Nem tudom, hogy mit beszélek

Gelencsér Ferenc, a Momentum legújabb elnöke, kapitális nagyságú ötletével felkerült szinte minden hírforrás első oldalára. És ez bizony nagy baj, mert a „kapitális nagyság” miatt, akarva – akaratlanul, minden valamire való orgánum úgy gondolja, hogy erről tudósítania illik, kell. Nos, pont ezért mond a 32 éves politikusnak mondott emberünk jó nagyokat, hogy egyre jobban felhívja magára a sajtó figyelmét, magát egyenesen „államférfinak” tartva. Végül is elérte célját, mert már lassan egy hete „szörnyülködik” mindenki kis hazánkban. Szóval summa – summarum a jobboldali sajtó faragja ki, ebből a „nem tudom, hogy mit beszélek” fiatalemberből az úgynevezett híres és ismert embert…Természetesen ennek az útja, hogy legelőször hírhedtté kell lenni…….
Izgalmas lehetne annak a felmérésnek az eredménye, ha ezt egyszer valamilyen illetékes elvégezné, hogy a fiatalon „pozícióba” kerülő momentumosok közül ki mondta eddig a „legnagyobbat.” Így e kettő együtt, – már, mint fiatalon pozíció és momentumos, – automatikusan sem sikeres kommunikációt, sem magvas tartalmat nem hoz. Ugyanakkor az is igaz, hogy a tapasztalatlan, kellő szakmai ismeretek hiányában kardoskodók, csak politikai ideológiai meggondolások mellett, s haszonszerzés céljából elmondott „légüres javaslataikkal” értelmes embert nem tudnak megszólítani, főként akkor nem, ha ezt még sokan provokációnak is tartják, látják. Ilyenkor, csak legyintenek egyet az emberek, és sajnálják azt a röpke időt, – no meg azt az újság helyet, – amelyet erre fordítottak.
Nem akarjuk szaporítani az ezen orgánumok számát, de hogy miről is füstölgünk, arról álljon itt emberünk épületes gondolata;

A robotika világában, ahol szépen lassan, az algoritmusok kihívásokat fognak jelenteni a munkaerőpiacon, nem kötelező hittanra és erkölcstanra van szüksége a nebulóknak, hanem informatikára és közgazdaságtanra egészen apró kortól kezdve.

Gelencsér Tamás

Miért gondolja az ex katedra javaslattevő, hogy a hittan és erkölcstan mellett nem fér, férhet meg az informatika és a közgazdaságtan? Csak a „vagy – vagy” – ot ismeri, az egymás melletti, a mindkettő fogalmat, relációt, a párhuzamosság viszonyrendszerét az ő iskolájában sem nyelvtan órán, sem logika órán, sem geometria órán nem tanították? Hogyan nyilatkozhat ilyen fajsúlyú kérdésben, ha nem olvasta a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazottakat? Pedig olvasható, és nem kevésbé fontos dolgokról tartalmaz iránymutatásokat;

……az erkölcsi nevelés fő célja a tanuló erkölcsi érzületének és erkölcsi gondolkodásának fejlesztése, a tanuló segítése a társas szabályok, a viselkedésminták azonosításában és saját alakuló értékrendjének tudatosításában…….. Az egyént és a közösségeket érintő etikai elvek és az ezekből következő kérdések felismerése az árnyalt, a másik ember vagy csoport szempontjait is megértő gondolkodás

– nála mindez nem számít?
Neki, nekik nem fontosak a társas szabályok ismeretei, betartásuk, a viselkedésminták az értékrendjeiken kívül esnek, a másik ember vagy csoport szempontjait is megértő gondolkodást figyelmen kívül hagyja? Valószínűleg nála ez áll fenn!
Javasoljuk ezért, hogy először saját gondolkodásában tegyen rendet! Iratkozzon be egy olyan stúdiumba, ahol erkölcstant és hittant oktatnak, hogy egyáltalán tudja miről is van szó, mielőtt osztaná az észt. (Lásd. Pesthidegkúti Nyári Szabadegyetem sorozatunkat, pl. Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 3. rész – Erkölcs és identitás) No, nem azért, hogy rájöjjön, hogy ezek nélkül csak nehezebb az élet, mert ezt nem is várjuk el tőle, hanem, azért, hogy feleslegesen ne beszéljen értelmetlenségeket, értelmes embereket a továbbiakban ne terheljen, és hagyjon helyet az újságokban az építő párbeszédre!