Róna Péter és az Alkotmány, illetve az Alaptörvény II.

Róna Péter és az Alkotmány, illetve az Alaptörvény II.

A Hidegkúti Hírek által végzett sajtószemlézés

Nos, nézzük mit írt maga Róna Péter „Az Alaptörvény nem alkotmány” címmel, kiemelve néhány hosszabb részt az egészből, amelyek már önmagukért is beszélnek.

Egyrészt, mármint magát az alkotmányozással kapcsolatos tevékenységet, illetve erről szólót így vezeti fel;

Ezzel harminckét éven át nem is nagyon foglalkoztunk, hogy aztán arra ébredjünk, a Fidesz által kialakított politikai berendezkedés nem felel meg a demokrácia legalapvetőbb ismérveinek.

Majd rögtön így folytatja tovább;

megváltoztatása egyszerű többséggel a jogfolytonosság követelményébe ütközik, hiszen az Alaptörvény előírja, hogy csak kétharmados többséggel változtathatja meg az Országgyűlés

Ezután, néhány sorral odébb mégis csak jön a hivatkozással „egybemosott,” szokásos jogkerülés, „jogi magyarázat”;

Mindezzel szemben az alábbiakban kifejtjük, miért nem tekinthető az Alaptörvény alkotmánynak. Az elemzések közül kiemelkedő jelentőségű a volt alkotmánybíró, Vörös Imre tanulmánya. Ő az Alaptörvény átalakításához szükséges támaszt magában az Alaptörvény C pontjában látja, amely szerint > senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom (…) kizárólagos birtoklására<

Ezután „eszmetörténeti gyökerekig” nyúlik vissza a „jogi” bizonyításában;

1080 körül egy radikális gregoriánus értekezés fejtegette, hogy az uralkodót a „néphez”(populis) egyfajta „szerződés” (pactum) köti, ha az uralkodó a szerződést, amellyel megválasztották, megszegi, a nép jogosult a szerződés felbontására, az ellenállásra. A XII–XIII. századra a doktrína, ami szerint minden világi hatalom alapköve a szerződés, megszilárdul.

Hogy még meggyőzőbb, még hitelesebb legyen logikai eszmefuttatása, erre még kicsit „rá is fejel” egy picinyke keresztény ellenes „mixxel”; miszerint az ember

politikai erényei függetlenek a keresztény erényektől (hit, remény, szeretet), és ezek az erények önmagukban közösségalkotók

Majd úgy gondolja, hogy ezzel akár akadálytalanul viheti is tovább gondolatait, hiszen az „önmagukban közösségalkotók”, mint érthetetlen deklaráció most már minden kötöttségtől megszabadítja;

A szerződés szükségességét alátámasztja a keresztény teológia ragaszkodása az emberi méltósághoz és a szabad akarathoz.

Úgy érzi, hogy most már kimondhatóak, s jogosultságot élveznek a következők;

Tehát alkotmány, ami a hatalom legitimitását hivatott szavatolni, nem jöhet létre szerződés nélkül, amelyben a szerződő felek, egyik oldalról a nép, a másikról a hatalom, megállapodnak a hatalom megszerzésének és gyakorlásának feltételeiről. A fentiek alapján többről, sokkal többről van szó, mint a hatalom > kizárólagos birtoklásáról <. Arról, hogy társadalmi szerződés nélkül nemcsak nem lehet a hatalmat kizárólagosan birtokolni, de szert sem lehet tenni rá.

Nem kívánom sem magamtól, sem az olvasótól, hogy a közvetlen fenti sorokban megtalálja a logikai összefüggéseket, s azt, hogy hogyan fog megszületni az „elvont” hatalom és az „elvont” nép közötti kézzelfogható, kézzel aláírt társadalmi szerződés, amely nem lehet más, mint maga az alkotmány. Pedig a továbbiakban, láss csodát, sorra veszi az eddigi alkotmányokat, amelyek értelemszerűen még véletlenül sem felelhetnek meg az általa megfogalmazottaknak, „követelményeknek” sem.

  1. Az 1949-es, magyar alkotmány kimondja, hogy „az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogot.” Róna Péter azt kifogásolja, hogy az alkotmányban nem szerepel az „összes jog” gyakorlásához szükséges út rögzítése, azaz, hogy az Országgyűlés milyen alapon, úton jutott ahhoz hozzá. Valamint az sincs benne, hogy „a népszuverenitásból pontosan milyen jogok következnek, de az világos, hogy a népnek nincs joga semmiféle jog gyakorlásához”. A továbbiakban is ezen két gondolati kör alapján elemzi a címben megfogalmazott „alaptörvény nem alkotmány” deklarációját. Ugyanakkor hol az egyiket, hol a másikat emeli ki hivatkozásképpen. Vagyis hol az egyiket tekinti meghatározóbbnak, hol a másikat veti el, amikor e deklarált és negligált viszonyrendszer két elemét külön-külön, máskor meg együttesen a fenti gondolatkörökkel ütközteti.

2. „Az 1989-es rendszerváltók a jogfolytonosság nevében módosították, de megtartották az 1949-es alkotmányt, és nem fordultak a néphez, nem kérték ki a nép véleményét, hozzájárulását.” – írja Róna Péter. Majd ennek egyenes következményeként az Országgyűlés (a kétharmados törvényhozás intézményével) még tovább is erősödött, hiszen „nincs másik szerződő fél, az Országgyűlés saját magával „szerződik”… (azaz – szerk.) kizárja a társadalmi szerződés megkötését, annak az alapkőnek az elhelyezését, amelyre a középkori Európa felépítette társadalmi szerkezetét.”

Ezzel azt sugallja, hogy a középkori Európában – így általánosságban, amibe mi, magyarok vagy beletartozunk, vagy már akkor sem – már akkor elhelyezték a társadalmi szerződés alapkövét, amelyet most teljes egészében (jogfolytonosság ide, vagy oda), 1989-ben kizárt a rendszerváltás (kormánya). Majd ezt a hiányosságot elfelejtették, avagy éppen nem akarták, illetve nem tudták korrigálni 1994 és 2011 között.

Folytatás a III. részben.

info@hidegkutihirek.hu | + bejegyzések

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings