Immáron 14. éve, hogy a Klebelsberg Kultúrkúria kertjében minden év novemberében a kerület elöljárói, a civilek, az iskolák vezetői és még sokan mások megkoszorúzhatják, megkoszorúzzák Klebelsberg Kuno bronzba öntött mellszobrát.
A szobrot Búza Barna szobrászművész készítette hálával tisztelegve pártfogója előtt, mivel fiatalkorában Klebelsberg segítette őt, engedélyezve idő előtti beiratkozását a Magyar Képzőművészeti Főiskolára. Hiszen a főiskolai felvételi akkoriban is már az érettségihez volt kötve, ráadásul Búza Barna a 18 évet sem érte el, de a kultuszminiszter már ekkor meglátta benne a későbbi zseniális alkotóművészt. Megelőlegezte, s egyúttal kötelezte Búza Barnát, hogy letegye az érettségit, illetve, hogy évenként egyszer eljöjjön hozzá ide Pesthidegkútra, és beszámoljon neki élete alakulásáról. Római ösztöndíját is Klebelsberg egyengette. A szobrászművész később is nagy szeretettel és tisztelettel beszélt mindig a „miniszteréről”. Igaz, hogy ennek a szoros kapcsolatnak is „köszönhette”, hogy a kiértesítés után, közvetlen az átadás napjának délelőttjén értesítette, – már ünneplő ruháját is felvette -, a Kádár rendszer kultúrpolitikusa, hogy még sem kapja meg az oda ítélt Kossuth – díját, ahogyan ezt egy alkalommal nevetve mesélte el nekünk….
Búza Barna alapító elnöke volt annak a Művészetbarátok Egyesületének, amelyben dr. Kollmann György egyesületi alelnökként is sokat tett a kultúra, a művészet terjesztéséért. Így pesthidegkúti lokálpatriótaként kezdeményezte azon szobor másolatának a felállítását, amelynek eredetijét – Búza Barna alkotásaként – Lezsák Sándor avatott fel a Lakitelki Népfőiskola Nemzeti Panteonjában 2005 nyarán. Dr. Kollmann György megkereste a nyomtatott formában megjelenő Hidegkúti Hírek szerkesztőségét, abban bízva, hogy a sajtó, a nyilvánosság erejével élve a szándék megvalósulhat. A sóhaj támogatásra talált, az újság, s a Klebelsberg Emléktársaság ü. elnöke, dr. Erdősi Károly az ügy mellé állt. Nagy örömükre a Lakitelek Alapítvány írásos, ajándékozási formában át is adta a Klebelsberg Emléktársaság tulajdonába a lakiteleki szobor gipsz – öntőmintáját. A gipszszobor felállítása, leleplezése 2006. november 17-én történt a Klebelsberg Kultúrkúria téli kertjében, mely a mai napig is ott megtekinthető. Az avatáson Búza Barna és Lezsák Sándor is boldogan, s személyesen is részt vett, s Búza Barna akkor felelevenítette Klebelsberg özvegyével való teázásait is, amelyeket hajdanán a szomszédos akkor még romos kastélyban töltött.
A gipszszobor bronzba öntésére még várni kellett három évet. 2008-ban dr. Erdősi Károly megkérte a polgári bálok szervezésében már akkor otthonosan mozgó dr. Korényi Zoltán barátját, hogy csapatával a HÖLPP-el (húsz, önkéntes, lelkes pesthidegkúti polgár) együtt vállalja el a Klebelsberg Napok keretében azon bál lebonyolítását, amelyen befolyt összegek, felajánlások gyorsították a bronzszobor leöntését. (Lásd itt: a bálról szóló részletes dokumentumot: az Emlékkönyvet!) De a bál megszervezésének felkérési indítéka elsősorban a szobor felállítás széles körű társadalmi támogatottság elérése volt, s, hogy minél hamarabb álljon a szobor. Mind e mögött az a gondolat, az az akarat húzódott meg, hogy a romos kastély megmentésével, majd a két épületegyüttessel idővel, – a Kultúrkúria és a szomszédos Kastély „összenyitásával” – megvalósulhat egy minden tekintetben komplex klebelsbergi emlékhely centrum. A pesthidegkúti civil összefogás széles körben valósult meg, s az utolsó pillanatban, a bálon az önkormányzat is bejelentette, hogy a szobor talpazatához 100 ezer forinttal hozzájárul. De még nem volt minden rendben. A szobor felállításának mai helyét, hosszú küzdelem árán kellett kiharcolni az Emléktársaságnak, hogy méltó helyen és „félúton” legyen a két épületcsoport között, mint ahogy azt is, hogy majd a folyamatosan átjárást biztosító kis kapu tengelyében legyen felállítva. Búza Barna a szobor felavatásán, – közel a 100. évéhez, – még annak a reményében is beszélt, hogy a szobrot – előzetes engedélyével, -majd áthelyezik Klebelsberg és özvegyének szeretett kertjébe………
2009. június 21-én Klebelsberg Kuno bronz mellszobra a méltó helyére került, és a kiskapu is a helyén van, csak zárva van. A felállítás helye tehát tudatos volt. A dombtetőről a magasból a kultuszminiszter alakja a Kultúrkúria látogatóira néz, megteremtve a lehetőséget, hogy azok ne csak visszanézzenek rá, hanem tovább is lássanak, mégpedig egyenesen könyvtárszobájára, mely a szellem kiváltságos szentélyeként bevilágít mindkét épületegyüttes helységeibe, teret engedve az egyetemes kultúra és a hazai műveltség falakon átívelő terrénumának. Ahogy azt Klebelsberg és özvegye szellemi végrendeletében és tényleges alapítványba tevő akaratában megfogalmazódott, „fiatal kulturhisztorikus tudósok képzésének szolgálatában fog állani”. Az „András a szolgalegény és az ifjú Klebelsberg gróf” című Emléktársaság támogatta hasonmás kiadású könyv lábjegyzetében olvashatjuk; „Az 1946.októberi keltezésű Gróf Klebelsberg Kuno alapítvány alapítóleveléből. Az alapítvány létrehozását, – amelyet özvegye, Botka Sarolta, a „Pesthidegkúton, Templom utca 12. szám alatt, fekvő ingatlan vagyonból: telek és épületek….,másrészt az ott található egyéb ingóságok kizárásával…… férje személyes könyvtárául szolgált könyvtárból,…”, illetve ezek felajánlásával kívánta megalapítani, meghiúsította az államosítás. Könyvtárát ömlesztve teherautóra rakták, ismeretlen helyen szét szórták, amelynek egyes darabjait azóta is gyűjtik a lelkes emberek.
2009. év óta minden évben megkoszorúzzák szobrát a pesthidegkútiak, de ne feledkezzünk, hogy ez nem minden előzmény nélküli. Hiszen, – az ófalui templom falán elhelyezett Klebelsberg emléktábláját már 2000. évben megkoszorúztuk mi civilek, mert akkoriban még a romos kastély kerítésének külső falára sem engedélyezték elhelyezni azt a Pesthidegkút Alapítványnak a Hidegkúti Hírek korabeli kiadójának. És az is igaz, hogy tavaly ilyenkor a Klebelsberg Kuno Emléktársaság képviselőjét sem szólították ki koszorúzni, mégis elhelyezte később, a koszorúzás után az Emléktársaságét.
Idén november 10-én koszorúzták meg a mellszobrát. A koszorúzáson koszorút helyezett el Őrsi Gergely polgármester, Csabai Péter és Makra Krisztina képviselő a Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat nevében, Vámos Ágnes, a Klebelsberg Kultúrkúria igazgatónője, Rósa Viktor igazgató a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium nevében, Marosvári István a Máriaremete–Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskola nevében, Kretz Éva elnök és Szlovák Gyuláné elnökhelyettes a II. kerületi Német Önkormányzat nevében, Küller András és Helter Ferenc a Német Ház Alapítvány nevében, illetve Erdősi-Boda Katinka elnök és Erdősi Károly a Klebelsberg Kuno Emléktársaság nevében.
Írta: Erdősi-Boda Katinka és Küller András
