Csók István születésnapjára

Ezen a napon, február 13-án született százötvenkilenc évvel ezelőtt Csók István a Fejér megyében található Pusztaegresen, amely települést ma Sáregresnek hívják. A híres festő életművéről a közelmúltban Láng-Kovács Éva művészettörténész tartott előadást a Klebelsberg Kastélyban.

Az előadás Csók István pályáját nagyon aprólékos részletességgel, rengeteg képanyaggal, történetekkel és naplóidézetekkel illusztrálva mutatta be. Megismerhettük édesapja, Csók Lajos, malomtulajdonos személyiségét, valamint a gyermek Csók István tanulóéveit. Megtudhattuk, hogy kik voltak az első mesterei (Lotz Károly és Székely Bertalan) és barátai (Iványi-Grünwald Béla, Zemplényi Tivadar), mely festők hatottak rá kezdetben erőteljesen (Szinyei Merse Pál) és milyen impulzusok érték a müncheni Képzőművészeti Akadémián, valamint a párizsi Julian Akadémián.

Láng-Kovács Éva arra is rávilágított, hogy a külföldi irányzatokkal való találkozása mellett Csók István megmaradt magyarnak. Míg képei a realizmus, naturalizmus, impresszionizmus stílusjegyeit viselik magukon, addig vannak köztük olyanok is, amelyek magyaros témát (pl. Úrvacsora, Tulipános láda) jelenítenek meg. Ugyanakkor a tájképeken, portrékon, hagyományos aktokon túl művészetét szemlélve találhatunk kifejezetten bizarr festményeket is, Báthory Erzsébet vagy például a Vámpírok címmel.

Feleségét megjelenítve valódi eleganciát, kislányát láttatva pedig játékos meghittséget érzékelhetünk alkotásain. A festőt mindig is foglalkoztatta a természet, így balatoni képei mesésen ragyogóak.

Aki nem lehetett ott az esten, annak ajánljuk Láng-Kovács Éva honlapját, amelyre kattintva az előadás szerkesztett változata képekkel együtt itt elolvasható.

Valamint szintén felhívjuk hidegkúti olvasóink figyelmét a művészettörténész, Láng-Kovács Éva Festők a szabadban címmel, A nagybányai művésztelep regénye alcímmel megjelentetett könyvére is (Lásd itt!), mindkettő valódi feltöltődésül szolgál.