A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.
Kodály Zoltán
Ez volt annak a koncertnek a mottója, amit a Hubay Jenő Társaság rendezett 2022. november 12-én este a Klebelsberg Kastélyban „Évfordulók nyomában” – Magyar ritmusok címmel. Klebelsberg Kuno születésének 147. évfordulójára a magyaros est virtuóz, olykor bokázó dallamaival méltó emléket állított az egykori kultuszminiszternek. Ugyanakkor a fent említett Kodály mottó és az esten felhangzott Háry János Intermezzo kifejezetten illeszkedett a Klebelsberg Napok „Száz éve indult a Napkelet folyóirat” című emléküléséhez, amelyet a Klebelsberg Kultúrkúriában tartottak. Hiszen utóbbin Kodály a Napkeletben megjelenő első írásai kerültek bemutatásra. Így ezen a délutánon pár óra erejéig megvalósult az a szellemi híd a két épület, a Klebelsberg Kultúrkúria és a Klebelsberg Kastély között, amelyeknek építőköveit maga Kodály kötötte össze az értékes muzsika univerzális nyelvének segítségével.
Az est azért is hatott különlegesnek, mert sorra kerültek elő azoknak a zeneszerzőknek a mesterművei, akiket valamilyen okból elfelejtettek. Bízunk benne, hogy ez a koncert akár nyitánya lehet egy új korszaknak, amikor is olyan mesterek, mint Király-König Péter, Csermák Antal, Bloch József, Bihari János, Ch. Dancla, P. Sarasate, Hubay Jenő művei is rendszeresen repertoárját képezhetik a hazai hangversenytermeknek. Hasonlóképpen, ahogyan Klebelsberg gondolatai reneszánszát élik mindennapjainkban.
Lássuk egészen röviden a teljesség igénye nélkül érdekességképpen közülük néhányat, kiknek a neveire, és munkásságára telepedett rá a múlt árnyéka, pedig megérdemelnék, hogy többet foglalkozzunk velük.
Elsőként tehát Király-König Péter szegedi zeneszerző Variációk Erkel Himnusza fölött c. művét hallhatta a közönség, aki 1870-ben született Stájerországban, majd Grazban, később a budapesti Zeneakadémián tanult. Szegeden a Városi Zeneiskola igazgatója volt. 1904 és 1940 között Szeged városának legfőbb zenei közéleti szervezőjeként karnagyként, előadóművészként tevékenykedett, orgonált. Számos zenei műfajban alkotott. Kéziratos kottáit a Somogyi könyvtár őrzi, a gyűjtemény várja nyomtatott kiadását.
Aztán az est folyamán Csermák Antal: Bokázó, valamint Bihari János: Lavotta első szerelme című darabja is előadásra került. Nem hiába tartja a zenei szakma őket -Csermákot, Biharit és Lavottát – a verbunkos zene legkiemelkedőbb szerzőinek. Mindhárman vándormuzsikusként járták az országot.
A koncert végén pedig Hubay Jenő darabjai csendültek fel. Annak a Hubaynak a művei, akit most már jobban ismer a hazai közönség, de mondhatjuk, hogy még mindig nem eléggé. Merthogy Hubay híres hegedűiskolája „márka” volt akkoriban, kiváló tanítványok sora kerültek ki a mester kezei közül. Sőt a Zeneakadémia élén, mint művész és intézményvezető igen nagy megbecsülésnek örvendhetett. Műveit a Hubay Jenő Társaság igyekszik koncertjein általában mindig napirendre tűzni, így most is élvezhettük azokat.
A fellépők; Csévi Flóra, De Pillecyn Lydia, Szecsődi Ferenc, Sztathatosz Sebestyén, Benedekfi István, Arató Ágnes, Berec Laura és Lochmann Léna ünnepi légkört így varázsoltak Klebelsberg egykori szalonjába.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.
