A címben szereplő kötelező részvétel megértéséhez, elfogadásához álljon itt, hogy ez a teljes magyar társadalom legfontosabb jellemzőit felmérő adatgyűjtés, amely Magyarország demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, valamint élet- és lakáskörülményeiről szól, illetve ezen területeken lévő adatok, információk begyűjtését jelenti az állampolgároktól. A megértéshez, elfogadáshoz segítségül hívtuk a KSH elnökével, Dr. Vukovich Gabriellával készült és a Magyar Nemzetben megjelent interjút. Az alábbiakban a legfontosabbakat most közreadjuk.
A tízévente tartott összeíráskor – amely kiterjed a teljes népességre és az összes lakásra – az összeíró
KSH minden adatot bizalmasan kezel, a válaszadók személyes adatait a hazai és az európai uniós adatvédelmi és statisztikai jogszabályok rendelkezéseinek betartásával védi. Az adatokat más szervezet számára nem lehet átadni, csak statisztikai célból, összesített formában lehet felhasználni és nyilvánosságra hozni, vagyis azokat nem lehet összekapcsolni egyedi személyekkel vagy címekkel.
Azért kötelező az állampolgároknak a részvétel, mert a részvételt a törvény írja elő, mint ahogyan azt is, hogy az államnak kötelezően 10 évente kell megtartania az összeírást. Ugyanakkor fontos belátnunk, és együttműködnünk, mert
az adatszolgáltatás közös társadalmi érdekünk, közös ügyünk, hiszen a cenzus eredményei mindannyiunk mindennapjait, jövőjét befolyásoló társadalmi és gazdasági döntések, országos, regionális és helyi fejlesztések alapjául szolgálnak.
Az első népszámlálás 1869-ben volt, az idei a 16. lesz. 150 év alatt a gyűjtött adatok témakörei csak kis mértékben változtak, pontosan azért, hogy „összehasonlíthatók legyenek, mivel ez teszi lehetővé a társadalmi változások, trendek megfigyelését”. Csak így kaphatunk képet, tudományosan feldolgozható és értelmezhető statisztikai adatokat Magyarország népességének nagyságáról, „demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről,” illetve e területek változásairól, alakulásairól, amelyek alapján a fenti döntések megszülethetnek.
Minden lakcímre postai felkérő levelet küld a KSH, amelyben egy 12 jegyű belépési kód is található, amelynek segítségével minden háztartás önállóan tudja interneten kitölteni a kérdőívet. Akik nem tudnak, vagy nem akarnak ezzel élni, azokat egy bizonyos idő elteltével felkeresik a számlálóbiztosok, s akik az állampolgároknak személyesen segítséget nyújtanak október 17. és november 20. között. November 21. és 28. között pedig a település jegyzőjénél tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek azok, akik november 20-ig ezt nem tették meg. November 20 – a után viszont, akik addig sem teljesítették ezt a kötelezettségüket, azokat kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatják.
Minden háztartásnak egy lakáskérdőívet és annyi személyi kérdőívet kell kitöltenie, ahányan a lakásban életvitelszerűen élnek. A lakás kérdőíven energiahatékonyságot felmérő kérdés is lesz, valamint digitális jártasságra és internet használati szokásokra vonatkozó kérdések is szerepelnek majd. Fontos tudni, hogy
a nemzetiségi hovatartozásra, az anyanyelvre, a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, a vallásra, az egészségi állapotra, fogyatékosságra vonatkozó kérdésekre a válaszadás önkéntes,
ugyanakkor jó lenne, a kitöltés során ezekre is felelni.
Hiszen például a nemzetiségek esetében ezek az adatok képezik a jogalapját a nemzetiségi önkormányzatok megalakításának, és nyelvhasználati jogok is kapcsolódnak hozzájuk. A fogyatékossággal élőknél pedig a helyzetük javítását, az esélyegyenlőségük biztosítását célzó programok szempontjából, valamint az őket támogató civil szervezetek munkájához is nélkülözhetetlenek.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.