Nógrádi György előadása a Klebelsberg Kastélyban

A Klebelsberg-kastély adott otthont Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő előadásának, melynek témáját a jelenlegi háborús helyzet adta. Sokan vettek részt a kastély udvarán megtartott rendezvényen.

A biztonság a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jövőben kiszámíthatatlan.

Egon Bahr német újságíró, politikus, Willy Brandt munkatársa és barátja.

Bahr idézete jól fémjelzi a világ jelenlegi helyzetét.

Elsőként a kínai-amerikai viszonyról és Tajvan speciális helyzetéről volt szó. Közismert, hogy a kínai polgárháborúban a kommunisták győztek és a vesztesek visszavonultak Tajvan szigetére. Magukkal vitték mindazt, amit a régi kínai világból meg tudtak menteni (aranyat, műkincseket stb.). Kína azonban mind a mai napig kitart amellett, hogy Tajvan Kína része. Észak-Koreát stabil szövetségesévé tette és Hong Kong megszerzése óta láthattuk, hogy megszegte az „egy ország – két társadalom” elvet, így a kínai bekebelezés Tajvan számára nem sok jóval kecsegtetne. Mindeközben kínaiak tanulnak a szigetországban, és aki megteheti, oda jár orvosi kezelésre, mert a tajvani egészségügy nagyon színvonalas. Nancy Pelosi útja sokat ártott a kínai-tajvani viszonynak, a háború egyáltalán nem érdeke Tajvannak, akiknek a katonai mozgástere szűk, a diplomáciai viszont annál nagyobb. Nem véletlen, hogy a Kínát sújtó földrengésnél is küldeni akarnak segítséget, igyekeznek jó viszonyt ápolni a nagy testvérrel. Pelosi saját döntése volt az, hogy Tajvanra látogat és illeszkedik ahhoz, hogy az új brit miniszterelnök is élezi a feszültséget azzal, hogy nyíltan hirdeti azt, hogy katonailag akarja támogatni a szigetet.

Az előadás ezután az orosz-ukrán háború kérdéskörével folytatódott. Az oroszok dilemmája abból fakad, hogy végig kellett nézniük a szovjet világ erjedését. A bomlási folyamat azzal kezdődött, amikor megszűnt az NSZK és létrejött a német egység, majd rövidesen a Szovjetunió elveszti Kelet-Európát és maga is szétesett. A három balti ország ma masszívan oroszellenes politikát folytat, Beloruszban Lukasanka megőrizte a hatalmát és orosz segítséggel meg is szilárdította. A választási csalásra semmi szükség nem volt, anélkül is (igaz szerényebb mértékben), de nyerni tudott volna. Ukrajna 1991 óta független ország, az eddigi tapasztalatok alapján vagy oroszbarát vagy nyugatbarát vezetése volt, de valóban ukránbarát nem akadt. A mostani háború 2014-ben a Krímben kezdődött, ahol az oroszok a koszovói mintát követték. Lavrov már ekkor is egy teljesíthetetlen követeléssel állt elő, nevezetesen azzal, hogy a NATO keleti bővítését vonják vissza. 2021 őszétől az USA egyre többször adott ki figyelmeztetést, hogy Ukrajnában kitör egy háború, de Európában ezzel ellentétes hírszerzési adatok jelentek meg. A háború kiváltó oka a tomboló ukrán nacionalizmus, az, hogy az ukránok nagyon sok oroszt öltek meg 2014 óta. Putyin február 22-ére tervezte a hadműveletek megkezdését, de mivel a CIA kiszivárogtatta a dátumot, elhalasztotta azt 2 nappal. Az eredeti tervek szerint 4 irányból támadtak volna, és a 9 napos villámháború során Kijevnek 2 nap alatt kellett volna elesnie. Mivel a dolgok nem a terveik szerint alakultak, az oroszok teljesen más célokat tűztek ki, és dél, illetve Kelet-Ukrajna megszerzésére koncentrálnak. A háborúnak azonban egyik fél sem lehet a nyertese, Nógrádi György kifejezetten kevés esélyt lát arra, hogy az eddigiek alapján az ukránok nyertesek legyenek. Az ország gazdasága romokban hever, lényegében államcsődben vannak, miközben óriási az elszenvedett emberi és az anyagi áldozat. Jelenleg Ukrajnát mi, Európaiak tartjuk el, és az újjáépítés költségeit is mi fogjuk állni. A biztonságpolitikai szakértő véleménye szerint Ukrajna is ugyanúgy diktatúra, mint Oroszország, ráadásul rettenetesen korrupt, így az újjáépítésre szánt pénzek java is jó eséllyel el fog tűnni. Az ukrán elnök ráadásul egy olyan egykori színész, aki nyilvánvaló módon sohasem kereshette volna meg legálisan a toszkánai villája árát. Szerinte mind az oroszok, mind az ukránok pofátlanul hazudnak és PR-háborút folytatnak. Ha összeadnánk a kettejük által a másikról közölt veszteséglistát, az teljesen irreális adatokat tükrözne. A fegyver jelenleg Szlovákián és Lengyelországon át áramlik be Ukrajnába, az oroszok ezért is semmisítik meg rendszeresen a trafóállomásokat, mivel rájöttek, hogy a vasútvonalakat nem érdemes támadni, mert azokat az ukránok gyorsan helyreállítják. Európa eközben lassan kifogy a szovjet-típusú fegyverekből, melyekkel eddig segítették az ukránokat, akik viszont a nyugati fegyvereket nem tudják használni és sokat idő előtt tönkretesznek a szakszerűtlen használattal. Emiatt az ukrán katonák nyugati kiképzési ideje is megnövekedett. Mivel mind az oroszok, mind az ukránok hisznek a győzelmükben, ezért Ukrajna kapitulációja szóba sem jöhet. Az ukránok követelése az, hogy minden területüket (beleértve a Krímet is) kapják vissza és Putyin távozzon a hatalomból, ami teljesen irreális. Az oroszok célja már nem a teljes ország elfoglalása, hanem a teljes Donbassz, majd a teljes tengerparti sáv megszerzése. Odessza kikötőjéből az ukrán gabonaexport nagyrészt nem az éhező Ázsiába, illetve Afrikába ment, hanem az EU szerezte meg magának az olcsó ukrán gabonakészleteket. Ezért újra várható az ukrán gabonaexport blokádja és esetleg a megmaradt tengerparti kikötővárosok elfoglalása.

