Nagyüzem volt a baloldaliaknál – 2. rész

Természetesen Tordai Bence és Dömötör Csaba vitája után időben szépen sorjában a baloldali pártok évadnyitójára sor került.

Az MSZP „Fordulat Magyarországnak!” címmel megtartott évadnyitóján az alelnök példaképül állította, – igaz csak egyetlen mondattal, – Őrsi Gergelyt, amikor arról szólt, hogy a polgármester kerületünkben el tudta intézni az egyik postahivatal újranyitását. (Kiemelten ezek szerint ez volt az eddigi legjelentősebb cselekedete – szerk.)

Vagy az érdeklődő a Momentum vonatkozásában „Vezessük új útra Magyarországot!” címmel Donáth Anna „jövőértékelő” beszédét is láthatta, akiről nem tudhattuk meg, hogy milyen minőségben is szólt „válogatott szóvirágokkal” övéihez.

Továbbá azt is megtapasztalhattuk, hogy Ungár Péter az LMP társelnöke, – akinek a pártja ugyancsak kongresszust tartott, – a Magyar Nemzet (2023.02.06.) számában megjegyezte; „a Momentum nem zöld, hanem liberális párt”, míg a DK-nak azt üzente; „nem vagyunk senkinek a zöld tagozata, nem leszünk, egy külön, önálló párt vagyunk”. Különben ugyanezen számban, „Fölösleges, üres beszédet tartott a Momentum EP-képviselője – Donáth Anna: nem ígérem, hogy kormányt váltunk” címmel Kreft-Horváth Márk írásában Deák Dánielre is hivatkozik;

A modern idők legfölöslegesebb beszédét tartotta meg ma Donáth Anna. Török Gábort is megszégyenítő, sehova sem vezető egyrészt-másrésztek hangzottak el Dobrev Klára hanghordozásával. De hogy mire jelentkezik? Nem derült ki. Hogy mit akar a Momentum? Nem derült ki. És aki abban reménykedett, hogy Donáth majd legalább elszínleli a konfliktust Gyurcsánnyal, az csalódott csak igazán, hiszen csak a „bánjunk egymással szépen az ellenzéki oldalon” tónust ütötte meg.

Berg Dánielt, a II. kerület egyik alpolgármesterét feleségével, Cseh Katalinnal együtt, de megszólítás, megszólaltatás nélkül az első sorokban láthattuk ezen a „jövőértékelő” összejövetelen, amely helyenként „show” elemekkel fűszerezett, és „visszatekintő, fiatalos” is volt. (Lásd. Soproni Tamás VI. kerületi polgármester beszédét, trikóban, a 32. perctől kezdve.)

A DK „Elhozzuk a reményt!” című XIII. kongresszusáról is teljes képet kaphatunk a facebookról. /Megemlítem, hogy a fordulat kifejezést átvette az MSZP Gyurcsánytól (Lásd.  FORDULAT?…, avagy ki győzött le kit a II. kerület 2. sz. választókerületében? – olvasói levél)./ Nagy Orsolya a Magyar Nemzetben megjelent (2023.02.01.) írásában is olvashattuk azt, hogy „Gyurcsányék akarják uralni Budapestet”, illetve az egész baloldalt, amely gondolatkört már korábban mi is a Hidegkúti Hírekben érintettünk. A Magyar Nemzet ebben az írásában ráadásul sajátos fogalmat is használnak, úgymint „információk szerint Őrsi Gergelyt, a II. kerület szocialista polgármesterét is „dékásítanák.” (Mit takarhat ez a „dékásítás”? Erre leginkább Őrsi Gergely tudna választ adni. – szerk.) A DK tartja magát ahhoz, hogy nem vesznek részt az előválasztáson. A „baloldali” Gyurcsányék nem akarnak liberálisokkal, zöldekkel és radikálisokkal együtt indulni. Ebből következtethetünk arra, hogy egyedül vágnak neki az önkormányzati választásoknak. Ez a felállás a nagyvárosok szintjén értelmezhető, a budapesti kerületek ilyennek számítanak – mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán politikai elemző”.

Mi pedig már annak idején így írtunk (Lásd. A felesleges és költséges kutyakomédia I., valamint  A felesleges és költséges kutyakomédia II. írásokban);

Az ellenzéki előválasztást és egyéniben a parlamenti választást 17 fő nyerte meg. Ebbe a relációba tartozik 15 budapesti (az összes 18 választókerületből), és két vidéki választókerület. Azért azt megjegyezzük, hogy 4. sz. körzetben, nálunk a Párbeszédes Tordai Bence és Kálmán Olga (DK) egymás ellen indultak. Utóbbinak pártja (DK) a legerősebb ellenzéki párt, sőt a DK-nak akár ebben a relációban még plusz 13 fő egyéni parlamenti képviselője is lehetett volna, ha a baloldal csak DK jelölteket állított volna Budapesten. E gyakorlatra számos példa volt vidéken. Voltak, akik úgy indultak és nyertek előválasztáson, hogy nem volt velük szemben ellenzéki ellenjelölt. Természetesen ezek mellett az is megemlítendő, hogy Budapesten sem Szabó Tímea (Párbeszéd), sem Varju László (DK) esetében nem “akadt” ellenjelölt, így mindkettőjük a budapesti választókerületben „értelemszerűen” nyert is, melyet az április 3-i választáson meg is ismételt. Így ez utóbbi gyakorlatnak budapesti alkalmazása révén – ahol itt bombabiztos volt a baloldali győzelem, és az eredmény is ezt igazolta – joggal írhatjuk le, hogy még plusz 13 fő egyéni parlamenti képviselője lehetne a DK-nak, a 4 eleve megnyert választókörzetük mellett. Ennek következtében az is elmondható, hogy a legerősebb jelző mellett, emiatt a DK a legnagyobb vesztes is, különösen itt a budapesti vonatkoztatás tekintetében.

Gondoljunk bele abba, hogy a DK ezeknek a törpe pártoknak; az LMP-nek egy, a Párbeszédnek három helyet a „semmiért” adott át, hiszen utóbbiak támogatottságukat mérni sem igazán tudják. 4-4 helyet az MSZP-nek, és a Momentumnak „biztosított”, akiknek létét legszívesebben látni sem szeretné a DK párttagsága. Egy helyet pedig Hadházyval „simán kidobott az ablakon” az egész baloldal, aki „függetlenként” még fel sem esküdött.

Nem kívánunk újabb „meggondolásokba esni”, de borítékolható a 2024-es választások előestéjére, hogy valamilyen formában a DK egyedüli égisze alatt a kisebb pártok, illetve a még át nem igazolt tagjaik is biztosan jelen lesznek a megmérettetésen. Például a háttéralkuk nyomán, csak a választások után lesz ismeretes, hogy a DK-n belül, kik és milyen ismert színezetű baloldali ideológiák tartják meg az eredeti párt ideológiájukat…