A magyar függetlenség nem alku tárgya

„Ez a legfontosabb üzenete a II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából indított emlékévnek.” – kezdetű cimmel és kezdő sorral ismerteti a 2026. év egyik kiemelt programsorozatát a Magyar Nemzet , amelyet a Habsburg Történeti Intézet, a Hagyományok Háza, a Rákóczi Szövetség és a Teleki László Alapítvány közös szervezésében hirdettek meg. A tavalyi évet az Országgyűlés Jókai 200’ – Klebelsberg 150’ címmel már egy évvel korábban, 2024 – ben az akkor még létező Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére, majd koordinálására nyilvánították emlékévnek, de ennek a valóban széles körű megszervezésére nem került igazán sor. Talán pont ezen tapasztalatok ismeretében foghattak össze a fenti civilszervezetek Rákóczi örökségének idei megünneplésére. A céljuk, – ahogy olvashatjuk -; „a vezérlő fejedelem öröksége ne csupán történelmi emlék, hanem a nemzeti szuverenitás megőrzésének ma is élő szimbóluma legyen a Kárpát-medence egészében. Harminc hazai és határon túli helyszín, félszáz tudományos és kulturális rendezvény, rendhagyó történelemórák és több ezer fiatalt megmozgató zarándoklatok.”

Ebbe a sorozatba kapcsolódott be a Magyar Televízió is, amikor az „Ez itt a kérdés” műsoraiban már többször és egymásután is téma volt a Rákóczi szabadságharc, – különböző kontextusokban, szakértői beszélgetésekben. A Hidegkúti Hírekben korábban mi is tudósítottunk erről a 350 éves évforduló II. Rákóczi Ferenc születésnapjáról írásunkban, bejegyzésünkben, és tervezzük a folytatást,  – a fontosságára tekintettel egész évben, – amelynek legelső részében már ezt írtuk;

A teljesség igénye nélkül nézzünk bele egyes korok történelem oktatási narratíváiba, azért, hogy becsülni tudjuk az e műsorok objektivitását.  A közeljövőben, a továbbiakban is erre teszünk egy nagyobb ívű kísérletet, több részben a „Rákóczi – mozgalom narratívái a hazai történelem oktatásban” bejegyzésekkel, tanulmányoknak a szemlézésével, ezzel is emlékezve a 350 éves évfordulóról.

A Habsburg Történeti Intézetben tartott egyik előadáson elhangzott az is, hogy II. Rákóczi Ferenc személye a magyar szabadság eszményének olyan megkerülhetetlen oszlopa, amely évszázadok óta formálja identitásunkat. Ezzel összhangban orgánumunk a szerény lehetőségével élve, – a rendhagyó korabeli történelemórák, történelemoktatás kérdéseinek körbejárásával, – annak bevezetéseként többek között ezzel indítottunk;

Rákóczi – mozgalomról, – ami annak a XVIII. századi történetírói feldolgozását illeti, akkoriban, – nem is beszélhetünk. Részben azért, mert előtte lényegében a történelemtanítás terén oktatás nem is volt, s így értelemszerűen tankönyv sem jelent meg.

A Habsburg Történeti Intézetben a programok ismertetése során viszont elhangzott, s már március végén úgy készültek, hogy

160 órányi kulturális tartalommal a Kárpát-medence 26 pontján, a népi kézművesség, a táncházak és a zenés gálaműsorok révén a rákócziánus hagyományok megelevenedjenek minden magyar vármegyében, valamint a külhoni területeken… a cél az, hogy a helyi közösségek maguk hozzák felszínre és mutassák be a környezetükben élő Rákóczi-emlékeket.

Az emlékév kitüntetett helye lesz, a magyar kormány segítségével felújított borsi kastély a Felvidéken, azaz II. Rákóczi Ferenc szülőhelye, ami alig öt kilométerre található Sátoraljaújhelytől. A 2021 –es felújítás óta a szlovákiai magyar tanulóifjúság és a magyarországi fiatalok együttes, kedves találkozóhelyévé vált, mintegy Bodrogköz kulturális központjaként. De egy kiállító autóbuszt is beállítottak, amellyel majd „járják ” a környező kistelepüléseket, szám szerint háromszázat, eljuttatva a borsi tárlat tömörített anyagát.