Mi is az a biblioterápia?- avagy inkább a családi könyvtár! – 4. rész

Az előző részekben, néhány az alapkérdés tisztázását próbáltuk elérni, felvillantva a hazai olvasás kultúrájának egyes problémás kérdéseit is, miközben a rosszul értelmezett fogalmakat, jelenségeket helyére kívántuk rakni. Maga az olvasás kultúrájának minőségi szintje, – ahogy például az előzőekben szóban forgó funkcionális analfabetizmus esetén írtuk, – „olyan műveltségi állapot, – kihangsúlyozva a műveltségi állapotot, – amelyben az írás-olvasás képességének a szintje már nem teszi lehetővé az olvasott információk, ismeretek befogadását, egyáltalán valamilyen újabb tudásnak megszerzését, feldolgozását.” Avagy „a másik végpontról, a strukturáltan gondolkodni, illetve fogalmi körének” lényegéről ismertettük azt, hogy „ehhez tudnunk kell a gondolkodás két típusának mibenlétét, azaz úgy, mint; a kreatív (divergens) gondolkodás, és a kritikai (konvergens) gondolkodás formáit, valamint ezek formáinak egymáshoz való viszonyát.”

A további részekben egyes területeket az olvasás kultúrájának témájában járunk körbe, elsőként a családi könyvtár jelentőségét tárgyaljuk egy konkrét példa bemutatásával, hosszasan idézve az alábbiakban.

A műveltség elmélyítését szolgálta az osztálytársak által is megcsodált családi könyvtár. ^[1]A családi könyvtár könyvei közül jó néhányat bizonyára Klebelsberg Kuno elhozott pesthidegkúti otthonába. Ilyen az „András a szolgalegény” c. ifjúkori olvasmánya is, amelyet a … Bővebben Ennek révén Klebelsberg igen nagy olvasottságra tett szert. Pl. Shakespeare összes műveit már alsós gimnazistaként elolvasta. A könyvtárban a kedvenc költők (Vörösmarty, Arany, Tompa Mihály) bőrkötéses kötetei mellett szép számmal voltak német, illetve francia nyelvű művek és természettudományos munkák is. A család tagjai a lapok margójára, aljára megjegyzéseket fűztek az olvasottakhoz. Aláhúzták a kiemelendő részeket, és a megfelelő kötetben gyűjtötték a szerzőről, illetve a műről megjelent és kivágott cikkeket.

Klebelsberg tehát már itt hatalmas, elmélyült és alapos tudásra tett szert. Ráadásul a családban egyértelmű volt, hogy a műveket nemcsak olvasni, hanem jegyzetelni és tanulságaikat rögzíteni is kell. Klebelsberg életrajzírója, Huszti József még találkozott azokkal a mintegy 20 kötetet kitevő keménytáblás, vászonkötéses füzetekkel, amelyek tele voltak olvasmányjegyzetekkel, memorandumvázlatokkal. Joggal mondhatjuk tehát, hogy alapossága, precizitása, hatalmas, rendszerezett és enciklopédikus tudása ebből a közegből indult.

Berta Annamária ^[2]Berta Annamária: Klebelsberg Kuno fiatal évei Székesfehérváron. In Neveléstörténet. A Székesfehérvári Kodolányi János Főiskola Folyóirata 2007. évfolyam 1-2 szám

Klebelsberg munkássága, tettei, azok eredményessége már ismertek, elismertek, de igen csak szegényes az ismeretünk arról, hogy mi tette lehetővé az ehhez vezető utat. Hogy mind e mögött milyen személyiség rejtőzött, és e személyiség milyen jellemfejlődés, nevelés, tanítás – tanulás, családi és iskolai hatások eredményeként lett azzá, amivé, – mely meghozta hazája és maga számára e fényes sikerességet, – arról vajmi keveset tudunk. Pedig példaértékű.

Bizony a családi indíttatás, a családi körülmények meghatározóak egy gyermek számára, s ebbe tartozik a családi könyvtár, illetve az ahhoz kapcsolódó élethelyzetek. A következő részben folytatjuk a klebelsbergi példán, a gróf fiatalkori élet helyzetének ismertetésén keresztül, mit is jelentett számára az őt körülvevő miliő.