilvánult meg.
Zárásként pedig Dr. Erdősi-Boda Katinka művészeti író mutatta be, illetve értékelte Kodály két írását, melyet a nagyszalontai, illetve a máramarosi népzenegyűjteményekről írt. Kodály példaképe Arany János, és a zeneszerző barátja Bartók munkássága érdekes perspektívába került.
A délutáni előadások az alábbi videókon tekinthetők meg:
Gr. Klebelsberg Kuno tisztelgése a Himnusz előtt – a „NAPKELET” 1923. júliusi számában (Gr. Klebelsberg Kuno: Kölcsey
emlékezete c. írásának filozófiai szempontok szerinti elemzése)
(Gr. Klebelsberg Kuno: Kölcsey emlékezete c. írásának filozófiai szempontok szerinti elemzése)
Kodály Zoltán magyarsága – első írásai a NAPKELET 1923. évfolyamában
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.