Az idei év őszére újabb nemzeti műemlékünk nyitotta meg kapuit a Nemzeti Kastélyprogramnak köszönhetően. A füzérradványi Károlyi-kastély régi pompájában új köntösben várja látogatóit az ország minden sarkából. Maga az átfogó rekonstrukció három évig tartott, ugyanakkor nem teljesen előzmény nélküli. Múzeumi célokat szolgáló részleges épületfelújításra 1996-2002 között, parkrendezésre és az óriási halastó kialakítására 2013-2015 között került sor. 2016 pedig azért volt nagy mérföldkő a kastély életében, mert akkorra készültek el azok a régészeti, építéstörténeti dokumentációk, melyek alapján ez a részleteiben is gazdag, méltóságteljes épület visszanyerhette büszke fényét. A terek, a tetőszerkezet, a falak, a loggia eredeti helyreállítása nem kis feladat elé állította a kivitelezőket. Ahol lehetett mind a külső, mind a belső építészeti elemeket illetően a stílushűségre törekedtek.  A munkálatokban az archív fotók nagy segítséget nyújtottak.

A kastély bejárása

Az ideérkező a keleti oldal impozáns főbejáratán keresztül léphet be az épület belsejébe. A földszinten kiállítóterek, rendezvényterem, kávézó, az emeleten pedig további kiállító-és múzeumpedagógiai foglalkoztatók kaptak helyet. Az épületbelső az 1930-as éveket idézi elénk, amikor a kastély szállóként működött. Alapvetően az art deco hangulata határozza meg a szobák atmoszféráját korszerű anyagokkal ötvözve, ugyanakkor historizáló, neobarokk és neoreneszánsz bútorokkal is találkozhatunk a kiállított műtárgyakat szemlélve. A helyszín nemcsak megtekintésre, rendezvény megtartására, hanem pihenésre is egyaránt alkalmas. A kertben létrehozott apartmanok többnapos szállást tesznek lehetővé.   

A kastély története

Füzér várát és uradalmát I. Lipót király adományozta 1686-ban nagykárolyi báró Károlyi Lászlónak. A kastély területén, egykoron kúria állott, mégpedig késő reneszánsz stílusban, melyet feltehetőleg Réthey Péter építtetett. A bővítések után gróf Károlyi Ede a régi ház valamennyi részét lebontatta, hogy saját koncepciója mentén 1846 tájától kezdve 1877-ig szinte teljesen újat varázsoljon. Bár Ybl Miklós tervei is hozzásegítettek az U alakú kastély megálmodásához, a grófi lakhely jellegzetes ismertető jegye a nyolcszögletű, keskeny, magas tornya, melyet elsőként biztosan Károlyi Ede képzelt el. Időközben a loggiás szárny megépítésével F alakúra egészült ki a hatalmas komplexum. Az árkádos, neoreneszánsz főhomlokzat pedig a mai napig gyönyörködteti az érdeklődőt. Később, a századfordulón a kastély déli szárnya komoly változtatáson esett keresztül, illetve ekkor kerültek be azok a reneszánsz kandallók, fafaragványok, ajtókeretek, bútorok, melyek díszítésül szolgálnak. Ugyanakkor 1936-1938-ban Gróf Károlyi István Lehoczky Györgyöt bízta meg a luxus kastélyszállóvá történő átalakításra, betegeskedő édesapja kiköltözése, valamint felesége javaslata következtében. A hely a kor elitjének pihenési, tartózkodási helyszínévé avanzsált.

Károlyi Mihály vagyonelkobzása

A füzérradványi Károlyi-kastély ugyan nem tartozott Károlyi Mihály vagyonába, sorsa mégis összeforrott a bukott köztársasági elnökével. A Tanácsköztársaság és Trianon sokkja után sokan egyszemélyi felelőst, hazaárulót láttak Károlyi Mihályban. Bírósági úton is hazaárulónak nyilvánították, mivel tevékenysége nagyban szerepet játszott abban, hogy az I. világháború végén a hadsereget feloszlatták, a határokat nem védték meg, így az ország nagy része idegen uralom alá került, sőt ő adta át a hatalmat Kun Béláék rémuralmának. Perében 1923. február 21-én született meg az ítélet, amelyben a budapesti királyi törvényszék kimondta, hogy Károlyi Mihály összes vagyona az államra szállt át. Mivel a Károlyi Mihály vagyonának nagy része hitbizomány volt, ezért azt a családfő nem idegeníthette el a többi családtag elől. Emiatt az államnak Károlyi Mihály féltestvérét, Józsefet kártalanítania kellett, és meg kellett váltania a vagyon 40%-át. Az állam a befolyó vagyont a középosztály felzárkóztatására fordította, hiszen ne felejtsük el, hogy ebben a korszakban a határon túlról elűzött értelmiségiek például vasúti vagonokban, szükséglakásokban éltek, illetve újra kellett szervezni a romba dőlt felsőoktatást is. Utóbbiak gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter elévülhetetlen érdemei, aki a Károlyi-perről és a vagyonelkobzásról 1925-ben a következőképp vélekedett:

A trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból bizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság.

Az osztó igazságnak teszünk eleget akkor, amikor éppen annak az embernek a vagyonát, aki ezt a trianoni katasztrófát a maga tehetetlenségével […] és a maga mesterkedéseivel előidézte, használjuk fel arra, hogy a magyar középosztály érdekében mentsük a menthetőt.

