A performansz térfoglalása, avagy a képviselőjelölti kampányolás mikéntje

Tordai Bence közelmúltban az ATV – VOKS 2022 műsorában szerepelt. Írásom elsősorban a műsorban elhangzottak és láthatóak értelmezésére szolgálhat a bizonytalankodó választópolgárok számára, segítségére, ahogy Harsányi Péternek, a műsorban szereplő másik résztvevőnek a „kiegészítései” is.

1. rész

2. rész

A performansz térfoglalása

Miszerint ugyan nem lehet minden megnyilatkozást performansznak tekinteni, de a politikától a gazdaságon és különféle társadalmi folyamatokon át (nem megfeledkezve az előadóművészetekről) tulajdonképpen minden vizsgálható performanszként (is). /motto/

A motto sorait „A performansz mint térfoglalás” c. tanulmány felvezetőjeként a
Jelenkor online irodalmi és művészeti folyóiratban olvashatjuk /
2014, 57. évfolyam, 6. szám/ P. Müller Péter tollából.

Elöljáróban, rögtön itt a legelején megjegyzem, hogy a performansz kifejezés nem más, mint „egy művészi megnyilatkozás műfaji megjelölése”, és semmilyen értelemben nem valamiféle minősítés. A performatív szó jelentésére azt találjuk az idegen szavak alatt; a kimondással egy időben a cselekvést is végrehajtó embert jelenti.

Kíváncsian kerestem, tudományos alapon hogy mi is bővebben, pontosan a performansz értelmezése, mivel most a politikai/választási kampány kezdetén vagyunk, és a jelenség igen gyakran „használatos”. Egyre jobban fokozódik ez a megjelenési forma a politikai élet mindennapjaiban, miközben ezen „előadói-művészeti lehetőség” régebben sem volt számomra igen kedvelt, a színházi területen kívül sem. Tehát érdeklődésem középpontjába került a fogalom értelmezése, azok után, hogy szűkebb pátriánk,

a 4. sz. választókerületben ellenzéki országgyűlési képviselőjelöltként induló Tordai Bence kampány tevékenységét igazán nem is kerülhetem el, hiszen nap, mint nap megkínálja ebben a műfajban – eggyel/mással -, többek között a hidegkúti polgárokat is.

Természetesen nem voltunk eddig sem híján az ellenzéki oldal folyamatos kampánymunkájának a hétköznapokban, a balliberális médiában, az országgyűlési tudósításokról szóló képekben, de mára a mennyiségük és erősségük több, mint zavaró. Pedig még csak a kampány időszak elején vagyunk. Szóval Tordai Bence és a performansz kérdése, illetve mint térfoglalás vizsgálata különösen izgalmassá kezd válni mostanában szomszédaink köreiben is. De nézzük, hogy mit is ír P. Müller Péter tanulmányában a performansz térfoglalásáról?

Kiindulópontom az, hogy a performansz mindig térfoglalás. Nem pusztán egy, a színre lépő (performer) megmutatkozásaként, megnyilvánulásaként, kezdeményezéseként leírható esemény, illetve folyamat, hanem minden esetben a (szín)tér meghódítása, elfoglalása, újrastrukturálása, belakása, megvédése (másoktól), elvalótlanítása (fikcionalizálása) – és még sok minden más – is.” E felütést teljes mértékben elfogadva olvastam tovább a tanulmányt; „Ez a megközelítés felértékeli a mikroelemzést a nagy elbeszélésekhez képest, és középpontba állítja a tudományközi szemlélet- és megközelítésmódot, illetve metodológiát.

Folytatásként a mikroelemzéshez szükséges alapfogalmakat és metodológiát tisztázza, amellyel nem kívánom untatni az olvasót. Abból csak néhány gondolatot idézek. Így többek között;

A teátrális cselekvések, performatív aktusok kitüntetett szerepet játszanak ezekben a téralkotási folyamatokban…” Később az aktusok fogalmát pontosítja is, az úgynevezett határátlépési módozatok leírásakor; „Elfoglalni, behatolni, határokat átlépni. Noha a kifejezések katonaiaknak tűnnek, a mindennapi élet performatív aktusaiban a diplomatikus köntösbe burkolt cselekvésektől a direkt agresszióig ugyanilyen folyamatok, játékok zajlanak.

Partizán, telepes és menekült

Három kiemelt típusról ír a határátlépés kapcsán, ezek a partizán, a telepes és a menekült.

A partizán ….. bár »civilnek néz ki, mégis harcosként cselekszik«. Fő jellemzői a politikai elkötelezettség, a hivatalos intézményi (»reguláris«) kereteken kívüli lét és a mozgékonyság… a telepes egyébként jövevény, aki egy idő után úgy tesz, mintha bennszülött volna. Valódi ellenségének az adott (földrajzi vagy szimbolikus) terület őslakosát, »eredeti« (őnála korábbi) belakóját tekinti. A telepesnek ez a területhez való viszonya analóg azzal a magatartással, amelyik intoleráns az övétől eltérő térkezelés, esztétika, performativitás iránt. A telepes tehát ragaszkodik a határhoz (amelyet ő jelölt ki), és annak fenntartásában érdekelt.

Telepes típusú performansz: II. Tupac Amaru kivégzése Cusco főterén

Ahogy az őslakosról, úgy a menekült típusról szóló definíciós sorokat sem tartom szükségesnek idézni, de ugyanakkor én is kiemelem a következőt;

Az itt használt tipológiát továbbvíve: a telepes (területet el- és lefoglaló) helyzetére a legnagyobb fenyegetést a partizán és a menekült megjelenése és tevékenysége jelenti. Hiszen azok bírálják a meglévő fennhatóságokat, megkérdőjelezik a meglévő határokat.

Immár a tipológián túl, egyre erősebb analógiát von az eddigi színházi performansz világ és a politikai élet egyes eseményeinek megjelenése közé. Úgy érzem, végre helyben vagyunk. Például;

A politikai célú tüntetések, ………. A demonstráció egyúttal térfoglalás is, de nemcsak fizikai értelemben, hanem mentális terek elfoglalásának értelmében is. Hiszen az ilyen performatív események célja minden esetben az, hogy ne csupán a már eleve összetartozó (hasonló nézeteket valló) résztvevők, hanem a »kívülállók« valamekkora köre is az esemény befolyása, a demonstrált nézetek hatása alá kerüljön……. ily módon úgy válnak egy társadalmi performansz nézőivé, hogy nem is tudják, ez fog velük történni. Ez a helyzet nyilvánvalóan egészen más, mint amikor színházi előadásra vagy valamilyen eseményre megy el valaki, azzal a célkitűzéssel, hogy ott néző legyen. Ennek az akaratlan nézői mivoltnak egy kevésbé spontán esete az az Augusto Boal nevéhez köthető » láthatatlan színház «, amelyet a fentiekben említettem”……….„Gyakran már önmagában a helyszínválasztás provokációval, a hagyományos színházi keretek felrúgásával, a nézői elvárások megtagadásával vagy negligálásával ért fel

Ennek dokumentálására még „helyszínlistát” is közöl. Igen nagy mélységben taglalja, részletesen elemzi az utcaszínházi performansz jellemzőit, amelynek során végre „tudományos magyarázatot” kapok arra, hogy a parlament nem tévesztendő össze az utcával, és a politika megjelenése a médiában sem lehet színház. A témánál maradva, én még mélyebben is kíváncsi lennék arra, hogy mit írna az országgyűlés padsoraiban meghonosodott performansz jelenetekről? Mert például már az utcaszínház vonatkozásában is ezt körvonalazza a szerző;

A nézők valójában nem-nézők. Szabályok tehát nem léteznek, az utcán az előadás megtörténik. Megszakítja a hétköznapok forgatókönyvét, mondhatni meglovagolja azt, helyet követel magának a térben, és a saját törvényeit állítja fel.

Mit írna a parlamenti performanszról, ahol nem „sima” nézők vagyunk, hanem közvetve és közvetlenül érdekeltek, az általunk odaküldött, rájuk szavazott és fizetett képviselőinknek sorsunkról szóló felelős vitáinak és döntéseiknek alanyai?

Végső konklúzióként ezekkel a sorokkal zárja P. Müller Péter tanulmányát, amelyek egyaránt színházról és politikáról szólnak, bizonyítva, hogy jó nyomon járunk, amikor kizárnánk a politikából a performanszot.

A jelenség ennél sokkal összetettebb. A fenti példák egy része azt illusztrálta, hogy a színházból a színházon kívülre hatolnak teátrális térfoglalások, amelyek felforgatják az ideiglenesen megszállt tereket.

A fentiekből néhány kulcsszó használata megdöbbentett, így többek között elsőként „(szín)tér elvalótlanítása (fikcionalizálása)”. Próbáltam megfejteni a magyar nyelvtől igen csak idegen szó jelentését, végül is abban maradtam, hogy valami olyant akart kifejezni a szerző, miszerint a performansz megnyilvánulás, nem más mint a valóságot kiüresítő tevékenység, vagy a valóságot a fikciók világába áthelyező cselekvés. Én azt mondanám a hétköznapi életben minderre, hogy ilyenkor nem mondanak igazat. Másodikként e „megközelítés felértékeli a mikroelemzést” szúrt szemet, s ez magyarázatot ad arra, hogy ezt a „metodológiát” akár akarom, akár nem, de kényszerből el kell viselnem ilyenkor. Bizony ezért nem kedvelem a színházban és azon kívül pedig még inkább, ha ez a parlamentben, avagy a médiában folyik, amikor is „a direkt agresszióig ugyanilyen folyamatok, játékok zajlanak.” Nem kevésbé;

Patizán emlékmű. Ukrajna, Nerubajszke (1968)

A partizán ….. »bár civilnek néz ki, mégis harcosként cselekszik«.

„ismeretterjesztés” sorai sem nyerték meg tetszésemet, azt gondolom teljes joggal, és hogy mások is így vannak ezzel.

Intoleráns az övétől eltérő térkezelés, esztétika, performativitás iránt…..s a telepes tehát ragaszkodik a határhoz (amelyet ő jelölt ki), és annak fenntartásában érdekelt

olvasatánál már mindent megértettem…… 

A legnagyobb fenyegetést a partizán és a menekült megjelenése és tevékenysége jelenti.

Már csak hab volt a tortán.

Mi, pesthidegkútiak meg tegyük az egészhez hozzá, és tegyünk azért, hogy ne kerüljön be az áprilisi választások során a következő parlamenti ciklusba sem partizán, sem telepes típusú performansz!

info@hidegkutihirek.hu | + bejegyzések

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings