Ajánljuk, – Gróf Klebelsberg Kunóné Lasztóczi Botka Sarolta Életutunk című visszaemlékezésének felhasználásával írt színdarabot, – Hedry Mária: Árnyéksors címmel, amelyet októberben szintén műsorára fog tűzni a Klebelsberg Kastély. Az ősbemutató nyár elején volt, ugyanakkor az előadást szeptember 9-én és 11-én is este hét órai kezdéssel láthatta a közönség. Hedry Máriával a darab előkészületeiről beszélgetett még júniusban az „EGY” hírportál interjúkészítője. Ebből az interjúból szemezgettük Hedry Mária író gondolatait a darab megszületéséről, szemlézésünket pedig el is küldtük neki azzal a kérdésünkkel együtt, hogy a színmű más helyszínen tervezett színpadra állítása tekintetében az interjúban mondottakat mivel egészítené ki, illetve jövőre is még játszanák-e a darabot?
Ugyanis a Klebelsberg Kuno Emléktársaság jövőre, 2025-ben, alapításának 25. évfordulóját a Klebelsberg alapította Balatoni Limnológia Intézetben ünnepli, Tihanyban közösen az intézettel. A szokásos évenként megrendezett Klebelsberg Napokat ott, 2025-ben Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulójának jegyében rendezzük, így a nagyszabásúra tervezett szakmai/tudományos napok melletti kulturális/művészeti programok egyike lehetne az „Árnyéksors” ottani bemutatása is. Az interjú készítője is inspirálta az esetleges vendégelőadás gondolatát, bár jelen sorok írójában is már megfogalmazódtak azok az itteni premieren, melyek szerint a látottak egy nagy színpadon még nagyobb hatásúak lehetnének. Igaz, hogy nekem, aki jól ismeri a klebelsbergi életművet, „különösen „…szívszorító belegondolni, hogy miközben a kastély szalonjában ma színpadon látjuk az eseményeket, néhány évtizede éppen ott zajlottak, élőben. …A szalonszínházi körülmények közé tervezett előadás további nagy előnye, hogy utaztatható, így olyanokhoz is eljuthat, akiknek nincs lehetőségük a kastélyban nézni meg az előadást.” (Idézet az interjúkészítőjétől az interjújából – szerk.)
És most lássuk, hogyan vallott Hedry Mária ebben a hosszú interjújában, abból kiemelve az egyes részleteket, amelyeket igen elismerendőeknek, s különösen megszívlelendőeknek tartunk;
Tudtam, hogy hatalmas a felelősség: a napló nem elegendő forrásanyag a darab megírásához…Alapvető volt, hogy többször is elolvasom a naplót (Életutunk – szerk.), ami nemcsak azért fontos, amit tartalmaz, hanem azt is meg kellett érteni, hogy mi nincs benne, minek kell utánanéznem. Egyrészt a lélektani vonatkozásokat olykor csak érezni, sejteni lehet belőle, másrészt – minthogy majdnem egy évszázadot ölel fel – ahhoz, hogy ebből a dokumentum jellegű írásból dramaturgiailag is működő történetet tudjak írni, sok mindennek utána kellett még olvasnom: ez az igazi írói feladat. Ezért elmentem a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárába, ahol Klebelsberg levelezését őrzik, és napokig olvastam, jegyzeteltem ezeket. A darabban is szerepelnek idézetek a levelekből: különösen, amelyek a fiatalember rajongását érzékeltetik……….Nagy segítség volt az Arcanum adatbázisa (is).
Amíg férje nem kezdett államügyekkel foglalkozni, valóban idilli életet éltek, utaztak, minden szabad idejüket egymásnak szentelték……..Amikor Kuno hivatalba lépet, Sarolta sok időt töltött egyedül, és bár nem panaszkodik, érezhető, hogy nagyon magányos volt. Az írás – akárcsak szerzője – szemérmes: ezért is adtam az Árnyéksors címet a darabnak.
Ugyanakkor Sarolta naplója a férjéről szól, a darab viszont Saroltáról, ő a főszereplő, és ő vezeti végig a történetet, hozzá csatlakoznak a mellékszereplők. Majd egy századnyi időt fognak át a színpadon életre keltett események. A kutatás során egyértelművé vált számomra, hogy Sarolta jobban a lelkére vette a férjét ért támadásokat és megpróbáltatásokat, mint a saját nehézségeit: ebből az érzésből születhetett meg a naplószerűen megírt Életutunk is.
Petneházy Attila rendezte darabban „az idősíkok váltakozását segítő átmenetek” ragyogóan sikerültek. ( – szerk.)
Az egyik kihívás ugyanis ennek a darabnak a színpadra állításában az volt, hogy aki nem olvasta az eredeti naplót, az is megérthesse, követni tudja az eseményeket, és azt hiszem, ez sikerült is…Pontosan értette és finoman kezelte (a rendező -szerk.) a darabban lévő árnyalatokat – nem mellesleg zseniálisan játssza a férfi mellékszerepeket. Úgy érzem, szerette ezt a munkát és szereti ezt a darabot…Hubay Jenő zenéjét javasoltam, és Attila annyira beleszeretett, hogy végig Hubay műveket hallunk az előadásban.
Szereposztás
Sarolta: Majzik Edit Jászai díjas
Emma, Márta, Hubayné, Róza, parasztasszony: Gajdó Delinke
Szentgyörgyi, orvos, német tiszt, oroszt tiszt, magyar elvtárs: Petneházi Attila
Díszlet, jelmez: Libor Katalin
Rendező: Petneházy Attila
Segítséget nyújtott a Veszprémi Petőfi Színház és a Szolnoki Szigligeti Színház
Jegyár:2500 Ft.
Igencsak ajánljuk még Klebelsberg Kunoról és utódjáról szóló filmet, amit nemrégen láthattunk az M5 csatornán, a História műsorában, korabeli filmrészletekkel, és a már felújított kastélyban forgatott részletekkel.
Valamint könyvünket is, „Az András a szolgalegény és az ifjú Klebelsberg gróf” címmel megjelentetett kötetünkből a válogatott részleteket, amelyekből korábban már olvashattunk a Hidegkúti Hírekben.
