„A szőlőszem” – versszínházi monodráma
Vers és színház, líra és dráma így összevontan a sajátos élményen túl az eddigi Petőfi Sándorról szóló képünket alaposan átformálhatja. Turek Miklós egy személyben a kitalálója és színpadra álmodója ennek az régi – új műfajnak, amelynek egy gyöngyszemét láthattuk, – Szőlőszem címmel Petőfi műveiből összeállított, – versszínházi monodrámájában, az idei balatonfüredi 1848-as történelmi események megemlékezési ünnepségei sorában. A Klebelsberg Emléktársaság idén is készül az őszi Klebelsberg Napokra. Terveink szerint ez a produkció is szerepelni fog a novemberi programok között, ezért mutatjuk be most részletesen, már egyfajta előzetes ajánlóként:
E nagy odaadással összeállított műsor több, mint versmondás, valóban Versszínház. A rendkívül pontos és invenciózus szövegértelmezésre épülő egyszemélyes színház jelenetekkel, színészi gesztusokkal kelti új életre a túlzottan is ismertnek vélt verseket…
Arató László, a Magyartanárok Országos Egyesületének elnöke
Nem véletlen, hogy a látottak pontos megfogalmazását a legjobban egy magyartanár írja le, mert Turek Miklós „versszínházi produkciója” a magyarországi középiskolák rendhagyó irodalom- és történelemóráin gyakran szerepel. (Az erre nyitott intézmények általában pályázat, vagy alapítványi támogatás segítségével szervezik meg ezeket az alkalmakat. A rendezvények közönsége a végzős, illetve az irodalom és a színház irányában nyitott tanulókból, valamint azon osztályokból áll, amelyek a tananyagban épp az előadásban feldolgozott költővel foglalkoznak.) Kétségtelen, hogy a Petőfi kép igaz formálására, formálásában ez még a legideálisabb kor, de a látottak alapján a felnőtt korban lévő hajdani diák is más szemmel tekint majd a költő óriásra. Olyan annyira közel hozza a monodráma Petőfit, mint egyszerű, hétköznapi embert, és a mint mindig, folyamatosan lázadót, a forradalmárt, így együttesen az embert, hogy a néző úgy érzi; az eddigi benne élő feltáratlan, ugyanakkor már kialakult – kialakított Petőfi mítosz helyére kerül, sok mindenre magyarázatot kap, és azonnali átélhető értékekre, úgy mint a szabadságvágyra, a hazafiasságra, a hazaszeretetre tehet szert, szellemi magaslatokba emelkedve.
Olvashatjuk, műfaji meghatározásként, – (feltételezhetően magától Turek Miklóstól, akivel előadása után hosszan el is beszélgettünk, és meg is hívtuk, Ő azt el is fogadva, az ez évi Klebelsberg Napok alkalmából egy hasonló fellépésre), – hogy „a versszínház olyan színpadi műfaj, művészeti szerveződés, alkotóműhely, amely teret biztosít és lehetőséget kínál régi és új kifejezési formák, tartalmak létrehozására. Továbbá ösztönzi az amatőr és hivatásos színház-, előadó- és társművészeket, olyan művészi alkotások színpadra állítására, amelynek központi tartalma/gondolata a vers kifejezése és tágabb értelmű színpadi/színházi eszközökkel történő megszólaltatása.”
A műfaj elődjének a hagyományos értelemben vett előadóest tekinthető, amelynek születése a 60-as évekre tehető. Sajátos színpadi forma volt, az akkori, igen kedvelt szellemi találkozóhelynek, az Egyetemi Színpadnak létrejöttével kapott igazi erőre és ismeretségre, elsősorban Latinovits Zoltán és Mensáros László önálló estjeivel lett népszerű a közönség körében. A Kádár rendszerben a ki nem mondható szavak, gondolatok interpretálására születtek meg, s ezeken az esteken a mély aktualitás, a mondanivalónak a többletjelentése volt igazán izgalmas, egy-egy költeménynek, költői életműnek a bemutatásakor. „Ma már a kifejezés sokrétű és biztosította szabadsága adja a színházi eszközök széles körű aktív jelenlétét; a versszínházi eszköztár, a feldolgozás lényegi koncepciója, a dramaturgia határozza meg, s hogy a klasszikus előadóest hagyományait folytatva születik-e egy mű, vagy nagy színházi előadás formájában látunk-e komplett versszínházi produkciót.” Ez utóbbira láttunk szép példát a Szőlőszem címmel előadott, és terveink szerint itt Pesthidegkúton is majd látható Turek Miklós „versszínházi produkciójában”.
A műsor, – „a Költészet színháza, a Színház költészete”, – a költőhöz kapcsolódó zenei betétekkel és képző művészeti alkotásokkal karöltve az Petőfi Sándor 41 alábbi írásaiból, költeményeiből sajátságosan szerkesztett és előadott monodráma, a 2023-as Petőfi bicentenárium év jegyében;
1.Halhatatlan lélek…
2.Világosságot!
3. Füstbe ment terv
4. Egy estém otthon
5. Anyám tyúkja
6. Arany János: Toldi (Előhang)
7. Arany Jánoshoz
8. Szülőföldemen
9. Zsuzsikához
10. A sorshoz
11. A négykörös szekér
12. Pest
13. Szobámban
14. A nemes
15. Hogy van, hogy azt a sok gazembert…
16. A magyar nemes
17. Magyar vagyok
18. Vajon mi ér?
19. Ha férfi vagy, légy férfi…
20. Apostol (részlet)
21. István öcsémhez
22. Magyarország
23. János vitéz (részlet)
24. Reszket a bokor, mert…
25. Barátaim megölelének…
26. Az őrült
27. Odanézzetek!
28. Miért hogy láthatatlanok…
29. A Tisza
30. Levél Várady Antalhoz
31. Elértem, amit ember érhet el
32. Sors nyiss nekem tért…
33. Nemzeti dal
34. 15-dik március, 1848 (részlet)
35. Csatadal
36. Föltámadott a tenger…
37. Fiam születésére
38. Buda várán ujra német zászló!
39. Bizony mondom, hogy győz most a magyar…
40. Európa csendes, újra csendes
41. Halhatatlan lélek…
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.