100 éves az első magyar sport törvény

Mi magyarok, minek köszönhetjük, hogy ma a testnevelés órán róhatjuk a köröket?

Pont száz évvel ezelőtt, ilyenkor decemberben fogadták el azt a törvényt, mely elsőként szab irányt és teremt célokat a magyar testnevelés területén. A törvény megszületése Klebelsberg Kuno belügyminisztersége alatt lát napvilágot. Ugyanakkor a törvénnyel kapcsolatos előterjesztés, valamint végrehajtási utasítás sem ment zökkenőmentesen. Márpedig, ha belegondolunk, hogy azóta beszélhetünk egyáltalán, általános érvényben kötelező iskolai testnevelésről, akkor igen hálásak lehetünk.

Sportélet a századfordulón

A századfordulón a sport az egész társadalomban, annak minden rétegében egyre komolyabb szerepet kapott. Az 1913-as Országos Testnevelési Alap létrehozása és az Országos Testnevelési Tanács megalakulása kezdeti lépésként szolgált, sajnos a háború mint mindent, a sportéletet is erősen visszavetette. Mivel azonban továbbra is nagy volt az igény, a testnevelési törvényjavaslatot Karafiáth Jenő terjesztette be először, 1920. április 20-án szólalt fel a Nemzetgyűlésben ezzel kapcsolatban. Kiemelte, hogy a trianoni békediktátum okozta nehéz helyzetben az ifjúság szellemi nevelése mellett ugyanolyan fontos a testi nevelése is. A merev német torna rendszer helyett a „szabadtéri” sportok előnyben részesítését kezdeményezte. Bár a nemzetgyűlés a gondolatot nem utasította vissza, csak elnapolta. Ezek után, Karafiáth augusztusban a Testnevelési Főiskola felállításával és az ifjúsági játszóterek kiépítésével bővítette javaslatát. Haller István, akkori vallás-és közoktatási miniszter anyagi és egyéb okokra hivatkozva ellenállt. Sem a tornatanár képzést, sem az iskolai óraszámemelést nem tartotta megvalósíthatónak. Viszont ígérete szerint a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium kidolgozott egy olyan koncepciót, amely komolyabban csak egy év múlva került elő.

Az 1921-es sport törvényjavaslat

Nézzük, hogy 1921-ben a törvényjavaslat tíz paragrafusa mit is tartalmazott? Rögzítették a kötelező iskolai testnevelés végrehajtását minden iskolatípusban, az iskolát elhagyó (férfi) ifjúság testnevelésének megszervezését 21 éves korig tervezték. A Testnevelési Főiskola felállítását is tervezték. Üzemek, községek, városok sportpálya építési kötelezettsége, szakemberképzés. Országos Testnevelési Tanács pedig segíti a Minisztérium munkáját. Az elképzelések szerint az ezekhez való anyagi forrást a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetésében szereplő Testi-Nevelés című rovat fedezné, melyet a lóversenyek hasznaiból és egyéb költségvetési kiegészítésekből teremtenének elő.

1921 júniusában Karafiáth harcos hozzáállásának köszönhetően 163 képviselő írta alá az indítványt, és Vass József, akkori vallás-és közoktatásügyi miniszter is mellette volt. Ennek ellenére a javaslat fél évvel továbbhalasztódott. 1921. december 19-én Gerencsér István, a parlament jegyzője fejtette ki álláspontját. Majd Karafiáth, Bodó János szólt hozzá, végül Vass József ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot, a korábbi Testnevelési Alap pénzügyi kereteinek visszaállításával. 1921. december 21-én a napi sajtóban beszámoltak a törvény elfogadásáról. Azaz a sok küzdelmet siker koronázta.

---

Klebelsberg szerepe a sporttörvény elfogadásában

Így van, a küzdelmet sokszor siker koronázza, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a harc folyamatos. Hiszen, anyagi nehézségek miatt a törvény végrehajtási utasítása, három évvel később 1924-ben valósult meg, addig írott betűként maradt. 1924-ben viszont sorra jöttek ki a törvényt megvalósító minisztériumi rendeletek. Létrejött a testnevelési ügyosztály, valamint a leventeegyesületek megszervezését is gördülékennyé tették. Az 1924-es februári nemzetgyűlésen Klebelsberg Kuno, most már vallás-és közoktatásügyi miniszterként érvelt. Álláspontja szerint:

A sportot bele kell vinni a magyar nemzet tömegeibe, széles rétegeibe… Meg vagyok győződve róla, hogy a magyar nemzet túlnyomó többsége belátja a széleskörű demokratikus testnevelés feltétlen szükségességét, de azért mindig lesz olyan kisebbség is, melyet belátása ellenére rá kell szorítani… a mai pedagógiai rendszer csak ideges és korán elfáradt embereket ad az országnak… A kötelező testnevelésen (a levente és az iskolai testnevelésen) kívül nagyon fontos a társadalmi testnevelés, a szabadsport is… Annak ellenére, hogy nálunk a sport és testnevelés igen döntő jelentőséggel bír, mégsem bocsátottam ki a végrehajtási rendeletet mindaddig, amíg nem láttam biztosítva az anyagi eszközöket.

Beszédét a következő szavakkal fejezte be:

Azt hiszem, hogy a nagy magyar tradícióknak útját járjuk akkor, amikor az értelmi és erkölcsi nevelés mellé, mint egyenrangú tényezőt befogadjuk a magyar közoktatás és a magyar nemzetnevelés rendszerébe a testnevelést.

A testnevelési törvény végrehajtási utasítása 28 paragrafusban öltött testet. Az iskolai testneveléssel kapcsolatban nem volt vita. Viszont az iskolát elhagyó ifjúság, vagyis a 12-21 év közötti iskolába nem járó ifjak, vagyis „leventék” számára kötelező testnevelés már nagyobb port kavart. A törvényt szem előtt tartva a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium keretében működő, csúcsszerv, az Országos Testnevelési Tanács (Karafiáth Jenő vezetésével) szervezte és irányította innentől kezdve a hazai sportéletet. A végrehajtási utasítás a Testnevelési Alapot is visszaállította, így megoldódott a finanszírozás kérdése. Az Alap a lóverseny fogadások bevételének 2%-ából és a sportversenyek általános adóztatásából folyamatosan töltődött fel. Az olimpiától való távolmaradás (1920) és közvetlenül az azután lévő sportblokád (sportolóink ellen) feloldódott, így az 1924-es párizsi olimpián már részt vehetett hazánk. Magyarország nemzetközi elszigeteltsége a sport területén nemcsak, hogy enyhült, hanem hazánk sportélete virágzásnak indult. Ezt bizonyítja, hogy klasszisaink sorra jobban és jobban szerepeltek a külföldi Európa-és Világbajnokságokon, Olimpiákon, számos sportágban. Klebelsberg sportpolitikája annyira kézzel foghatóan meghozta gyümölcsét, hogy a háború után 1924-ben mi magyarok 9 érmet, 1928-ban szintén 9-et, 1932-ben pedig 15 érmet hozhattunk el.

Az 1932-es Los Angelesben lévő olimpiához Klebelsberg ezt fűzi:

Ha meggondoljuk, hogy eredményeink olimpiászról olimpiászra állandóan javulnak, hogy trianoni sorsunkból nagy nemzetekkel mérkőzve vívtuk ki ezt a tiszteletreméltó helyet, akkor Los Angelesszel meg lehetünk elégedve.

Nem csoda, hiszen a helyezések számának tekintetében Magyarország már a 6. helyen végzett. És azt se felejtsük el, hogy emellett nemzetközi versenyek is, mint például a Vívó-Eb, Asztalitenisz-vb, Ökölvívó-Eb, megvalósulhattak Budapesten Klebelsberg kultuszminisztersége idején.

Képek forrása: Romák Éva, fortepan