Eközben Európában több, mint 20 ország áll ki az ukránok mellett, köztük néhány kifejezetten oroszellenes. Emmanuel Macron közvetíteni akar a háborús felek között, de ez valójában egy amerikai-orosz háború, így az ő szerepe is periférikus. A háború hatása egész Európában a gázhiány, ennek következtében romló életszínvonal, a lakosság elszegényedése, a vállalkozások csődhulláma. Egyre kevésbé kérnek az EU országai az ukrán menekültekből, akiknek csak kisebb része tudott vagy akart elhelyezkedni. Ráadásul az Ukrajnából érkezők egy jelentős része az ukrán kormány ügynöke, hírszerzője. Tüntetések várhatóak Németországban is, ahol egyre nehezebb egyben tartani a 3-párti koalíciót, melyben CDU-CSU-hoz képest kisebb lakossági támogatást élvező szocdemek adják a kancellárt. A Das Erste csatornán nemrégiben 75 perces vitaműsor volt az ukrán-német kapcsolatokról, melyeket eddig az ukránok véget nem érő követelőzése jellemzett. A német helyzet értékelését egy viccel zárta:

1944-ben a németeknek Moszkváig kellett menniük, hogy ne fázzanak, most elég lesz otthon maradniuk.

Kiemelendő a lengyelek szerepe és hozzáállása a háborúhoz. Régóta középhatalmat akarnak játszani, de messze nincsenek ilyen helyzetben. Például 1300 milliárd dolláros jóvátételt akarnak a németektől a II. világháború miatt, de erre a németek csak legyintenek. A 3. világháborút kockáztatva légtérzárt akarnak Ukrajna felett. Ha lehetőségük adódna rá, szeretnének bevonulni Nyugat-Ukrajnába, a régi lengyel területekre az orosz veszélyre hivatkozva, miközben nem sok orosz katonát lehet arrafelé jelenleg látni. A V4-eket két dolog tartja össze: nem akarnak migránsokat befogadni, és egy észak-déli együttműködést szeretnének a tagországok kialakítani a hagyományos nyugat-keleti mellett. Mivel a lengyelek sem kapják meg a nekik járó EU-s pénzeket, ezért az érdekeik azt kívánják, hogy mellénk, magyarok mellé álljanak.

Mindezek miatt minél előbb békekötéssel le kellene zárni a háborút, mert abból Európa nem jöhet ki jól, a háború nyertesei az USA és Kína lesznek. Esetleg még Ursula Gertrud von der Leyen, aki jól értesültként még a háború kezdete előtt 120 hajónyi palagázt rendelt az USÁ-tól Európa számára.

Ebben a helyzetben hazánk lehetőségei is korlátozottak, nem mi határozzuk meg a nagyhatalmak játszmáit. Annyit tehetünk, hogy kimaradunk a háborúból, nem szállítunk fegyvert, hogy a katonáink ne legyenek célpontok és újjáépítési segítséget nyújtunk az ukránoknak. Már 1991-ben alapszerződést kötöttünk velük, amiben leszögeztük, hogy sem most, sem a jövőben sincsenek semmilyen területi követeléseink velük szemben. Mi az ukránokban szövetségest kerestünk a kisantanttal szemben, de ez látványosan nem jött be. A déli határainkon is várhatók mozgolódások, mert Nógrádi György szerint a jugoszláv háború nem ért véget, és Nagy-Albánia létrejötte csak idő kérdése, no meg az, hogy ez szaudi vagy török pénzből valósul-e meg. Kérdéses az is, hogy ennek fényében Szerbia orosz vagy EU-szövetséges lesz-e?

Végezetül arra a kérdésre is válaszolt, hogy honnan szerzi az ismereteit. Az információk nagy részét követi a sajtóból (TV-ből), naponta többször is olvassa a német híreket és nagyon jól beszél németül és oroszul. Kapcsolatai révén titkos információk is eljutnak hozzá, de ezeket persze nem hozza nyilvánosságra. Mivel egész életében külpolitikával, hírekkel, információ szintetizálással foglalkozott, el tudja különíteni a hazugságokat a valóságtól. Míg más férfiak a műszaki termékek, gépek, egyszóval a technológiai civilizáció felé fordultak, addig őt egész életében leginkább a világpolitika történései foglalkoztatták.


Az előadást élőben is közvetítették a Facebookon.

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings