A vasárnap reggeli időpont ellenére megtelt az ófalusi templom előtti kis tér az ünneplőkkel. Elsőként Őrsi Gergely polgármester tartott ünnepi beszédet, melyből kiemeljük az alábbiakat.
Az én generációm, amióta az eszemet tudom – mondjuk úgy, hogy ez születésem (1985 -szerk) +5 év – a szabadság adott volt számomra. Nem kellett kötelezően semmilyen mozgalmi dalt énekelni, nem kellett különböző ünnepségekre vörös nyakkendőt kötni. …
Egész életünket, életemet, ennek a generációnak az életét az kísérte végig, hogy szabadok vagyunk, nem kell félnünk, kimondhatjuk azt, amit gondolunk.
Őrsi Gergely
Őrsi Gergely teljes egész életét biztosan nem kísérte végig a szabadság, szeretnénk emlékeztetni arra, hogy 1986. március 15-én például Kádárék szétverették az ünneplő tömeget a lánchídi csata során. Az 50. évforduló megünneplése kapcsán pedig végképp nem beszélhetünk szabadságról.
Ezután aktuálpolitikai üzengetésbe kezdett a polgármester 1956. október 23-ára emlékezve.
Manapság számtalanszor halljuk azt, hogy egy csoport, egy nép, egy nemzet – legyen bárhol a világban – amikor a szabadságáért küzd, amikor a saját nemzetének az érdekeiért küzd, az csak és kizárólag valamilyen titokzatos elmélet, háttérhatalom, összeesküvésnek az eredménye lehet, nem pedig a nép saját akaratából. Pedig jól tudjuk, ahogy Márai Sándor mondta, ez csak a nép saját akaratából történhet.
Őrsi Gergely
Azt nem tudjuk, hogy a videófelvételen ezen mondatok elhangzása közben végigvonuló fekete macska kire hoz szerencsétlenséget. Azt azonban értjük, hogy Őrsi Gergely burkolt utalása kire vonatkozhatott: az ukránokra. A polgármester ott csúsztat óriásit, hogy kizárólagosságokat feszít egymásnak. Vannak forradalmak, háborúk, amelyek valóban szabadságvágyból, elnyomtattatásból robbannak ki, és igenis vannak, amelyeket valóban a háttérhatalom irányít, bújt fel a saját céljainak megfelelően. A valóságot többnyire az idő igazolja, illetve az a tény, hogy az eseményekből ki hogyan profitált. 1956 tisztaságát az bizonyítja, hogy minket külső hatalom a szabad világból nem segített meg, hanem a nyugat magunkra hagyott a szovjetekkel szemben. A mi hőseink valóban saját népünkért és nemzetünkért harcoltak, a forradalom leverése után kivégezték, illetve meghurcolták őket. Ezzel szemben az Őrsi Gergely által rendre támogatott ukránok a Krímben, Donyeckben és Luganszkban kívánják kivívni az „ukrán szabadságot”, azaz olyan területekért küzdenek, ahol jelentős részben nincsenek is etnikai többségben. Másrészt az önös szabadságvágyukat beárnyékolja az a tény, hogy valójában Ukrajna csak azért nem omlott össze az elmúlt hónapokban, mivel a nyugati világ folyamatosan szállít nekik fegyvereket, és katonai kiképzést is nyújt nekik. 2014 óta Ukrajna gazdaságilag messze nem független, valójában az USA érdekeltségébe került az ország, lényegében a gyarmatává vált. A gyarmattartók pedig nem szokták egykönnyen elengedni a megszerzett gazdasági érdekeltségeiket.
Másodikként Dr. Gór Csaba tartott beszédet. A teljes változatot az alábbiakban közöljük, mert az ünnepségen az időre való tekintettel csak egy kivonatolt, rövidített verzió hangzott el. Dutka Ákos „Ember és magyar” című verséből vett idézetével kezdte beszédét: „Lehet-e az ember ember és magyar?” Ez a sor rámutat mindarra, amit október 23-án ünnepelünk. Márai Sándor Mennyből az angyal című versében pedig az alábbiakat olvashatjuk:
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? / Mért nem várta csendben a végét? / Miért, hogy meghasadt az égbolt? / Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”
Márai Sándor: Mennyből az angyal
Tisztelt Ünneplő Közösség!
A Márai Sándor által említett nép megtanulta a történelme során: mindenért keményen meg kell küzdenie. Nekünk, magyaroknak semmit sem adtak ingyen és mindig nagy árat kellett fizetnünk. Különösen igaz ez a megállapítás a szabadságunkra.
Október havunkban bőven van alkalmunk azon elmélkedni, milyen magas is volt a szabadságunk ára. Október ugyanis a nagy forradalmaink mementója. Előbb fejet hajtunk 1848-49 aradi vértanúinak és mártír miniszterelnökünknek emléke előtt, majd ’56-os hőseinkről emlékezünk meg.
Olyan elődökre emlékezhetünk ezekben a napokban, akik saját korukban a történelem alakítói voltak, tetteik a szabadság zsinórmértékévé váltak. A magyar ’56 ma is érvényes jelentéssel bíró, jelentős eseménye Európa 20. századi történelmének. Az egész világ tiszteletét kivívta a hatalmas szovjet túlerő ellen küzdő magyar szabadságharcosok hősiessége.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ma is rettentően magas a szabadságunk ára. Igaz, ma nem vérrel és vassal vívjuk meg, mint elődeink. A szomszédunkban dúló háború, az energiaárak emelkedése és az ezek miatt megugró infláció a magyar gazdaság és a magyar családok számára már így is óriási terhet jelentenek. Régóta nem tapasztalt súlyosságú és összetettségű biztonsági válsághelyzetben éljük napjainkat. Közép-Európa és Magyarország számára ezért jelenleg a biztonság és a stabilitás kérdése a legfontosabb.
A legfőbb cél most az, hogy a háborús helyzetet mielőbb béke váltsa fel. Egy nép ma újra azt mondja: „Elég volt!” Ne zúgjanak tovább a fegyverek, ne dübörögjenek tovább a tankok.
A béke hatására pedig az európai politika is megnyugodhat. A szankciókat olyan átgondolt, észszerű alapokra helyezett politika válthatja fel, ami ténylegesen segíti az európai embereket.
Tisztelt Ünneplők!
Mi, magyarok a kommunizmust és a szovjet megszállást is túléltük. Megdöntöttük a kommunista pártállamot, hazaküldtük a szovjeteket. Ragaszkodtunk magyarságunkhoz és keresztényi gyökereinkhez. Összefogtunk, és nem engedtünk hazaszeretetünkből. Bármilyen magas is volt a szabadság ára, kiálltunk saját érdekeinkért. Ezek az eszmék kiállták az idők próbáját, kiállták a történelem viharait. Ezekbe az eszmékbe kapaszkodhatunk ma is, a válságos időkben.
Ezek az eszmék, amelyekért elődeink az életüket adták, ma is a legértékesebbek számunkra. Üzenjük tehát 1848, 1956 hőseinek: áldozatuk nem volt hiába. Ma is küzdünk azért, amiért vérüket adták: a magyar és európai békéért és szabadságért.
Köszönöm figyelmüket!
Az ünnepi megemlékezést koszorúzás zárta.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.
