A Mindenszentek ünnepe kelta vonatkozású gyökerekből táplálkozik, a római katolikus egyház állandó ünnepe. November elseje 2000 óta ismét állami ünnepnap és munkaszüneti nap.
A Mindenszentek a megdicsőült, diadalmas egyház ünnepe. A már megtisztulva a mennyországba jutott üdvözült lelkeket ünneplik ezen a napon. Sokaságuk miatt nincs külön naptári emléknapjuk, ezért ezen a napon együttesen emlékeznek rájuk.
A Mindenszenteket a VIII. században, 741-ben, III. Gergely pápa idején kezdték ünnepelni, aki „ a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette. Egyetemes ünneppé válása V. Gergely pápához kötődik, Jámbor Lajos frank császár 835-ben az egész Frank Birodalom hivatalos ünnepnapjává tette.
A mindenszentek napján tartott szentmiséken elhangzó könyörgés szövege állandó:
Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat.
Mindenszentek estéjén szokás mécses, gyertya gyújtás a halottakért. Sok helyen hosszan harangoznak, kalácsot, pogácsát sütnek, amit aztán a szegényeknek osztogatnak. A néphit szerint a halottak ilyenkor haza látogatnak. Olyan szokások is vannak, hogy a sírokra, vagy otthoni megterített asztalokra ennivalót tesznek a hazajáró lelkeknek, illetve mécsest hagynak a síron a visszajáró lelkek tájékozódásának segítése céljából.
Mindenszentek napja általános dolog tiltó nap volt, tilos volt a földeken dolgozni, mosni, takarítani mivel ez a hiedelmek szerint bajt hoz a családra. Az egyes településeken különböző szokások terjedtek el. Csíkdelnén apró kenyereket sütöttek, még melegen elvitték a templom előtt imádkozó szegényeknek. Ők könyörögnek aztán az adakozók halottaiért. Elterjedt az a mondás, hogy a halottak ezen a napon a hozzátartozók kapujában állnak, és ha a hozzátartozójuk nem ad a szegényeknek, akkor sírva mennek el.
Az ortodox egyház is megünnepli a Mindenszenteket, csak máskor. A reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a Mindenszentek, sem a Halottak napja. Az evangélikusok megtartják a Halottak napját, de a Mindenszentek ünnepét nem. A keresztény Keleten az összes vértanút ünnepelték 380-tól, de eltérő időpontokban.
Harcos Katalin: Gyertyát gyújtok..
Bársonypuhán átölel az este.
Sírkertekben ezernyi gyertya ég
lángujjaival az égre festve
kedves halottak kósza emlékét.
Parányi lángjuk tánca elvakít,
árnyékok írnak titkokat közénk,
s édes-bús emlékhálót felszakít
a bánatpók,majd újat fon körénk…
Dús virágillat tölti be tüdőm,
az emlékezés szent virágai…
borús álmainkat messze űzőn
tündökölnek színpompás szirmai.
Egy -egy gyertyát gyújtok mindenkiért
akiket a sors már távolra vitt,
de apám sírhantján leteszem még
nézd, kedvenc hófehér virágait.
Titkon szívemre csendes béke száll
amint sírjánál lehajtom fejem.
Nem ragadna el végleg a halál,
hisz bennem él, míg ráemlékezem.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.
