Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 8. rész

A MŰVÉSZETI ALKOTÁS, MINT KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ETIKAI ELEMZÉS – A HIT ÉS A MÍTOSZ

Minden céltudatos és etikus cselekedet kiinduló alapja, mozgató rugója és feltétele az erős hit megléte, hogy a nehézségekkel teli úton haladva a kitűzött cél elérhetővé váljon. Másképpen fogalmazva; erős hit és erényesség nélkül nincsen sikeres élet, mert – minden rövid távú látszat ellenére – az csak céltudatos és etikus tevékenység eredményeként valósulhat meg. Lényeges megemlíteni, hogy a tudomány oldaláról nézve a hit szónak több jelentése ^[1]Magyar szókincstár. 360. o. van. Szinonimái: a vélekedés, hiedelem, bizalom, meggyőződés, bizonyosság, szavahihetőség, vallás szavak. Fontos megjegyezni, hogy a vallás ezek közül csak az egyik. ^[2]Magyar szókincstár. 360. o. Származtatott szavai, például a hiteles (eredeti, valódi), hites (törvényes, hivatalos), hitszegő (hazug, áruló, hűtlen, esküszegő, hitehagyó, kétszínű), hitvány (rossz, értéktelen, fejletlen, gyalázatos), hitves (feleség) ^[3]Magyar szókincstár. 361. o.; vagyis mindennapi életünk szavai, melyek távol vannak a vallási élettől. A tudomány és a művészet területén továbbá a hitregetan (mitológia), és a hitrege (mítosz, monda, legenda, mese) ^[4]Magyar szókincstár. 614. o. szavaink emelkednek ki.

Bizonyításként, gondoljunk az irodalomórákon szerzett romantikáról szóló előzetes tanulmányainkra, miszerint annak alapja, kifejezőeszköze egy új mitológia kialakulása – kialakítása. S ez nem más, mint az e világra oly jellemző és mindent átható elidegenedés (azaz e kor embere azt meg is éli) ellensúlyozására született művészet. S ez természetesen igaz Wagner romantikus művészetére is. Jelen világunkban az elidegenedés és ebből fakadó minden negatív anomália még inkább szedi áldozatait, és ameddig a romantika korában azok kiteljesedésére gátat igyekeztek szabni, kivezető utat, mintát, helyes életstratégiát kívántak adni az új mítoszokkal, („gyártásával”, keresésével), addig ma „szabadjára engedik”, támogatják az elidegenedés érzésének az „elnyomását”. Ennek eszköze pedig nem más, mint az illúzió, és annak keltése.

Rá kell világítani az új mítoszokban rejlő egészséges kultuszok (valaminek a kultusza = valaminek a tisztelete, tisztelet) meg- és felismerésének hasznosságára, azoknak elsajátítására a gyakorlati élet vonatkozásában. A helyes életstratégia – életvitel bemutatásához minden eszközt segítségül kell hívni, így a művészetet is, a művészeten belül pedig az új mitológia tanító, nevelő, mintát adó szerepkörét is. Ugyanakkor az illúzió, és illúziókeltés minden káros voltát fel kell tárni mindenki számára, hogy azokat kezelni tudjuk, illetve elkerülhessük.

Kerényi Károly azt írja: „Mert a világ minden aspektusa, mielőtt a mitológiában magyarázóvá és megmagyarázottá lesz, részévé válik egy másik, mindent átfogó világaspektusnak (mint ahogy a zenével >megmagyarázott< világ felolvad egy zengő világban): >átszellemül<.” Majd így folytatja: „Mint világaspektusok, (görög szemmel nézve), a kozmosznak inkább titáni, semmint isteni vonásait hordozzák. Mégis a maguk abszolút voltában mitológiai módon, azaz istenszerűen (titánin – E-B K) jelennek meg. … Még az emberek is istenek a mitológiában.”^[5]Kerényi Károly: Mi a mitológia? Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest. 1988. 25. o.

Kerényi magyarázatként hozzáfűzi, hogy amit mi szűk látókörrel isten, – több isten vonatkozásában – mitológiának tekintünk, az nem más, mint egyrészt az istenek hatalmának és működési körének leírása, másrészt élettörténetük. Ez utóbbira mondják röviden, hogy: mitológia.

Azonban a mitológia ennél több, és azon belül a kérdéses mítosz tartalmát maga a tartalom hordozza, amely azt jelenti, hogy a mitológia megmagyarázza önmagát és az egész világot. „Nem azért, mert magyarázatul találták ki, hanem azért, mert természetétől fogva az is sajátossága, hogy magyarázatot ad.” ^[6]Kerényi Károly: Mi a mitológia? 23. o. Mint ahogy sokszor érzékeljük, hogy a költészet és a zene, illetve a művészetek befogadása, élvezete nagyon sokszor érthetővé – érthetőbbé teszi, tette világunkat, mint egynémely tudományos, avagy áltudományos magyarázat. Egyébként végső konklúzióként fejti ki, hogy a magától értetődő dolgok halmazából a titáni – isteni a leginkább magától értetődő. „A népek kultuszait (tiszteleteit) nem érthetjük meg másképp, mint emberi reagálást az istenire.” ^[7]Kerényi Károly: Mi a mitológia? 25. o. Ha mind ez valamilyen hit, jó cselekedet a négy sarkalatos erény jegyében történik, akkor erkölcsös világban élhetünk, ha viszont a vágytól és illúziótól vezérelten, az erények hiányában élünk, akkor a rossz oldalon állunk.

Ezeket szem előtt tartva, feltárható, hogy milyen módon és milyen formában jelentkeznek a hit, remény, illetve a vágy, és az illúziónak különböző, sokrétű kérdései a művészeti alkotások, a szereplők cselekedeteinek elemzésénél, elemzésével, a történések hátterében és a négy sarkalatos erény tükrében. Az alapképletek, melyek eligazíthatnak és segítséget nyújtanak az elemzéshez az alábbiak;

1. Hit – Remény – Szeretet – Jó cselekedet – Sarkalatos erények

2. Illúzió – Vágy – Szeretet nincs, legfeljebb önszeretet, és ebből fakadó egoizmus –, ha van egyáltalán cselekedet, az minden irányban, és mindenki számára rossz, de általában az illúzió miatt sok esetben egyáltalán nincs is céltudatos cselekvés, csak sodródás/sodortatás valamilyen közegben, közösségben – erény nincs.