A Károlyi Mihály tevékenységének következtében bekövetkező országvesztés a nemesség vagyoni helyzetét is alaposan átrendezte. A régi nemesi családok földjei, bányái, gyárai sok esetben a határokon túlra kerültek, így bevételeiktől elestek. A 20-as és 30-as években többször is komplett kastély berendezéseket árvereztek el, mivel a tulajdonosaik már nem tudták fenntartani őket. Bár a füzérradványi kastély a család egy másik ágának kezében volt, és emiatt elkobzásra nem került, azonban végzetét nem kerülhette el. A család a fóti kastélyt részesítette előnyben és jelentős kölcsönök felvétele mellett luxusszállodává alakította, hogy az épület ne finanszírozhatatlan kiadásokat jelentsen, hanem önfenntartóan működhessen.

Megőrzött, átmentett tárgyak

Mivel a Kádár-korszakban az épületben kórház működött, sajnos a főnemesi hagyatékkal ez időkben nem igen törődtek. Szerencsére Rédai Zsolt, a kastély kertésze, gondnoka már a 80-as években az alagsorban több vasra és fémre bukkant. Nevezetesen drapériatartó rudakat, eredeti zárakat, csapokat, márványokat, parketta maradványokat fedezett fel. Ennek örömére a falubeliektől maga is el kezdett gyűjteni tárgyakat, szóróanyagokat, fényképeket. Így jutott hozzá többek között azokhoz a szarvas díszítésű evőeszközökhöz, amelyek a szállodai korszakból származnak. Gyűjteményét a rekonstrukció közben kiállítási célokra ajánlotta fel, így azok a bejárás során egyaránt megtekinthetők. Zsolt, mint operatív menedzser a kastély belsején és parkján át a mai napig kalauzolja vendégeit. Értékőrző példaadásáért ICOMOS-díjban részesült.

A szatmári békekötés asztala

Igazi kuriózum, hogy a kastélyban újra otthonra lelt az az asztal, amelyen a családi legenda szerint a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét írta alá Károlyi Sándor 1711-ben, melynek következtében grófi rangot kapott. Mára már a történészek álláspontja az, hogy ezzel a béke hosszú távú stabilitást hozott hazánknak, mégis a gróf sokat őrlődött azon, hogy jobb feltételeket is kivívhatott volna-e számunkra. Fotók bizonyítják, hogy a szocializmusban még sokáig ott állt az asztal a füzérradványi kastélyban, majd az abban működő kórház bezárásával a műtárgyat a sátoraljaújhelyi kórházba szállították, aztán a Károlyi család fóti kastélyában kötött ki. Károlyi László gróf úrnak köszönhetően Füzérradványban, a könyvtárszobában a restaurált asztal napjainkban megnézhető.   

A család címerének legendája

Egykoron a nemesi címereket rangjelölő koronával látták el. A szokás az volt, hogy az 5 ágú a nemesi, a 7 ágú a bárói, a 9 ágú a grófi rangot jelképezte. A Károlyi család címerén viszont 11 ágú koronát láthatunk. Valószínű azért, mert a címerfestő így találta a rajzolásnál arányosnak a karvalyos, sárkányos pajzs fölött. Ezen formával írta alá a király a grófi diplomát, így a címerben azóta a 11 ág szerepel.

A fejedelmi szoba

A rezidencia egyik legszebb, legfrekventáltabb helysége a fejedelmi szoba. Jellegzetessége a különböző nemesfából készült csillagmintás parkettái, amelyeket hosszú éveken át tartó speciális restaurálás tett lehetővé, hogy azokon a vendég ma járkálhasson.

Kastélypark

Míg a 17-18. században a kastélyt gazdálkodásra használt földek vették körül, addig a 19. század közepén Károlyi Ede előkelő parkot létesített az épület körül. A Pajna-domb, a Korom-hegy, a tisztások és vízmosások által birtokolt táj önmagában is csodálatos terepet biztosított a park kialakítására. Őshonosak és dísznövények egyaránt jól megfértek itt egymás mellett. Óriás platánok, vadgesztenye és császárfa a mai napig hűs árnyékot adnak. A halastó és a fenyves fasor festői látványt kölcsönöz. Ede fia, László a századfordulón a híres kertépítőt, Edouard Andrét és Zinke Ferencet kérte meg a kert rendezésére. Az autóközlekedésre is alkalmas szerpentinút nagy változást hozott. Továbbá László rengeteg fenyőt telepített a kertbe. A századfordulón a park francia kerttel bővült. A kert rekonstrukciója a kétezres évek elején kezdődött, s azóta több lépcsőben folytatódott. A gyönyörű környezet igazi kikapcsolódásra hívja a vendéget, hogy a mindennapokból kiszakadva valódi feltöltődésben legyen része.

Az 1930-as évek kastélyszállója

Gróf Károlyi István és felesége óriási kölcsönt fölvéve a családi rezidenciát luxusszállóvá alakította. A vállalkozás rendkívül sikeresnek bizonyult, hiszen a kor felső társadalmi osztálya gyakran szállt meg itt. Az épület belső szerkezeti struktúrája jelentős mértékben módosult, hiszen lakosztályok kaptak helyet. 1938-ra áram is lett, recepciós pult fogadta a vendégeket. A szállóban tartózkodók nagyokat sportolhattak, lovagolhattak, úszhattak, golfozhattak, vadászhattak a birtokon. A szálló híre egész Európáig eljutott, természetesen tudatos marketingje ebben nagy szerepet játszott.

További információk a kastélyról a hivatalos oldalán olvashatók.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings