Mielőtt bárminemű kérdést feltennénk magunknak, hogy ki ez az újságíró, az írás végén majd elmondunk egy történetet is, mégpedig egy fényes karrierről, amelynek feltehetőleg koránt sincs vége. Sőt, újabb sikeres fejezete indulhat a Paláver múlt heti adásával.
Történt ugyanis, hogy a szóban forgó személy műsorvezetői fejhallgatóval a fülén a Paláver egyik rendszeres házigazdájával, Lentulai Krisztiánnal szemben foglalt helyet. A házigazda annak rendje – módja szerint felvezette a kollégát, leginkább sportújságírónak állította be őt. Azzal indokolta a meghívását, hogy első „közéleti–politikai témájuk” az esti rendhagyó német-magyar focimeccs lenne, amit egyébként a meghívott javasolt. Nevezetesen: a német labdarúgók szurkolói kiakadtak, hogy Orbán Viktor Puskás Akadémia csapatával kell edzőmérkőzést játszaniuk. Szakértőnk bemutatása olyan „jól sikerült”, hogy a vegyes, részben műsorvezetői szerepkörökkel is ellátott interjúalany magához ragadta a szót, s jó néhány percig el sem engedte a témát, akár kíváncsi volt arra valaki, akár nem. A helyzet kényelmetlenné válásával a néző elsőként talán akkor szembesült , amikor Lentulai hiába kapcsolta az első hozzászólót, Sárát, hang nem érkezett. (A rutinos házigazdának ki is csúszott a száján valami ilyesmi; „nem bírta kivárni a sorát”.) Ugyanakkor egy másik hozzászólótól azt hallhattuk;
Magyarországnak kisebb gondja is nagyobb annál, hogy ki akar velünk focizni, vagy ki nem akar velünk barátságos mérkőzést játszani, szerintem.
(Később az Index.hu, a 444.hu, nb1.hu, de az egész balliberális média nagy kárörömmel számolt be az 5:0 vereségünkről, a liberális újságírónk mesterien készítette elő az érdeklődést még a délutáni Paláverben, hogy annál nagyobb legyen a fájdalom, fájdalmunk másnap az esti eredményért.)
Szóval így folydogált a közvetítés a HírFm-ben és a Hír TV-ben párhuzamosan, azaz egy időben, fogyasztva a drága műsorperceket. Míg szakértőnk a műsor első felében visszautasította a szélsőségek (így a düsseldorfiak) magatartását, az adás közepére már a különféle szekértáborok szűk látókörű bezárkózását, és az átjárhatóságot nehezményezte. Ez úgy látszik már Lentulainak is sok volt: „mi, Paláver-nézők, sokan veszik a mazochizmust, és megnézik az ellenoldali műsorokat is.”
Továbbá a „szakértő” azt is üzente, hogy a különböző nézetű emberek beszélgessenek egymással. De hogy hogyan?
…annak látom értelmét, amikor egymásra figyelnek emberek, és ez azt mondja, hogy te figyelj; oké homlokegyenest másként látjuk a világot, 90%-ban, de van a világnak számos olyan kérdése, meg színesebb annál, mint erről a nyolc ideológiai szembenállásról beszélgessünk csak. Mert amúgy mert tisztellek, amúgy mert nem tartalak gonosznak, nem tartalak ostobának, nem tartalak gazembernek. Szerintem nem jól látod…, de hajlandó vagyok még azt is elfogadni, hogy ezt meg ezt, lehet hogy én nem látom teljesen jól…
Liberális újságíró véleménye
Ennél a zavaros kifejtési kísérletnél, csak annyit kérdeznénk, hogy két ember, – akik 90%-ban máshogy látják a világot – , hogy tud ezek szerint a világ többi 10%-ról beszélni, hogy az ne legyen felszínes, unalmas vagy szabad, tabuk nélküli és jól is érezze magát? Vagy ha már szóba is elegyednek, s ha mégis terítékre kerülnek a kínos területek, akkor csak az ne legyen, hogy a nagy egyetértés következtében „véletlenül” éppen a konzervatív nézet fúj visszavonulót a nagybetűs TOLERANCIA jegyében.
Ami pedig ezt az újfajta rádiózást, televíziózást illeti, csak megjegyezni kívánjuk, hogy az 1925-ben induló rádiózásban csak zenei programokat közvetíttek jó 10 évig, s amikor megjelentek a hírműsorok nagy volt a tiltakozás minden oldalról. A televízió indulásánál is fogadkoztak, hogy az csak kultúra közvetítő – szórakoztató „eszköz” lesz. No de, hogy a rádióban megjelenik a televízió, és fordítva is ez megvalósul, arra egyetlen hallgató, néző sem számított. Egyetlen „médiaműfajban” sem ismeretes a még közel sem hasonló megoldás, amely ma már rohamosan terjed. Valószínűleg azért gondolkodnak a technikai fejlesztők az egyre tökéletesebb megoldásokon…
Ja igen, majdnem elfelejtődött, ahogy mondani szokták, de a hab a tortán az volt, amikor a liberális újságíró a nézők szemébe mondta, a képernyőbe tolta, hogy
én magamat, régi vágású liberálisnak tartom abban az értelemben, hogy nagyon szeretem a vélemény sokszínűséget, és a vélemény szabadságot…
Liberális újságíró ars poeticája
Ha láthatták volna egymást a nézők, hallgatók…, mint ahogy látták Lentulai fészkelődését a székében a műsor alatt… Mi a magunk részéről már jól ismerjük a szivárványellenzék rendkívül színes sokféleségét. S szakértői szóhasználattal élve, nem vagyunk „ostobák sem”, ahogyan arra megtanított minket történelmünk. Az emlékezet frissen tartása azonban nem árt.
Szóval akkor következzen a liberális kolléga fényes karrier története, s hogy kié ez, azt fejtse meg ki-ki saját maga. A név nem fontos, a jelenség az, ami elgondolkodtató.
x
ELTE Bölcsésztudományi Karon 1993-ban szerzett abszolutóriumot, de csak 1996-ban szerezte meg a történelem szakos bölcsész diplomáját. Közben már 1993-tól a Magyar Hírlap című napilap belső munkatársa. 1994-ben átkerült a Magyar Televízióhoz, belpolitikai főszerkesztői beosztásban, egy évre rá A Hét című hírháttér műsor főszerkesztője lett.(Annak a Stefka Istvánnak a főszerkesztői székébe ül be, akit 1994 –ben ebből állítanak fel, s aki manapság éppen egyik műsorvezetője a Palávernek.) 1998-ban az MTV vezető szerkesztőjeként folytatta munkáját. 2000-ben távozott a közszolgálati televíziótól és visszatért a Magyar Hírlap szerkesztőségébe, 2003-ban megbízták a lap főszerkesztésével. Közben 2002 és 2004 között az ATV-n vezetett reggeli, illetve háttérműsorokat. 2006 – ban távozott a Magyar Hírlaptól, amikor Széles Gábor megvette a liberális lapot, és annak új irányvonalat kívánt adni. („Kirúgták a Magyar Hírlap főszerkesztőjét”) 2007-ben külsősként visszatért a Magyar Televízióhoz, 2011 nyarától a Digi Sport nevű sportcsatorna munkatársa, de már 2009-től különböző beszélgetős műsorokat vezet, szinte tíz éven keresztül a Digisport reggeli magazinjának arca, de 2017. július 26-tól az Index.hu Zrt. igazgatósági tagja is, 2020. július 22-től július 27-ig vezérigazgatója. 2022. július 4-től a 168 óra főszerkesztője lett.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.