Hidegkúti Nyári Szabadegyetem – 7. rész

A MŰVÉSZETI ALKOTÁS, MINT KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ETIKAI ELEMZÉS – A NÉGY SARKALATOS ERÉNY IV.

Mértékletesség

A tartás elsődleges értelme a kedély nyugalma,[1]Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 144. – mondja Aquinói Tamás. Már az elején rögtön le kell szögezni, hogy ez a nyugalom nem azonos a szubjektív megnyugvással, de még a hétköznapi értelemben vett megelégedettség állapotával sem, hisz ez utóbbiak pillanatnyiak, s a fizikai világtól függnek. Itt arról a nyugalomról beszélünk, amely kitölti az ember legbenső lényegét biztosítva ezzel lelki harmóniáját, rendjét. E belső nyugalom alkotja az ember érzelmi alaprétegét (belső magját), erre rakódnak rá a különböző múlékony érzelmi állapotok (szenvedély, félelem, öröm, fájdalom).

A mértékletesség, – a tartás és mérték-célja nem más, mint a kedély nyugalmának megőrzése, a belső rend fenntartása önmagunkban.

A többi sarkalatos erénnyel ellentétben a mértékletesség kizárólag magára a cselekvő személyre vonatkozik. „Az okosság általában a lét valóságára figyel, az igazságosság a másik emberre; a bátor ember önfeledten adja át minden kincsét és az életét. A tartás ezzel szemben magára az emberre vonatkozik.” [2]uo. 144. Ez azt jelenti, hogy az ember „önzetlen” befelé fordulással saját állapotát szemléli és őrzi maga, s csak közvetve mások számára. Ellentétes esetben, vagyis, ha valaki rendezetlen szeszélyét hagyja eluralkodni mindenén, a rend felborul, és az önrombolás veszi kezdetét az önzés kialakulása során.

Fontos tisztán látni azonban, hogy az ember nem egymással szemben lévő erők, ösztönök csatatere, nem az érzékek harcolnak az értelemmel, hanem van egy osztatlan központi személyiség, amelyből erők sugároznak, s az ember saját döntésén múlik, hogy az erények betartásával önmaga megőrzésére irányítja, vagy önzésében önmaga pusztítására fordítja. Ennek világos következménye, hogy az ember csak az erényeken keresztül tudja saját magát megvalósítani, kibontakoztatni (hozzáteszem, téves az a napjainkban jellemző liberális felfogás, mely szerint a szimpla (erények nélküli) önmegvalósítás lenne az emberi élet célja, hisz mint láttuk, ez inkább neurózishoz, minthogy boldogsághoz vezet).

Az ital, az étel, a szexualitás – de még egészséges mértékben az érzéki élvezetek is – iránti természetes vágy az emberiség legelemibb őrzőerői, amelyek hordozzák és fenntartják az életet. Mivel az emberi léthez szorosan kötődnek, nem megfelelő mértékük fogyasztása „önző elfajuláshoz” vezetnek. Ahhoz, hogy ezeket az őrzőerőket kikristályosítsuk, és megfelelő mértékben koordináljuk, a mértékletesség erényére kell támaszkodnunk, s lelki alázatosságra van szükség, mely a belső rend oszlopait a mindennapokban az önvizsgálat és jóakarat által megtartja.

Korunk szexualitásáról érdemes néhány mondatot külön is megjegyezni. Magáról a szexualitásról – ezen belül a tisztaságról, valamint a tisztátalanságról – a történelem során sohasem volt könnyű beszélni. Ez korunkban sincs másképp, de sok esetben egyfajta társadalmi tabunak vagyunk tanúi, mely sűrű ködbe burkolózva elfojtásokkal, vagy – éppen ellenkezőleg- gátlástalan alpárisággal kerül a köztudatba. Úgy néz ki, hogy a társadalom konvenciói, szabályai a mai napig nem elég éretten közelítenek az Ember legintimebb, legszemélyesebb és legfontosabb szférájához, a szexualitáshoz. Az előző koroktól megörökölt prüdéria, a XXI. század fordulójára hatalmas mértékű prostitúcióba csapott át. (Itt a prostitúció szó tágabb jelentésű, mely nemcsak a pénzért, hanem a valódi szeretet nélküli, a csak testi kielégülés fogalmát célozza meg.) A legnagyobb probléma, hogy a XXI. század emberének – a kereszténység államvallásának megszűnése óta – nincs semmiféle mércéje, mely e területre iránytűt, útbaigazítást adna.

E sokak által kényesnek érzett területen égető létszükséglet, hogy a lehető leghamarabb számoljunk le éretlen, felelőtlen, a pillanatnyi érzelmek által vezérelt gyerekes gondolkodásunkkal. Kellő tudományos, tényszerű, emberi érzéseinken alapuló mély racionalitáson nyugvó gondolkodással és beleérző, megértő érzelemvilággal kell megalapozni a szexualitásról alkotott, vallott, az embert szolgáló világnézetet. A kor embere hajlamos azt hinni, hogy a fejlődő, haladó világban ő fogja felfedezni a jövő csodáját. Pedig a csoda emberi mivoltunk megszületésével kezdődött, s csak újra fel kell elevenítenünk azokat az értékeket, melyeket a világszellem évezredeken át kigyöngyözött, és megmutatott nekünk, embereknek.

A szellemtörténetben, kihez térhetnénk vissza leghitelesebben, mint Aquinói Szent Tamáshoz, aki Arisztotelésszel együtt vallja, a szexualitás aranyba foglalt értékét. Ebből következőleg maga a szexualitás jó, és nem valami szükséges, elfojtott rossz (mint ahogy azt évszázadok torzulásai nem megfelelően kommunikálták). Ekképpen vélekedik: „Az ember magvában van valami az isteniből…az evéshez és iváshoz hasonlóan a szexualitás természetes vágyának kielégítése és a hozzá rendelt nemi öröm jó, és a legcsekélyebb mértékben sem bűnös, feltéve persze, hogy mértéket és rendet tart.” Sőt Tamás Summa theologica c. könyvében nemcsak hibának, hanem ezen túlmenően erkölcsi hiányosságnak nevezi a szexuális öröm iránt közömbös érzéketlenséget. A szexualitás valódi beteljesedése a házasság.

Az említettekből kiolvasható, hogy a szexualitás nagyon fontos dolog. Minél fontosabb valami, annál jobban meg kell őriznünk az értelem rendjét, hogy meg tudjuk védeni a legbecsesebb értéket. A tisztaságnak, mint erénynek lényege, hogy a szexualitás területén megvalósítsa az értelem rendjét. A tisztátalanság ennek a rendnek a megsértése. Az értelem rendje a szexualitással kapcsolatban a következőket tartalmazza: „1. a szexualitásban rejlő lényeget nem elfojtani kell, hanem beteljesíteni (a házasságban és annak értékében); 2. az erkölcsi személy belső rendjét meg kell őrizni; 3. az emberek közti igazságot nem szabad megsérteni.” [3]uo. 150.

A három pont közül rögtön a harmadikkal kezdeném, mivel talán ez a leginkább meglepő. Ennek illusztris példája maga a házasságtörés. Elsőre nem is gondolnánk, hogy a házasságtörés, nem szimplán eltévelyedés, hanem az igazság megsértése. Hiszen ilyenkor az objektív valóság tudatos-tudattalan eltorzítása történik, mégpedig a szubjektumok pillanatnyi érdekének céljából. Aki megcsalatva érzi magát, joggal érzi azt, hogy a helyzet ellentmond a valóságnak, hiszen a valóság a házasság, és nem a félrelépés. Aki megcsalta a másikat, annak joggal van lelkiismeret furdalása, hiszen a lelkiismeret maga a valóság, ami ellentmondásban áll az adott erkölcstelen tettel.

A második pontban megfogalmazott rendezetlenség, akkor jelentkezik, ha a szellem elerőtlenedik, s lehetőséget ad a szexualitásnak az erkölcsi személy tönkretételére. Ez hogyan történik? „A rendezetlenség leginkább az okosság erényét hamisítja meg és rontja meg… a tisztátalanság szellemi vakságot szül, s ez teljes egészében kizárja, hogy felismerjük a szellem értékeit; megosztja a döntési erőt. A tisztaság erénye az összes többi erénynél inkább ki tudja alakítani az emberben a szemlélődésre való készséget és képességet.” [4]uo. 155. Tamás ekképpen vélekedik: „Az emberi lét lényege, hogy értelemszerű. Ezért, ha valaki megmarad abban, ami értelemszerű, azt mondjuk: önmagában tartja magát.” [5]Idézet helye: Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 156. Ez az „önmagában” tartás megegyezik azzal, hogy önmagunkban lakunk, vagyis birtokában vagyunk saját magunknak. A lélek tisztátalan elveszettsége, az érzéki világban való feloldódása megbénítja a személyt, hogy tisztán lássa a valóságot, szembenézzen a kihívásokkal, és önmagában összegyűjtött nyugalommal dönteni tudjon egy adott helyzetben egy adott tett mellett. A tisztátalan szív nem képezi le a valóság képmását, hanem csak a valóság egy részére koncentrál, melyet az önérdek vezérel. Ennek következtében az ilyen ember nagyon önző, nem akarja megismerni a lét valóságát, vagyis a szeretett személyt. „A tisztátalanság nem odaadja, hanem eladja magát”. [6]Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 156. A léten alapuló önvizsgálat helyébe kapkodó meggondolatlanság és aggálytalanság lép, az elhamarkodott ítélet nem képes kivárni, míg az értelem mérlegelni az érveket.

A tartást és mértéket akkor tekintjük alázatnak, ha az emberben az emberi méltóság utáni vágy összekapcsolódik az értelem rendjével. Vagyis az ember a valóságnak megfelelően értékeli saját magát. Az alázattal együtt jár a derű, mely a szellem készenlétét hirdeti nagy dolgok létrehozására. Így az ilyen típusú ember saját magától sokat vár, és méltó is várakozásaihoz. Ezzel viszont együtt jár a válogatás; nem reagál mindenre, csak a nagy, hozzá méltó dolgokra. A derűs ember megveti a tiszteletlenséget és a kicsinyességet. Ezzel párhuzamosan a derű ismertető jegye az egyenesség, nem tudja elhallgatni félelemből az igazságot. Az igazi derű nem panaszkodik, nem engedi, hogy szívét külső baj gyötörje.

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Hivatkozások

Hivatkozások
1 Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 144.
2 uo. 144.
3 uo. 150.
4 uo. 155.
5 Idézet helye: Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 156.
6 Josef Pieper 1996. A négy sarkalatos erény. Budapest, Vigilia. 156.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings