100 éves az első magyar sport törvény

Mi magyarok, minek köszönhetjük, hogy ma a testnevelés órán róhatjuk a köröket?

Pont száz évvel ezelőtt, ilyenkor decemberben fogadták el azt a törvényt, mely elsőként szab irányt és teremt célokat a magyar testnevelés területén. A törvény megszületése Klebelsberg Kuno belügyminisztersége alatt lát napvilágot. Ugyanakkor a törvénnyel kapcsolatos előterjesztés, valamint végrehajtási utasítás sem ment zökkenőmentesen. Márpedig, ha belegondolunk, hogy azóta beszélhetünk egyáltalán, általános érvényben kötelező iskolai testnevelésről, akkor igen hálásak lehetünk.

Sportélet a századfordulón

A századfordulón a sport az egész társadalomban, annak minden rétegében egyre komolyabb szerepet kapott. Az 1913-as Országos Testnevelési Alap létrehozása és az Országos Testnevelési Tanács megalakulása kezdeti lépésként szolgált, sajnos a háború mint mindent, a sportéletet is erősen visszavetette. Mivel azonban továbbra is nagy volt az igény, a testnevelési törvényjavaslatot Karafiáth Jenő terjesztette be először, 1920. április 20-án szólalt fel a Nemzetgyűlésben ezzel kapcsolatban. Kiemelte, hogy a trianoni békediktátum okozta nehéz helyzetben az ifjúság szellemi nevelése mellett ugyanolyan fontos a testi nevelése is. A merev német torna rendszer helyett a „szabadtéri” sportok előnyben részesítését kezdeményezte. Bár a nemzetgyűlés a gondolatot nem utasította vissza, csak elnapolta. Ezek után, Karafiáth augusztusban a Testnevelési Főiskola felállításával és az ifjúsági játszóterek kiépítésével bővítette javaslatát. Haller István, akkori vallás-és közoktatási miniszter anyagi és egyéb okokra hivatkozva ellenállt. Sem a tornatanár képzést, sem az iskolai óraszámemelést nem tartotta megvalósíthatónak. Viszont ígérete szerint a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium kidolgozott egy olyan koncepciót, amely komolyabban csak egy év múlva került elő.

Az 1921-es sport törvényjavaslat

Nézzük, hogy 1921-ben a törvényjavaslat tíz paragrafusa mit is tartalmazott? Rögzítették a kötelező iskolai testnevelés végrehajtását minden iskolatípusban, az iskolát elhagyó (férfi) ifjúság testnevelésének megszervezését 21 éves korig tervezték. A Testnevelési Főiskola felállítását is tervezték. Üzemek, községek, városok sportpálya építési kötelezettsége, szakemberképzés. Országos Testnevelési Tanács pedig segíti a Minisztérium munkáját. Az elképzelések szerint az ezekhez való anyagi forrást a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium költségvetésében szereplő Testi-Nevelés című rovat fedezné, melyet a lóversenyek hasznaiból és egyéb költségvetési kiegészítésekből teremtenének elő.

1921 júniusában Karafiáth harcos hozzáállásának köszönhetően 163 képviselő írta alá az indítványt, és Vass József, akkori vallás-és közoktatásügyi miniszter is mellette volt. Ennek ellenére a javaslat fél évvel továbbhalasztódott. 1921. december 19-én Gerencsér István, a parlament jegyzője fejtette ki álláspontját. Majd Karafiáth, Bodó János szólt hozzá, végül Vass József ajánlotta elfogadásra a törvényjavaslatot, a korábbi Testnevelési Alap pénzügyi kereteinek visszaállításával. 1921. december 21-én a napi sajtóban beszámoltak a törvény elfogadásáról. Azaz a sok küzdelmet siker koronázta.


Klebelsberg szerepe a sporttörvény elfogadásában

Így van, a küzdelmet sokszor siker koronázza, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a harc folyamatos. Hiszen, anyagi nehézségek miatt a törvény végrehajtási utasítása, három évvel később 1924-ben valósult meg, addig írott betűként maradt. 1924-ben viszont sorra jöttek ki a törvényt megvalósító minisztériumi rendeletek. Létrejött a testnevelési ügyosztály, valamint a leventeegyesületek megszervezését is gördülékennyé tették. Az 1924-es februári nemzetgyűlésen Klebelsberg Kuno, most már vallás-és közoktatásügyi miniszterként érvelt. Álláspontja szerint:

A sportot bele kell vinni a magyar nemzet tömegeibe, széles rétegeibe… Meg vagyok győződve róla, hogy a magyar nemzet túlnyomó többsége belátja a széleskörű demokratikus testnevelés feltétlen szükségességét, de azért mindig lesz olyan kisebbség is, melyet belátása ellenére rá kell szorítani… a mai pedagógiai rendszer csak ideges és korán elfáradt embereket ad az országnak… A kötelező testnevelésen (a levente és az iskolai testnevelésen) kívül nagyon fontos a társadalmi testnevelés, a szabadsport is… Annak ellenére, hogy nálunk a sport és testnevelés igen döntő jelentőséggel bír, mégsem bocsátottam ki a végrehajtási rendeletet mindaddig, amíg nem láttam biztosítva az anyagi eszközöket.

Beszédét a következő szavakkal fejezte be:

Azt hiszem, hogy a nagy magyar tradícióknak útját járjuk akkor, amikor az értelmi és erkölcsi nevelés mellé, mint egyenrangú tényezőt befogadjuk a magyar közoktatás és a magyar nemzetnevelés rendszerébe a testnevelést.

A testnevelési törvény végrehajtási utasítása 28 paragrafusban öltött testet. Az iskolai testneveléssel kapcsolatban nem volt vita. Viszont az iskolát elhagyó ifjúság, vagyis a 12-21 év közötti iskolába nem járó ifjak, vagyis „leventék” számára kötelező testnevelés már nagyobb port kavart. A törvényt szem előtt tartva a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium keretében működő, csúcsszerv, az Országos Testnevelési Tanács (Karafiáth Jenő vezetésével) szervezte és irányította innentől kezdve a hazai sportéletet. A végrehajtási utasítás a Testnevelési Alapot is visszaállította, így megoldódott a finanszírozás kérdése. Az Alap a lóverseny fogadások bevételének 2%-ából és a sportversenyek általános adóztatásából folyamatosan töltődött fel. Az olimpiától való távolmaradás (1920) és közvetlenül az azután lévő sportblokád (sportolóink ellen) feloldódott, így az 1924-es párizsi olimpián már részt vehetett hazánk. Magyarország nemzetközi elszigeteltsége a sport területén nemcsak, hogy enyhült, hanem hazánk sportélete virágzásnak indult. Ezt bizonyítja, hogy klasszisaink sorra jobban és jobban szerepeltek a külföldi Európa-és Világbajnokságokon, Olimpiákon, számos sportágban. Klebelsberg sportpolitikája annyira kézzel foghatóan meghozta gyümölcsét, hogy a háború után 1924-ben mi magyarok 9 érmet, 1928-ban szintén 9-et, 1932-ben pedig 15 érmet hozhattunk el.

Az 1932-es Los Angelesben lévő olimpiához Klebelsberg ezt fűzi:

Ha meggondoljuk, hogy eredményeink olimpiászról olimpiászra állandóan javulnak, hogy trianoni sorsunkból nagy nemzetekkel mérkőzve vívtuk ki ezt a tiszteletreméltó helyet, akkor Los Angelesszel meg lehetünk elégedve.

Nem csoda, hiszen a helyezések számának tekintetében Magyarország már a 6. helyen végzett. És azt se felejtsük el, hogy emellett nemzetközi versenyek is, mint például a Vívó-Eb, Asztalitenisz-vb, Ökölvívó-Eb, megvalósulhattak Budapesten Klebelsberg kultuszminisztersége idején.

Képek forrása: Romák Éva, fortepan

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings