A Szovjetunióban 1955-ben tartották meg a költészet első ünnepét (gyeny poezii). Ezt másolta az akkori magyar pártvezetés, személy szerint Gerő Ernő (a Magyar Dolgozók Pártja első titkára). A Moszkvának való megfelelési kényszer hatására 1956 nyarán, az ünnepi könyvhét keretén belül történt a költészetről való megemlékezés is. Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő megtorlások időszaka után a következő költészeti ünnepre 1961-ben került sor. A Magyar Írók Szövetségének javaslatára 1963 óta a magyar költészet napját 04.11-én, József Attila születésnapján tartják.
Csak megjegyzésként kívánkozik ide, hogy ugyanezen napon született Márai Sándor is, aki ugyancsak saját akaratából vetett véget életének, akárcsak József Attila. Életének egy szakaszában Latinovits Zoltán főleg versmondással foglalkozott, és előszeretettel adta elő József Atilla költeményeit. A „színészfejedelem” Latinovits Zoltán földi élete is, akárcsak József Attiláé egy Balaton-parti vasútállomás sínjein ért véget.
A proletárdiktatúrának szüksége volt a „proletár” József Attilára, és életművéből Aczél György, a Kádár-korszak fő ideológusa a „támogatott, tűrt, tiltott” rendszer „szülőatyja” kihagyta az Istennel és Trianonnal kapcsolatos költeményeket. Tverdota Györgynek és Sárközy Péternek köszönhetően ma már az ideológiai sallangoktól mentes József Atilla alakja áll előttünk.
A magyar költészet napja azon kevés ünnepek egyike, mely (a nők napja és a munka ünnepe mellett) a szocializmus alapjainak lerakása és a teljes felépítésére tett kísérletet követően a rendszerváltás után is mind a mai napig megőrizte a jelentőségét.
Egynapos összművészeti kavalkáddal ünnepli közösen a költészet napját a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a POKET, nem feledkezve meg Nemes Nagy Ágnesről és Tamási Áronról sem évfordulóik okán.
A Klebelsberg Kastélyban április 9-én 19 órakor „Valamit mégis kéne tennem” Körtvélyessy Zsolt Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művész előadó estje lesz Szabó Sándor tárogató művésszel.
Nagyon gazdag program vár a Klebelsberg Kultúrkúriában is az idelátogatókra, de Budapest számos más intézményében is van rendezvény. A Magyar Költészet Napja 2022. – a budapesti művelődési házakban (II., V., VI., VII., X., XI., XIV., XVI. és XIX. kerületekben). De ne feledkezzünk meg a Vígszínházról, vagy Soroksárról sem. És a sort folytathatnánk Balatonfüredtől Vonyarcvashegyig is.
Meghirdetésre került a poet.hu irodalmi portál verspályázata is.
Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a Költészet napja a Fiumeiben című, a Nemzeti Örökség Intézet által szervezett irodalmi sétákat, melyeket április 10-én 12 és 14 órakor tartanak meg. Ugyanitt, Ady Endre sírjánál 16:30-kor rendezik meg a Makám Együttes Budapest éjszakája szól című Ady-estjét.
A Magyar Rádió Márványtermében hatvanegy költő tizenkét órán át olvassa fel verseit a Versmaraton során.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.