Pünkösdi beszélgetés Erdő Péter bíborossal – „A kereszténység nem vélemény, hanem örömhír” címmel jelent meg nagy interjú a Magyar Nemzet június 7-ei, szombati számában, amelyből azt is megtudhattuk, hogy az idén, több év óta először miért nem itt, a remetei kegytemplom, illetve annak szabadtéri oltárát körülvevő részén rendezték meg a karizmák ünnepét. Az eddig mindig jelentős, és tegyük hozzá nagyon sok hívő és nem hívő embert vonzó pünkösdhöz kapcsolódó egyházi ünnepi esemény elmaradásával Pesthidegkút szegényebb lett. Ebben az évben már Esztergomba hívták össze az ünnepre várókat, a bazilikában a szentmise után díjakat, elismeréseket nyújtottak át, délután pedig a szokásos pódiumbeszélgetésre kerülhetett sor a Szent Adalbert Központban. A színpompás, egyházi tárgyak sok sátras kínálói, a virágtenger is hiányzik a hidegkútiaknak.
A beszélgetésben az érsek arról szólt, hogy a „Pünkösd nem csupán az egyház születésnapja, hanem a lélek által kapott bátorság ünnepe (Lásd.- lábjegyzetben) is… az ünnep üzenetéről, az apostoli küldetésről, Ferenc pápa örökségéről és az új pápai korszak kihívásairól is beszélt a Magyar Nemzetnek.” Hozzátéve azt, hogy „meglátjuk, hogy ez az új helyszín milyen jól működik, így ez részben debütálás is lesz.” Majd ezt folytatva; „megnézzük, hogy saját közösségünk életében mit produkált a Szentlélek. Tekintsük át a karizmákat, a közösségeket, az egyházi intézményeket, hogy mennyi érték van az egyházunkban, és osszuk meg ezt egymással.”
De amely különösen elgondolkodtatóvá tette az interjút az a befejező sorok voltak, így mindenkire, korunk minden emberére vonatkoznak;
Az embert érő erőteljes és gyorsan váltakozó audiovizuális hatások arra nevelnek, késztetnek, hogy elvonatkoztatás és fogalmi gondolkozás nélkül azonnal reagáljunk az impulzusokra. Ez helyes reakció és fontos dolog, az állatoknak és a növényeknek is szükségük van erre, így is reagálnak. Az embernek is van ilyen képessége, de az ember többre is képes. Ezért nagyon vigyázni kell, hogy ne maradjunk meg ezen a szinten, hanem tanuljunk meg gondolkodni, törekedjünk az egész és az összefüggések látására. Mert ha nem látjuk az összefüggést, akkor nem vagyunk felelősek, nem érezzük a felelősségünket, akkor nincs morál, talán még törvénytisztelet se. …… Látni kell a rendszer egészét ahhoz is, hogy az ember törvénytisztelő polgár legyen. Hát még mennyire látni kell, amikor az egész erkölcsről, a közösségi viselkedésről, az ember végső céljáról van szó. Az egész látása tesz minket képessé saját felelősségünk meglátására is. Azért is kell küzdenünk, hogy ne veszítsük el ezt a képességünket, mert az antropológiai változások korát is éljük.Ebben foglalható össze az ember méltósága. A keresztény hagyomány az ember méltóságán azt érti, hogy a teremtő Isten képmásai vagyunk. Nevezetesen, hogy értelmünk és szabad akaratunk van és halhatatlan a lelkünk. Az értelem és a szabad akarat gyakorlásához pedig kell ez az áttekintés. Ha csupán gondolkozás nélkül reagálunk, akkor nem használtuk az értelmünket. Ha nem tudunk magunk elé vázolni alternatívákat, akkor nem tudunk választani, vagyis nem működik az emberi szabadság. Az emberi méltóság azt kívánja, hogy ezzel a problémával és kihívással komolyan szembenézzünk.
Sajnálatos, hogy a fenti idézet a nyomtatott sajtóban nem ezzel a részletességgel jelent meg, – (az online-ban olvasható a kiemelt magyarázat is, ami nagyon hiányzik – szerk.), – pedig mindez általános érvényű, s mindenki számára iránymutató lehetne a hétköznapi életünkben.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.
