Ha a műtárgyak mesélni tudnának… Sajnos azonban legtöbbször nem tudnak, mert nincs rajtuk szignó, mesterjelzés vagy bármi egyéb, ami támpontot adhatna nekünk. Ilyenkor a tárgy művészeti különlegessége, kidolgozottsága a meghatározó tényező. Ha viszont sikerül provenienciát, eredetet is rendelni hozzá, az jelentősen megnövelheti a gyűjtők érdeklődését iránta.
A Sina-család boulle stílusú székpárja
A most bemutatásra kerülő műtárgy, egy székpár két okból is különleges. Egyfelől boulle stílusú székpárral a már sokat tapasztalt érdeklődők és műgyűjtők sem gyakran találkoznak. Másfelől a most Lengyelországban, egy ottani boulle műtárgyakra szakosodott kereskedőnél felbukkant székpár különlegessége az, hogy a Sina-család címere és jelmondata díszíti. Ezt a címert mindnyájan jól ismerhetjük: a Lánchídon a budai hídfő baloldali kőoroszlánjának talapzatán található a Sina-címer, alul szalagon a családi jelszó: „Servare intaminatum”, azaz megmaradni feddhetetlennek olvasható. A budai hídfő jobboldali kőoroszlánjának talapzatán a Széchenyi-címer látható. Hogy kerül ide a Sina-család címere és miért egyenrangú szinte Széchenyivel, akinek szerepét a Lánchíd felépítése kapcsán mindnyájan jól ismerjük?
A jobb állapotban levő Sina-címeres szék részletei. Jól látható, hogy a fémintarzia és a teknősbéka berakás is felújításra szorul, a fémintarziát a korábbiakban szakszerűtlenül javították.
Családtörténet
Maga a család görög eredetű, egyes források szerint arománok voltak és a mai Macedónia területéről települtek be a Habsburg-birodalomba. Jókai az Aranyember című regényének főhősét Sina Simonról (1753 – 1822) mintázta. Vagyonuk forrása egy szerencsés módon megörökölt kezdőtőke, majd a törökökkel való kereskedelem volt, egyes források szerint gabonával, míg mások szerint gyapottal üzletelt. Idővel lemondott az Oszmán Birodalom állampolgárságáról, Bécsbe költözött és ott alapított kereskedőházat. A nemesi címet „hodosi és kizdiai” előnévvel 1818-ban szerezte meg I. Ferenc osztrák császártól.
Fia, Sina György (1782 körül -1856), mint bankár tovább vitte a családi hagyományt és 1832-ben a bárói címet is kiérdemelte. A Sina bank uralkodóknak és nemesi családoknak is kölcsönzött, a tönkrement arisztokraták földjeit pedig fölvásárolták, így óriási földbirtokokra és vagyonra tett szert. A Sina-kereskedőház jelentősen hozzájárult a hazai kereskedelem, ipar (pamutfonás és -szövés, dohányipar) fejlesztéséhez, mindezekért érdemelte ki a nemesi címet. Felesége Derra Katalin volt, aki szintén görög származású volt. Báró Sina György vagyonát, befolyását jól jelzi, hogy 1850-ben a gödöllői Grassalkovich-kastélyt is megvette. Bőkezű mecénás volt, részt vett a Duna Gőzhajózási Társaság megalapításában. A Lánchíd építését gróf Széchenyi István kezdeményezte, és finanszírozását a Lánchíd Részvénytársaság alapítójaként báró Sina György szervezte meg, ő volt a munkálatok fő szponzora. Erre való tekintettel 87 évig tartó hídvámszedési jogot kapott a Sina-család, melyet azonban csak 20 évig érvényesítettek.
A kiegyezés után a magyar kormány az 1870. évi XXX. törvénycikk alapján megváltotta a hidat fiától és örökösétől, Sina Simontól (1810-1876). Ő volt a család utolsó férfi tagja, felesége, Ghyka (Gyika) Iphigenia 5 lányt és egy fiút (György) szült neki, de sajnos a kisfiú és az egyik kislány is fiatalon meghalt. Báró Sina Simon különösen vonzódott hozzánk, magyarokhoz, Deák Ferenctől azt kérte, hogy
legyen vezére s tanácsadója a magyar hazafiság pályáján, mert ő inkább akar lenni magyar nagybirtokos és hazafi,
mint üzletember és világpolgár.
Elődeihez képest még bőkezűbb adományozó volt, ő volt a Magyar Tudományos Akadémia alapítója és fő mecénása, illetve az athéni hasonló intézmény létrehozója is. Az általa alapított, illetve anyagilag támogatott intézmények listája impozáns. Bőkezű adományaival hozzájárult a nemzeti intézmények létesítéséhez: a Magyar Földhitelintézet és a magyar biztosítótársaság felállításához, a vasút és gőzhajózás fejlesztéséhez, a folyók szabályozásához, a mezőgazdasági állapotok, és iskolai, népnevelési, patronátusi viszonyok javításához; a Nemzeti Múzeum, a kisdedóvó egylet, a kisdedkórház s egyéb kórházak, bölcsődék, árvaházak, Vakok Intézete, kereskedelmi akadémia, Nemzeti Színház, zenede, lovarda, tűzoltási ügy, nemzeti kaszinó, lipótvárosi bazilika mecénása volt. Élete vége felé figyelme Görögország felé fordult. A gödöllői kastélyt 1864-ben eladta, leányait európai arisztokraták vették feleségül, de ezek a házasságok nem sikerültek jól és a Sina-vagyon néhány évtized alatt elenyészett.
A Sina-család palotái
A most felbukkant boulle stílusú székpár III. Napóleon korának a stílusjegyeit viseli magán. Mivel a Sina-család az 1848-ban károkat szenvedett gödöllői kastélyt felújíttatta, akár oda is készülhettek, vagy például a bécsi palotájukba, ami viszont megsemmisült a II. világháborúban.
Felvidéken és Érden rendelkeztek még szerényebb kastélyokkal. Az érdit a II. világháború után lebontották, és ma csak a támfalai állnak, illetve a helyén csekély oszloptöredékek figyelhetők meg.
A székpár aukciós története
Visszatérve a székpárra: eredetileg 2020 júliusában bukkantak fel Kaliforniában, ahol mindössze 500-850 USD-re becsülték az értéküket és 100 USD-ről indították a licitet. Senki sem adott értük még 500-at sem, 275 USD (=86.000 Ft) volt a maximális licit. Az irreálisan alacsony árak azt jelzik, hogy sem az aukciósház, sem a tárgyak tulajdonosa nem volt azzal tisztában, hogy mit is árulnak. Ebből mi arra következtetünk, hogy a tulajdonos nem a Sina-család leszármazottja volt, mert akkor ismerte volna az ősök címerét. A sikertelen aukciót követően nem tudjuk, hogyan és mikor kerültek át Európába. Mostanra a két szék egyike részleges felújításon esett át.
Ennyire egyedi műtárgyak értékét nehéz meghatározni, összehasonlításul két példát hozunk fel. A Christies aukciósház 2010-es, 2 karosszékből és 2 normál székből álló, jó állapotú együttese a becsérték több, mint kétszereséért, 4750 GBP-ért ment el (=2MFt). 2014-ben a Sothebys-nél szerepelt egy normál négy székből álló együttes, mely 4375 USD-ért (= 1.4 MFt) talált gazdára. Ezekhez képest a lengyel ajánlat meglepően drága, több, mint kétszerese a Christies árainak (4.2 MFt), úgy, hogy a Sina-család székpárja helyreállítandó állapotban van csupán.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.