Június 4., a Nemzeti Összetartozás Napja

Borítókép: Gróf Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres „vörös térkép”-e, Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról.

Június 4-ét az Országgyűlés a trianoni békeszerződés 90.évfordulóján, 2010.június 4-én hatályossá vált XLV. törvényben a Nemzeti Összetartozás Napjának nyilvánította.

A törvény preambuluma:

Mi, az Országgyűlés tagjai, azok,akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alaptörvényben rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920.június 4.-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával,egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésén és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk:

Az idei évben a Nemzeti Összetartozás Napja, június 4. egybeesik a Pünkösddel, a Csíksomlyói búcsúval. Így a határon belül és kívül is különleges értelmet nyer az ünnep. Erdély kiemelt helyszíne a programoknak. Pünkösdi lovas zarándoklat, Torockón Duna-nap, számos koncert, táncegyüttes fellépése , gyerekprogramok, kulturális rendezvény lesz.

Trianon

1920.június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést. A béke feltételeit a párizsi békekonferencián határozták meg a győztes nagyhatalmak. A legtöbb kérdésben a franciák törekvései érvényesültek. Ők Lengyelországot, Csehszlovákiát, Romániát, Jugoszláviát támogatták. Nem vették figyelembe az etnikai elveket sem. Apponyi Albert volt a magyar küldöttség vezetője, a magyar álláspontot a békediktátum véglegesítése után, csak jan.16-án fejthette ki. Nem volt lehetősége a szomszédos országok területi követeléseivel szemben érvelni, a hamisított etnikai adatok megcáfolni.

Apponyi dokumentumokat, térképeket vitt, de ezeket sem vették figyelembe.

A békefeltételeket a magyar delegáció 1920. májusában kapta meg, ez után lemondtak. A diktátumot Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter június 4-én írta alá Trianonban. A magyar nemzetgyűlés 1921. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án hirdette ki a békeszerződést.

Az Osztrák Magyar Monarchiával hadban álló 17 ország kötött békét Magyarországgal. Wilson amerikai elnök nem írta alá, az Egyesült Államokkal a békeszerződés megkötése 1921. augusztus 29-én történt meg. A június 4-i aláíráskor a történelmi Magyarországon a harangok zúgtak, szirénák szóltak. Leállt a munka, közlekedés, bezártak az üzletek, nemzeti gyásznap volt.

A szerződés 14 részből, 364 cikkből és függelékekből áll. A békediktátum következtében Magyarország elvesztette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, a 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós lakosságú országból hétmilliós lakosságú országgá vált. Magyarország hadseregét 35 ezer főben határozták meg. Jelentős jóvátételt rendeltek el. A trianoni békeszerződés gazdasági következményei nagyon súlyosak voltak, hiszen nyersanyag bázisok, jelentős mezőgazdasági területek is elvesztek az ország számára.

Juhász Gyula: Trianon

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint:

Az idei rendezvényeknek is az elsődleges célja az, hogy össze tudjuk kovácsolni még inkább a magyarokat, éljünk akár Magyarországon, akár a Kárpát-medencében, illetve a diaszpórában. És mindannyian mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a nemzeti összetartozás tudatot, érzést meg tudjuk erősíteni.

Potápi Árpád