Ha Klösz György nevére gondolunk, elsősorban a magyarországi városfotózás úttörője és egyik legjelentősebb alakja jut az eszünkbe. Nélküle szegényebbek lennénk az egykori csodálatos kastélyainkat illetően is, ugyanis ő volt az, aki a századfordulón végig fotózta a Kárpát-medence számos kastélyát. Cikkünkben most egy harmadik, kevésbé ismert oldalát is bemutatjuk Klösznek: a portréfestőt.
Életpályája
Tormay Cécile „A régi ház” című regénye a biedermeier-kori Pesten játszódik és az Ulwing család három generációjának történetét meséli el. A dinasztia alapító Ulwing Kristóf építőmester messziről érkezett hazánkba, beilleszkedett a magyarok közé és mesés gazdagságra tett szert, amit végül az unokája kótyavetyélt el. Klösz György élete is hasonlóképp indult, de a végkifejlet teljesen eltérő. Ő is Németországban született, mégpedig 1844-ben Johann Justus Georg Kloess néven. Előbb gyógyszerész volt Bécsben, majd 1866-ban két társával fényirdát (fényképészeti stúdiót) nyitottak Pesten. Alapító tagja lett a Magyar Fényképészek Egyletének. Jeles portréfényképész lett; nagy államférfiakat, költőket, tudósokat örökített meg, ez alapozta meg későbbi sikereit.
Hasonlóan az Ulwingokhoz, szemtanúja volt Pest-Buda felemelkedésének, a világváros kiépülése folyamatos fotó témát biztosított a számára (pl. Andrássy-út panoráma sorozata). Nem feledkezett meg a korszak közérdeklődésre számot tartó természeti katasztrófáiról és közéleti eseményeiről sem. Így készített fényképeket pl. az Ördögárok megáradásáról, Kossuth Lajos temetési menetéről és a millenniumi kiállításról sem. Villáját a Városligeti fasor 49. szám alatt 1894-ben építette eklektikus stílusban Schubert Ármin és Hikisch Lajos. Legidősebb fiát, Klösz Pált (1874-1951) Bécsben a grafikai főiskolán taníttatta, majd 1903-ban a 29 éves Pált társtulajdonossá tette, a céget ettől kezdve Klösz György és fia udvari fényképészeti, térképészeti és kőnyomdai műintézet néven jegyezték. Klösz György 1913. július 4-én hunyt el, a Fiumei Úti Sírkertben nyugszik. Klösz Pál a fényképészeti és nyomdaipari vállalkozást tovább vezette annak 1948-as államosításáig, majd ebből a cégből lett az Offset Nyomda. Pál az autósport népszerűsítője, automobilos világjáró is volt.
Tótmegyer: gróf Károlyi Lajos kastélyának nagy szalonja
Andrássy út 132. Edelsheim-Gyulai-villa. 1942-ben lebontották.
Vörösmarty (Gizella) tér, az egykori Haas-palota. A II. vh. után lebontották, helyén modern üzletközpont áll.
Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
A kastélyfotós
Klösz György az 1900-as párizsi világkiállításra készülve közel száz vidéki kastélyról készített külső és belső felvételeket. Kastélyfotói egy elveszett világ fantasztikus lenyomatai. Legtöbb esetben kívülről látjuk az épületeket, gyönyörű parkok által övezve. Jellegzetes belső tereket (díszterem, ebédlő, úri dolgozó) is megörökített, de sajnos csak néhány felvétel készült épületenként. Emiatt ezek a fényképek arra nem elegendők, hogy az épületek teljes belső berendezését rekonstruálhassuk a segítségükkel, bár szerencsés esetben egy-egy a műtárgypiacon felbukkanó tárgy azonosítására alkalmasak lehetnek. Az alábbi képen a tótmegyeri Károlyi-kastély nagy szalonja látható. Jól azonosítható két egyedi bútorpár: a kép bal oldalán, az ajtó mellett sötét színű, porcelán berakásos női szekreterek; míg a jobb oldali ajtó két oldalán jellegzetes boulle trümók láthatók; a csillár pedig XVI. Lajos stílusú.
A portréfestő
Műhelye festmények készítésével is foglalkozott; ezekből az egyik ismert, Klösz által szignált alkotás az idős Ybl Miklóst ábrázolja (1881). A Nagyházi Galéria 257. aukcióján szerepelt egy házaspár portrépárja, melyet 1888-ban festett.
A Galéria Savarián hirdették meg az alábbi ismeretlen hölgy portréját, mely szintén Klösz György alkotása 1873-ból. Sérült biedermeier keretben látható a részletgazdag portré, bal oldalt ívesen a festő aláírásával.
Rendkívül ritka, olaj és vegyes technikával készült a testvéreket bemutató, 53×43 cm-es alkotása 1875-ben. A helyenként repedezett fotó- és képzőművészeti alkotás a Darabanth aukciósház árverésén szerepelt.
Klösz György biedermeier portréképei az abszolúte megfizethető, olcsó műalkotások közé tartoznak, jellemzően szólóban kb. 60.000 Ft, míg portrépárban 120.000 Ft körüli összegekkel kalkulálhatunk. Még akkor is érdemes lehet századfordulós portrékkal díszítenünk a lakásunkat, ha a festményeken ábrázolt polgárok, nemesek ismeretlenek a számunkra. A portré képek realisztikus, részletes kidolgozása, a kor viseletei a mai kor emberét is gyönyörködtetik és az igazán szerencsések az ükszülőiket mutathatják meg ezeken a képeken a most csereperedő generációnak.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.