A Hidegkúti Hírek interjújában azt vizsgáljuk, hogy mit is lehet kezdeni egy kastéllyal? Ha az romos, vagy félkész, esetleg felújított állapotban van. A műemlék és az azzal együtt járó szellemiség vagy a fenntarthatóság, a később megtérülő anyagi tényező, mely dönt egy épület megmentésénél?
Fontos, hogy egy kastély életében a két szempont ne egymás kiszorítására, hanem kiegészítésére törekedjen. Nemrég adták át a füzérradványi Károlyi-kastélyt a Nemzeti Kastélyprogram keretében. Rekonstrukcióról, épülethasznosításról, műtárgyállományról, a civilekkel történő összefogásról kérdeztük Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos urat.
Milyen komolyabb építészeti kihívások merültek fel a füzérradványi Károlyi-kastély restaurálása során?
A szokásosan bevett folyamatot követtük: volt restaurátori kutatás, falszövet kutatás, épület kutatás és persze levéltári kutatás is, hogy minél jobban megismerhessük az épület adottságait, történetét. Ezek alapján alakult ki a tervezési folyamat, a koncepció-terv és az a vízió, ami a kastély helyreállítását és hasznosítását határozta meg. Az épületnek meg kellett újulnia mind elektromossági, mind gépészeti szempontból, és restaurátori munka is bőven akadt. Hogy egy konkrét példával is éljek: a 60-as években beüvegezték a loggiát, így merült fel az a kérdés, hogy a loggiát az eredeti állapotra állítsuk-e vissza, vagy megtartsuk-e a beüvegezést. Végül az eredeti állapot mellett döntöttünk, ez látható is volt a régi, XX. század eleji képeken.
Az épület helyreállítás során is időnként előbukkanhatnak nem várt elemek. Így például a könyvtárszobában a restaurátor olyan falfestés nyomait fedezte fel, amelyeken a Károlyiak címerállata, a karvaly jelent meg. Előre nem látható esemény volt ezeknek a motívumoknak az feltűnése a restaurálás során. A helyreállítás után ma már a teremben mindenhol megcsodálhatjuk a karvalyos díszítőfestés motívumait.
Milyen kalandos történetű műtárgy különlegességeket tudna kiemelni?
Ilyenek például a szatmári-asztal és a szatmári-kereszt, amelyeket a család leszármazottja, gróf Károlyi László ajánlott fel a kastélyban létrehozott kiállítás számára. A Károlyi-család legendája szerint ezen az asztalon írták alá a szatmári békét 1711-ben. A szatmári kereszt is ehhez az eseményhez kötődik, és jelenleg ezen az asztalon látható a kiállítás részeként.
A kastély fénykora a 19. századtól egészen a II. világháborúig tartott. Miért a 30-as évek korszakát választották a kiállítás tematikájaként?
Tulajdonképpen azért, mert ez az unikális, a különleges. A Nemzeti Kastélyprogram 18 kastélya közül mindegyiknek megvan az egyedi tematikája, profilja. Itt adta magát, hogy az 1938-ra létrejövő luxus kastélyszálló kerüljön bemutatásra. Igaz ugyan, hogy a kor egyik neves építésze, Ybl Miklós dolgozott rajta, ettől is unikális lehetne, de a kastélyszálló időszak az, ami igazán sajátos a füzérradványi kastély vonatkozásában. Természetesen a kastély többi korszaka is bemutatásra kerül, de a kastélyszálló időszaka foglalja keretbe azokat. Miközben a látogatók teremről teremre haladva végigjárják a kastélyt, interaktív képernyők [beszélő gépek] elevenítik meg a kastélyszálló jellegzetes karaktereit. A monitorokon a színészek által eljátszott figurák között látható a kastélyszálló bármixere, londínere, sofőrje vagy az igazgatója. Miközben megismerhetővé válik a kastélyszálló egykori élete, a látogató információkhoz is juthat egy gyilkossággal kapcsolatban. A kerettörténet végére érve fel tudja deríteni, hogy ki volt a gyilkos. Összefoglalva a kiállítás több témakört is bemutat, és ezek közül a kastélyszálló tematikájára összpontosít.
Különleges műtárgyaink közül még kiemelném a reneszánsz épületszerkezeteket, a kőfaragványokat és kandallókat, amelyeket Károlyi István és a felesége vásárolt a XX. század elején Olaszországban. Az ott lebontásra kerülő régi reneszánsz épületek faragványait a műkereskedők eladták és ilyen módon kerültek az eredeti olasz faragványok Füzérradványba. Ezek ma is megcsodálhatók a kiállítás részeként.
A hazai vagy a nemzetközi piacról szereztek be több műtárgyat a kiállításhoz?
A hazai piacról leginkább.
A kastély felújítását nagyban segítette civilként Rédai Zsolt, egykori kertész, majd gondnok. Más kastélyok során is van példa erre, hogy összefognak a civil szférával?
Mind a civil szférával, mind az egykori tulajdonosok leszármazottaival jó, élő a kapcsolat, sokszor segítik is a háttérmunkánkat. Például a tatai Eszterházy-kastélynál az Ausztráliában élő rokon, Francesca Esterházy Blackwell a múzeumnak ajándékozott olyan értékes műtárgyakat, amelyeket a családnak sikerült megmentenie, így ezek visszatértek Ausztráliából. Többek között ennek következtében került a kiállításba egy rózsafa levelesláda, oldalán egy olyan kézzel festett jelenettel, amelyet Jean-Baptiste Isabey, Napóleon francia császár udvari festője készített. Hasonlóképp kerültek vissza az ezüst lakodalmi készlet darabjai, illetve a család felmenőit ábrázoló miniatúrák is. Másik példával éve: a bajnai Sándor-Metternich kastély esetében a helyi plébános összegyűjtötte az egykori ajtókilincseket és ezeket odaadományozta a kastély számára. Ez azért volt jelentős, mert ezen, a plébános úr által megőrzött kilincsek alapján tudtuk az összes többi kilincset is legyártani.
Ha már a füzérradványi Károlyiaknál tartunk: tervezik-e, hogy a fóti Károlyi kastélyt is felújítják?
Erről nem tudok nyilatkozni, mert ez nincs az én látókörömben, illetve hatáskörömben.
A Nemzeti Kastélyprogramba csak vidéki, vagy fővárosi ingatlanokat is beemelnek? Pesthidegkútiként figyeljük a szűkebb környezetünkben található két értékes műemléket: a Klebelsberg-kastélyt, illetve a Váry-Szabó kúriát. Előbbit felújították, utóbbi a Váry-Szabó kúria még romos állapotban található.
A Nemzeti Kastélyprogramban kizárólag állami tulajdonú, és alapvetően vidéki ingatlanok kapnak helyet, fővárosi ingatlan eddig nem került be a programba. A kastélyprogram következő ütemében azonban további, szintén állami tulajdonú műemlékek is fognak szerepelni.
További információk a kastélyról a hivatalos oldalán olvashatók.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.