Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 2. rész

ETIKA ÉS/VAGY ERKÖLCS

Amikor a „társadalom és erkölcs”, illetve „társadalom és etika” címeken értekezünk, valamint azon belül az egyes és együttes lehetséges területeket végiggondoljuk, akkor markánsan e két-két gondolatkörnek, fogalompárnak definiálási és eszmetörténeti tisztázási igénye merül fel bennünk. E fogalmak tartalmukat tekintve, egyrészről tagadhatatlanul a társadalom viszonyrendszerében értelmezendők, másrészről viszont magához, az individuumhoz szorosan tartozó – attól semmilyen körülmények között szét nem választható – jelenségek. Közös bennük, hogy az alábbi felsorolással kapcsolatosak: individuáció (egyénné válás), individuális (egyéni, személyi, személyes), individualitás (egyéniség), individualizáció, individualizálás (egyénítés; felruházás egyéni vonásokkal). Mindezek mögött a belőlük származtatott individualizmus áll, amelynek során az egészet tekintve a dolgok alapjának, mértékének, céljának az egyént tekintő felfogását vizsgáljuk. De az individuálpszichológia – amely nem jelent mást, mint az egyén és a társadalom viszonyának, összeütközéseinek vizsgálatára alapozott mélylélektani irányzatot –, avagy egy másik, a szociológia felségterületéről érkező interdiszciplina; a szociálpszichológia is – ahol inkább a társadalom, és ahhoz kötődő ideológia dominál – az individuum gondolkodásához, mint központi maghoz köthető. [1]Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kézi szótára. 343.o.Az individuum, vagyis az egyén fókuszpontba helyezésével pedig ahhoz a ponthoz érkeztünk el, ahol már az etika, illetve az erkölcs kérdései húzódnak meg. Felmerül bennünk a kérdés; mi a különbség és egyezőség az etika és az erkölcs között, mint tudomány területek és kérdéskörök, illetve azok érintkezési felületei között. Ezen belül, azok a miként, és a hogyan vonatkozásában – egyúttal a „nagy közönség számára” is –, egyáltalán külön – külön értelmezhetők-e pontosan? Az egymáshoz történő kapcsolódásokon túl, például a filozófiai, pszichológiai, esztétikai, avagy más vonalon a szociológiai oldalakról történő megközelítések milyen segítséget jelenthetnek az etika értelmezéséhez, tisztánlátásához, avagy éppenséggel azok valamilyen zsákutcába irányítanak – e?

Az erkölcs és az etika csak a hétköznapi szóhasználatban szinonima. A gyakorlatban rendre annak függvényében váltogatjuk használatukat, hogy éppen milyen kedvünk van egyikhez, avagy másikhoz. A Magyar szinonimaszótár [2] O. Nagy Gábor- Ruzsiczky Éva (szerk.): Magyar szinonimaszótár. 111.o. 111. oldalán ez olvasható; erkölcs úgynevezett „VÁLASZTÉKOS SZÓ”: (itt a választékos szón van a lényeg, s a továbbiakban a végig nagybetűkkel írtak a kézi szótárban megjelent formát követi –szerk.) Bővebben jelenti a mindennapi gyakorlatban használatos „ERKÖLCSISÉGET, MORÁL” szavakat; amelyek tágabb értelemben „VALAMELY HIVATÁSSAL KAPCSOLATOSAK”, de társadalmi gyakorlatra is értelmezhető (a társadalom erkölcse, társadalmi erkölcs).

Az etikát tulajdonképpen tekinthetjük az erkölcs szó egy másfajta „kontextusban” történő használatának, és így itt az erény szót az etika szó alakváltozataként értelmezzük. A szinonima szótár szerint nem jelenthet más irányultságot, „MINT AKARATI KÉSZSÉGET VAGY TÖREKVÉST A JÓRA, ILLETVE ENNEK MEGNYILATKOZÁSÁRA”. Másképpen fogalmazva, MINT ERÉNYRE kell gondolnunk, majd ennek betartása, betartatása érdekében kell tevékenykednünk, illetve „illene” cselekednünk. Végül mindehhez a szótár szerint még hozzájön: „AZ ERÉNY”, tágabb értelemben „ERKÖLCS”, és „MINT DICSÉRETRE MÉLTÓ TULAJDONSÁG”, valamint más tágabb értelemben „ÉRTÉK”. A fogalmi kör teljesen „bezáródni” látszik, nem beszélve, hogy az „ERKÖLCSÖS” szűkebb értelemben „ERÉNYES”, tágabb értelemben „MORÁLIS, ETIKUS” kifejezések sem vittek közelebb a pontos szemantikai értelmezéshez.

A fentieket nem is értelmezhetjük másként, minthogy az adott társadalomnak van éppen „aktuális” erkölcse, míg az egyénnek, az individumnak csak „lehet”. Ha van, akkor és csak akkor beszélhetünk egyáltalán az adott egyén vonatkozásában az ő „örökérvényű” etikai szempontjairól, adekvát értékeiről, értékrendszeréről. Egyrészt a kettő egymástól való úgymond „függetlensége”, másrészről pedig ezek összekeverése, ütközése adja az egyén és a társadalom közötti konfliktusokat. [3]Egyéni tudat kontra társadalmi, kollektív tudat. Lásd. még; „…. a >szellem<olyan antiindividualista és anti-pszichológista felfogása, amely egész koroknak és kollektíváknak … Bővebben)

A társadalmi érdek, valamint az egyéni érdek ellentétei adják az egymás közötti konfliktusok forrását. (Itt az érdek szón van mindkettőnél a hangsúly.) Az egyéni és társadalmi érdek összeütközéseinek nagysága és gyakorisága ezen érdekhalmazok közös és egymástól eltérő metszeteinek minőségétől és nagyságától függenek.

Hivatkozások

Hivatkozások
1 Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kézi szótára. 343.o.
2 O. Nagy Gábor- Ruzsiczky Éva (szerk.): Magyar szinonimaszótár. 111.o.
3 Egyéni tudat kontra társadalmi, kollektív tudat. Lásd. még; „…. a >szellem<olyan antiindividualista és anti-pszichológista felfogása, amely egész koroknak és kollektíváknak tulajdonít szellemet”. (Demeter Tamás: A társadalom zenei képe – A magyar zeneesztétika szociologizáló hagyománya. Rózsavölgyi és Társa. 2017. 66. o.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings