Hubay Jenő: Petőfi-szimfóniája

KÖZLEMÉNY

Kedves Barátunk!

Nagy örömünkre szeretnénk tájékoztatni, hogy augusztus 27.-én vasárnap 19:30h-kor Petőfi 200 címmel Hubay Jenő: Petőfi-szimfóniája csendül fel a Budapesti Kongresszusi Központban.

A koncertet élő adásban fogja közvetíteni a Bartók Rádió.

Üdvözlettel: Hubay Jenő Társaság

*

PETŐFI 200

Magyar Rádió Művészeti Együttesei

2023. augusztus 27. vasárnap – 19:30

Budapest Kongresszusi Központ
Vezényel: Káli Gábor Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara,
Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán), Gyermekkórusa (vezető karnagy: Dinyés Soma)
és a Honvéd Férfikar (karigazgató: Riederauer Richárd)  
László Boldizsár (tenor), Ádám Zsuzsanna (szoprán), Csővári Csilla (szoprán), Kovács István (basszus)

MŰSOR:

Petőfi születésének centenáriumát az egész magyarság ünnepelte 1923-ban, és a megemlékezések között az egyik legjelentősebb esemény Hubay Jenő Petőfi-szimfóniájának előadása volt. A Petőfi Társaság elnöke, Pekár Gyula 1922 tavaszán a kor legismertebb magyar muzsikusát, Hubay Jenőt kérte fel egy nagyformátumú, reprezentatív alkotás létrehozására. Hubay oratorikus szimfónia mellett döntött, mivel ez a műfaj lehetőséget adott számára, hogy a zenekar játéka mellett a gyermekkora óta rajongva tisztelt költő verseit is meg tudja szólaltatni. Hubay 1922 nyarára elkészült a komponálással, az év végére pedig a hangszereléssel.

A szimfónia 1923. február 26-i bemutatója kivételes társadalmi esemény, egyfajta demonstráció volt a világháborút követően éppen hogy talpra álló országban, amely meg kívánta mutatni a külföld előtt, hogy ha katonailag nem is, de a kultúra terén továbbra is nagyhatalomnak számít. Helyszínként azért választották a Városi Színházat (ma Erkel Színház), mivel itt volt lehetőség a kivételesen nagy előadói apparátus, az énekes szólisták, a megnövelt méretű szimfonikus zenekar és három kórus (vegyeskar, férfikar és gyermekkar) elhelyezésére. A korabeli beszámolók szerint mintegy 550 előadó foglalt helyet az erre a célra átalakított színpadon: a közönség a magyar zenei élet kivételes összefogását tapasztalhatta meg, amint a Filharmóniai Társaság és a Zeneakadémia Zenekara, az Operaház kórusa, a Palestrina Kórus és a Budai Dalárda együtteseihez több száz fővárosi muzsikus csatlakozott, hogy lerója kegyeletét a költőóriás előtt.

A hangverseny fényét emelte, hogy megjelent a fővédnökséget vállaló Horthy Miklós kormányzó, József királyi főherceg és Csernoch hercegprímás, valamint gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Sipőcz Jenő polgármester és Pekár Gyula. A bemutatón részt vett továbbá az ország számos politikai és egyházi vezetője, miniszterek, államtitkárok és cégvezetők, a magyar kulturális élet kiválóságai (színészek, zeneművészek, írók, költők) és az arisztokrácia tagjai. Az esemény attól lett valóban nemzetközi, hogy az éppen idelátogató hírességek mellett szinte valamennyi budapesti nagykövetség és konzulátus képviseltette magát. Ezért ötnyelvű, magyar, angol, francia, német és olasz műsorfüzetet nyomtattak a műben megszólaló Petőfi-versek teljes szövegével.

A szimfónia előadását egy rövid közös éneklés és Pekár Gyula bevezetője előzte meg, illetve a Szeptember végén című költeményt Jászai Mari angolul, Huszka Nelli franciául, Grill Lola németül és Paulay Erzsi olaszul szavalta el. Ezután Jászai magyarul is elmondta a verset, amelyet a közönség tomboló lelkesedéssel fogadott.

A Petőfi-szimfónia további előadásai szintén a magyar kultúra egy-egy ünnepének számítottak. 1926-ban ismét maga Hubay vezényelte Helsinkiben a finn nyelvű bemutatót, 1928-ban ezt a darabot adta elő a Budapesti Ének- és Zenekaregyesület 150. jubileumi hangversenyén, majd 1930-ban ezzel ünnepelték meg Debrecenben, hogy Klebelsberg kultuszminiszter felavatta a Déri Múzeumot – akkor a hangversenyt a Magyar Rádió élő adásban közvetítette.

Gombos László zenetörténész