2022. április 10-én 19 órakor a Klebelsberg Kastélyban kerül előadásra J. Haydn A megváltó utolsó hét szava a keresztfán című lélekemelő műve. Szilvásy Viktória és Detvay M. Marcella hegedűn, Rudolf András brácsán, Lukács Tünde csellón szólaltatja meg Haydn muzsikáját Cseke Péter Kossuth és Jászai díjas Érdemes művész közreműködésével.
Az alkotáshoz kapcsolódó alábbi zenetörténeti kitekintés a mű mélyebb megértéséhez kíván további segítséget nyújtani.
A cadizi székesegyházak egyikétől az a felkérés érkezett 1787-ben Haydn részére, hogy írjon a Nagyhétre tisztán hangszeres zenét. Első kiadása során nemcsak a zenekari, hanem a vonósnégyes, illetve a zongora változata is megjelent. Külön érdekesség, hogy Joseph Friebert a zenekari művet oratóriummá dolgozta át, s miután ez Haydn kezébe került, ő is további munkához látott. Így született meg nagyszabású, híres oratóriuma is.
Egyes tételei fölött a következő címeket találjuk: 1.Bevezetés (1.), Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek (2), Még ma velem leszel a Paradicsomban (3), Asszony, nézd: ő a te fiad… (4), Istenem, Istenem, miért hagytál el engem? (5), Szomjúhozom (6), Beteljesedett. (7), Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet (8), Földrengés (9).
Arról, hogy a művet milyen egyházi hagyomány mentén alkotta meg, maga Haydn így írt;
Abban az időben a cadizi főtemplomban minden évben a Nagyhéten oratóriumot adtak elő, amelynek erős hatásához a következő körülmények nyilván nem kevéssé járultak hozzá. A templom falait, ablakait és oszlopait fekete szövettel vonták be, és a szent sötétséget csak egy, a középen lógó nagy lámpa világította meg. Délidőben minden ajtót bezártak; ekkor kezdődött a muzsika. Az alkalomhoz illő előjáték után a püspök fellépett a szószékre, a hét szó egyikét elmondta, majd elmélkedést fűzött hozzá. Amint ezt befejezte, lelépett a szószékről, és térdre borult az oltár előtt. Ezt a szünetet töltötte ki a muzsika. A püspök másod-, harmadízben stb. fellépett, majd lelépett a szószékről és a zenekar minden egyes alkalommal azonnal megszólalt a szentbeszéd végén. Ezt a célt kellett az én kompozíciómnak is szolgálnia. Hét adagiót megírni, amelyek mindegyike mintegy tízperces időtartamú kellett hogy legyen – nem volt éppen könnyű feladat, hiszen a hallgatót nem volt szabad kifárasztani. Így rövidesen rájöttem, hogy az előírt időtartamhoz nem tarthatom magam. A zene eredetileg szöveg nélkül készült, és ebben a formában kiadásra is került.
Haydn a cadizi tradícióról. In: Várnai Péter: Oratóriumok könyve
Így, e hagyománynak eleget téve, a mű hét meditatív tétele előtt, akkordikus, korál jellegű felrakásban Krisztus hét szavát (valójában mondatát) hallhatjuk.
Ha zenei textúrájába beleérzően elmélyedünk, akkor láthatjuk meg csak igazán, hogy a hét adagio tétel változatos zenei anyagát tekintve a mester, Haydn mekkora speciális, kreatív alkotói erővel rendelkezett. Hiszen a viszonylag azonos hangulatú mondatok után a lélek megannyi rezdülését utánzó, az érzések valamennyi spektrumát bemutató zenét komponált. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy „Haydn számára a Megváltó halála nemcsak szenvedés, hanem egyben örömforrás is, hiszen a kereszthalál maga a megváltás” volt. [1]In. Várnai Így egyes tételekben kifejezetten a boldogság, más tételekben pedig a szomorúság érzésének megannyi árnyalata, illetve az azokhoz társuló benyomások és képzetek vannak jelen. A különböző dallamok, ritmusok és tónusok festői módon ábrázolják a Golgota hegyén, akkoriban végbement szenvedéstörténetet, annak mérhetetlen mélységét és fenséges magasztosságát bemutatva.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.
Hivatkozások
| ↑1 | In. Várnai |
|---|