A Magyar Kultúra napja

1989 óta ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját.

A Himnusz

1823.01.22-én Csekén (ma Szatmárcseke) tisztázta le költeményét Kölcsey Ferenc, „Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból” címmel. Megjelenésére évekkel később került sor, és az 1838-ban bekövetkezett halálakor még nem volt megzenésítve. Ez 1844-ben Erkel Ferenc nevéhez fűződött.

A himnusz eredetileg egyházi műfaj. Ilyen szerepet töltenek be a magyar katolikusoknál a „Boldogasszony anyánk”, a reformátusoknál a „Tebenned bíztunk eleinktől fogva”, az evangélikusoknál az „Erős vár a mi Istenünk” kezdetű énekek.

A világi művek sorában a legelső a holland himnusz, kicsit későbbi a spanyol, melynek nincs hivatalos szövege. A német himnuszt is változó szöveggel énekelték az idők során. A jelenlegi orosz himnusznak ma csak a zenéjét játsszák, szöveg nélkül. Az angoloknál is változó szövegű a himnusz: „Isten óvd meg a királyt, (királynőt).

A pápai állam himnusza természetesen egyúttal az egyházi himnusz is.

1849-ben a szabadságharc bukása után Magyarországon a hivatalos himnusz a Gott erhalte osztrák császári himnusz volt. Tiltották a Rákóczi és a Kossuth nóták éneklését, a Szózattal egyetemben, ugyanakkor a Himnusz a megtűrt kategóriába került, majd fokozatosan egyre inkább vált méltóságteljes nemzeti imádságunkká.

Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára 1952-ben magához kérette Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt és azzal a feladattal bízta meg őket, hogy a magyar himnusz helyett írjanak valami újat. Egyikőjük sem mondott azonnal nemet, hanem időhúzásra játszottak azzal, hogy majd gondolkoznak a dolgon. Erre a témára Rákosi időről időre visszatért, de Kodály minden alkalommal azt válaszolta, hogy még gondolkozik a dolgon. Közben teltek az évek, végül Rákosi dűlőre akarta vinni a dolgot és sarokba szorította Kodályt, határidőt szabva neki. Amikor ez is letelt, akkor pedig Kodály azt a választ adta, hogy hiába gondolkozott a dolgon mindmostanáig, jobbat nem tud a jelenleginél.

Természetesen vannak alternatív himnuszok is. Ilyen pl. a Székely Himnusz.

Bővebben is olvashatunk minderről Nyári Krisztián „Általad nyert szép hazát – a himnusz és a himnuszok kalandos élete” című munkájában.

A magyar kultúra napjára való emlékezést 1985-ben Fasang Árpád vetette fel. Az ő szavait idézem:

ez a nap annak a tudatosítására is alkalmas, hogy az 1000 éves örökségből meríthetünk és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is.

Az ebből az alkalomból tartandó országos rendezvénysorozatok közül most a II. kerületiekre fókuszálok.

Marczi Közösségi Tér

1022. Marczibányi tér 5/a

01.23-án 15 órakor lesz Für Anikó és Hrutka Róbert zenés irodalmi műsora, a „lélekfrissítő zenés irodalmi inhaláció”.

Klebelsberg Kultúrkúria

1028. Templom u. 2-10

01.22-én 16 órakor mutatja be Az égig érő cseresznyefa című alkotást, a Magyar Népmese Színház előadásában. Ugyanitt 18 órakor lesz Radnóti címmel Bálint András estje, mely megmutatja, hogy mi szól Radnóti költészetében az ő „magyarságtudatáról, zsidóságáról, katolicizmusáról”.

Klebelsberg kastély

1028. Templom u. 12-14

Programjaikat a Polgári Művelődésért Alapítvány igazgatója, Szollár Péter ismertette:

01.21-én 18 órakor Oberfrank Pál Találkozás Pilinszkyvel című áhítata, spirituális mondanivalója kerül műsorra.

01.22-én 18 órakor Hedry Mária Szenvedély és hűség című, Zrinyi Ilona életéről szóló monodrámája kerül színre (a századik jubileumi előadás keretében).

01.23-án a gyermekprogramok a magyar népmesékből, kézműves foglalkozásokból, népdaltanulásból fognak állni.

Zárszóként idézzük gróf Klebelsberg Kunó vallás-, és közoktatási minisztert: „kultúra nélkül nincs Magyarország”.