Korábban írtuk, hogy „A családi könyvtár könyvei közül jó néhányat bizonyára Klebelsberg Kuno elhozott pesthidegkúti otthonába. Ilyen az „András a szolgalegény” c. ifjúkori olvasmánya is, amelyet a Klebelsberg Emléktársaság hasonmás kiadásban 2016-ban kiadott, s amelynek előszavában a könyvtár, könyvtára történetéről megemlékezünk. Valamint a hasonmás kötet kiegészítésével, amely a „Az ifjú Klebelsberg gróf” címmel jelent meg, illetve annak további írásaiból is részleteket közlünk. Ismertetve ezzel azt, hogy a ”biblioterápia” már Klebelsberg családjánál sem volt ismeretlen módszer.”
Az 1857-ben, András a szolgalegény címmel kiadott, „A magyar nép számára” alcímmel megjelentetett regény – bizonyítottan – Klebelsberg könyvtárának darabja volt, és az ifjú Klebelsberg gróf későbbi egész személyiségének kialakulására valószínűleg meghatározó jelentőséggel bírt. Az anyai nagyapja, Farkas Imre tulajdonában lévő könyv az ifjú Klebelsberg kedvenc olvasmánya lehetett. A könyvön Farkas Imre aláírása mellett természetesen „Gr. Klebelsberg Kuno” pecsét is olvasható. A család Enyingről Székesfehérvárra költözött, s a Bank utcai házban, az özvegy édesanya Kuno fiával, és a többi Farkas testvérrel, valamint azok családtagjaival élt együtt. Innen a könyv a későbbiekben Pesthidegkútra került, s értékes könyvtárának megbecsült darabjává vált, annak jegyzékében is szerepelt.
A jegyzéket – a könyvtár háború utáni lefoglalása és széthordása előtt – özvegye sebtében állította össze. Ezt Vigh Annamária, valamint a könyvek egy részét Jeszenkowitsné W. Hedvig – a család leszármazottja -, és a Klebelsberg Emléktársaság hosszan tartó kutató munka eredményeként fellelte. Ezzel vált lehetővé, hogy kezünkbe is vehessük a hasonmáskötetet.
Ennek a meglelt könyvnek – amely Klebelsberg kezében is volt – amikor hasonmás kiadását elterveztük, akkor egyúttal elhatároztuk, hogy kiegészítjük ezt egy „további kötettel”, amelyet pedagógusok számára ajánlunk. Ez utóbbival – e továbbgondolkodtatásra ösztönző részben, – egyfelől a tanulmány, másfelől az esszé műfajában kísérletet tettünk annak a kérdésnek megválaszolására, hogy a család és az iskola milyen hatással volt az ifjú Klebelsberg jellemfejlődésére, és arra is, hogy mit olvashatott ki az ifjú Klebelsberg gróf az „András a szolgalegény” című könyvnek az olvasásakor. A két kötetes kiadvány második részét – művészetpedagógiai megközelítésben – az etikaoktatás, és az erkölcsi nevelés egy lehetséges útjának tekintjük, tekintettük, elméleti – módszertani oktatási segédanyagnak szántuk.
A fenti sorokat 2016-ban az „Előszó a hasonmás kiadás elé” írtuk, míg a „további kötet” bevezetőjét így kezdtük el;
Vajon tudja–e minden szülő, s pedagógus, hogy mekkora a felelőssége, amikor a gyermeket valamire oktatja, neveli, avagy valamiben példát mutat számára? Felelőssége teljes tudatában van ilyenkor, hogy milyen könyvet is ad az ifjú kezébe, avagy mit enged meg, mit ajánl személyiség fejlődésének e korai, ugyanakkor döntő életszakaszában?
Ezt a gondolatot folytatjuk majd a sorozat hetedik részében „Mi is az a biblioterápia?- avagy inkább „Uli a cseléd” címmel.