Szóljon a népdal mindannyiunkhoz! – Beharangozó

Szóljon a népdal mindannyiunkhoz! – Beharangozó

A november 12-ei Klebelsberg Napokon elhangzó előadás szerkesztett, rövidített változata

Most, hogy a Napkelet című folyóirat születésének 100. évfordulójára emlékezünk, ajánlom, hogy az e témában lévő értékes irodalom-és eszmetörténeti szakmai előadások, megközelítések mellett egy kicsit lapozzuk fel magát a folyóiratot, mégpedig egy zenész (zenei érdeklődésű) ember szemével.

Kodály Zoltán a Nagyszalonta népdalkincséről írt írása a Napkelet hasábjain valódi kuriózum, apropóját tulajdonképpen két kiadvány nyomdai, egy időben történő megszületése adta. A tanulmányban szereplő egyik kötet nagy költőóriásunknak, Arany Jánosnak a gyűjtése, aki 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán. Arany gyűjtését 1874-ben vetette papírra Bartalus kérésére. (Nagy valószínűséggel Bartalus István népdalgyűjtő beszélte rá erre, mint ahogy arra is, hogy az általa írt dalokat is majd megismerhesse később a nagyközönség.) Ne csodálkozzunk mindezen, hiszen nemcsak költő, irodalmár volt Arany, hanem nagyon közel állt hozzá a zene is. Emlékszünk ugye balladáira, például középiskolai tanulmányainkból, A Walesi bárdokra, Szondi két apródjára, vagy az Ágnes asszonyra, ahogy fehér leplét, véres leplét a patakban mossa… Ezeknél a ballada zenei sajátosságai jócskán tetten érhetők. Ebből is láthatjuk, hogy Arany folyamatosan két diszciplína, zene és irodalom határán „egyensúlyozott”.

Arany János mellszobra Nagyszalontán, a Csonkatoronyban található Arany János Emlékmúzeumban

A tanulmány által említett második kötet zenei anyagát viszont pedig maga Kodály Zoltán gyűjtötte szintén Nagyszalontáról, – Arany szülőfalujából, – 1916 táján. Ez sem cseppet sem véletlen, hiszen feleségének, Gruber Emmának már 1907-ben, berlini tanulmányútja idején így írt egyik levelében. Ezt írja: „[…] Arany János (az én doppelgängerem és előrevetett árnyékom, vagy én neki árnyéka – mindegy.)” – s ez szinte mindenre magyarázatot ad. Azaz mindarra, hogy mi ösztönözte Kodályt ezen írásában a két kötet „összehasonlítására.” Arany és Kodály szellemi-alkotói rokonságának alapját a magyar kultúra talaján művelt közös hivatásuk mellett még az a bűvös 1882-es év is adta, amelyben Kodály született, illetve amikor Arany János meghalt. Ennek tudata, s az ebből kialakuló érzés Kodályt egész életén keresztül végig kísérte.

A Serkenj fel, kegyes nép kezdetű magyar népdal dallamát és első versszakát Kodály Zoltán gyűjtötte 1916-ban Nagyszalontán.
MR Gyermekkórus: Kodály: Nagyszalontai köszöntő

Ezen körülmények tisztázása után, az írás legfőbb gondolatait illetően itt és most csak egyetlen egyet emelek ki a meglepően sokból, és a közérdeklődésre is aspirálók közül. (Merthogy a publicisztika műfaja a nagyobb terjedelmet nem engedi meg, de kedvcsinálónak elegendő, hogy a kedves olvasó eljöjjön november 12-én, és a teljes előadást meghallgassa.)

A szerző többek között láttatja, és bizonyítja azt, hogy már az Ő, vagyis Kodály idejében is az átlagember, az egyén szemben állt az irodalommal, hogy napjainkról már ne is beszéljünk. Elismerem, hogy ez erős megfogalmazás, de írásában szinte sugallja, hogy a közösségek felbomlásával, az új közösségek ki nem alakulásával, és az ezek miatti személyesség megtapasztalásának elmaradásával magyarázható a könyvolvasási szokások hanyatlása, félretétele. Az emberek már nem ajánlják egymásnak a könyveket elolvasásra, majd elolvasásuk után, nem beszélik meg, nem beszélik ki az élményeiket, amelyeket a könyvek nyújtottak számukra. A szó az emberben ragad, a kommunikálás elmarad. Sajnos ez a jelenség idővel az énekszót, az együtt éneklést is kikezdte. (Napjainkban is láthatjuk, hogy milyen nehezen énekeltetik meg az embereket az előadók a színpadról.)

A 19. században a személyes szó, (speciálisan az énekszó, az együtt éneklés, a kórusban éneklés is, amelyet Kodály szívügyének tekintett – szerk.) egymás megismerését is jelentette, súlya volt az adott szónak, az érzelmek kibeszélése, eléneklése, pedig az alulról szerveződött népi kultúra terjedését bátorította. A XX. században a diktatúrák és háborúk évszázadában a betűkultúra részben elszigetelődést, az egyének közötti izolációt hozta. De ezen útra lépett a hangkultúra is, amikor a vizuális kultúra (TV. film, internet) színre lépett. Jó lett volna társadalmi szinten a leírtakat családban, közösségekben átbeszélni, megvitatni, de sajnos erre nem volt lehetőség, sőt a diktatúrák felülről irányított kommunikációja ebben nem is volt érdekelt. Kialakult a fősodor, aki nem értett ezzel egyet, az kiszorítottnak érezhette magát. S manapság? Folytatódott mindaz, ami elkezdődött, csak más formában…

A nagyszalontai Csonkatorony és Arany Palota épülete
+ bejegyzések

A Hidegkúti Hírek főszerkesztője, művészetfilozófus vagyok. Phd-mat a Pécsi Tudományegyetemen szereztem, operák etikai tartalmának vizsgálatára dolgoztam ki metodikai módszert.

+ bejegyzések

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings