Húsvét, a keresztény egyház legnagyobb ünnepe. Jézus Krisztus kereszthalálára, feltámadására emlékezünk.
A keresztény egyházban a hamvazószerdától húsvétig tartó időszak a húsvéti előkészület ideje. A húsvét időpontját a 325-ben tartott niceai zsinat határozta meg, és a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. A húsvét március 22-e és április 25-e közé kerül, 2022-ben ez április 17.-re esik.

Felkészülés
A felkészülés hosszú folyamat, hat hét áll rendelkezésre, hogy az ember a lelkét és a környezetét megtisztítsa. Ebben az időszakban a keresztény emberek hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel, böjttel készülnek a húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására.
Hamvazószerdával kezdődik a 40 napos böjti időszak, ezt 1091-ben II. Orbán pápa törvényben rögzítette. A nagyböjt latin elnevezése a quadragesima, negyvenet jelent. Hamvazószerda az őskeresztény hagyományokból származik, a hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. A hamu arra figyelmeztet, hogy halandók vagyunk. A böjt célja a bűnbánat, a lélek megtisztulása, áldozatvállalás, alázatra nevelése.

A böjt és az imádság segítségével testünk és lelkünk is megtisztul, ezáltal Isten befogadására leszünk alkalmasak. A böjtölésről már a Szentírásban is olvashatunk. A próféták hangsúlyozták, hogy a fizikai böjt a belső megújulást kell szolgálja, melynek a felebaráti szeretet cselekedeteiben kell megnyilvánulnia. A böjti időszak hosszáról az Ószövetségben nem találunk egységes előírásokat. A nép Saul halála után hét napig böjtölt, Dávid király is tartott bűnbánati böjtöt, Mózes a tízparancsolat kihirdetése előtt negyven napon át böjtölt. Jónás Ninive népét negyven napos bűnbánatra kérte. Az Újszövetségben is megjelent a böjt. Lukács evangéliumában Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra a pusztába vonult. Az első keresztények számára is fontos volt a böjt és az imádságos lelkület. Az első századokban kezdődött a negyven napos böjt megtartása, a negyedik században már általánossá vált. A böjti előírások a századok során enyhültek. A tizenegyedik századig szigorú böjtöt tartottak, késő délutánig semmit sem ettek, a böjti napokon nem fogyasztottak húst, tojást, tejterméket. Jelenleg már csak hamvazószerdán, valamint nagypénteken van szigorú böjt, amikor a hústilalom mellett csak háromszor szabad étkezni és egyszer jóllakni. A böjti időszakban péntekenként hústilalom van. A böjtölés azonban a betegekre, idősekre, várandósokra, gyerekekre, és a közétkeztetésben evőkre nem vonatkozik.
Húsvét előtti vasárnap a virágvasárnap. Jézus Jeruzsálembe való diadalmas bevonulásának emlékünnepe. A tömeg pálmaágakat lengetve éljenezte, sokan ruhájukat terítették elé. Az ünnep szertartása a pálmás, vagy a barkás körmenet. A 7. század óta pálmát, illetve barkát szenteltek ezen a napon. Nálunk a barka szentelés honosodott meg. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, minden évben másikat.

Nagyhét
A következő hét a nagyhét, a nagyböjt utolsó hete, mely virágvasárnaptól nagyszombatig terjed. Nagycsütörtökön szokás a zöld ételek fogyasztása.
A nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékezünk, ez az Eucharisztia alapításának ünnepe. Nagycsütörtökön Jézus a tanítványaival vacsorázott a Sion hegyen, Jeruzsálem óvárosától keletre, a helyszín ma is látható. A vacsora előtt megmosta a tanítványok lábát, azt jelképezve, hogy szolgálni kell a másik embert. Ezen a napon ennek emlékére a mise alatt lábmosási szertartás történik. A mise alatt orgona szól, csengők, harangok zúgnak addig míg eléneklik a „Dicsőség a magasságban Istennek” éneket. Ez után a húsvét vigíliájáig sem az orgona, sem a harangok nem szólnak, „a harangok Rómába mennek”.
Az utolsó vacsora után Júdás elárulta Jézust, akit pénteken keresztre feszítettek. A vacsora után Jézus kérte a tanítványait, hogy virrasszanak vele, azonban azok elaludtak. Ezért a nagycsütörtöki mise után a templomokban virrasztanak. Jézus a Getszemáni (Gecsemáné) kertben, az Olajfák hegyének lábánál, egyedül imádkozott. Itt fogták el a római katonák Júdás árulása nyomán.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, a legnagyobb böjti nap, a gyász ideje. Jézus kereszthalált halt az emberek megváltásáért. A szertartás alatt nem szól zene, nincs harangozás, csengetés. Az üres oltárszekrény előtt a papok leborulnak, János evangéliumából olvassák fel a passiót.
A ferencesek már a 14. században tizennégy állomásos keresztutat jártak Jeruzsálemben. Az idők során stációkat állítottak, keresztutat jártak. A stációk száma változó volt, a 18. században 14 stációst fogadták el.
A keresztút, via dolorosa (a fájdalom útja), eredetileg 1.5 km-es útvonal, melyen Jézus a keresztet víve a Golgotára ment. Jézus keresztútját stációkkal jelölték meg. A keresztút 14 állomása:
- Pilátus halálra ítéli Jézust
- Jézus vállára veszi a keresztet
- Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
- Jézus szent anyjával találkozik
- Cirenai Simon segít vinni Jézusnak a keresztet
- Veronika kendőt nyújt Jézusnak
- Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt
- Jézus vigasztalja a síró asszonyokat
- Jézus harmadszorra esik el a kereszttel
- Jézust megfosztják a ruháitól
- Jézust a keresztre szögezik
- Jézus meghal a kereszten
- Jézust leveszik a keresztről
- Jézust sziklasírba temetik
Az egyes stációk, Jézus szenvedésének ábrázolásai minden katolikus templomban láthatók. A szabadban kialakított keresztút 14 stációs kápolnából áll, mely a kálváriához vezet. Nagyböjt idején a keresztények végigjárják a keresztút állomásait a templomokban, vagy a szabadban levő stációk mentén. A keresztúti ájtatosság során Jézus útját járjuk végig szenvedéseinek állomásain imádkozva, elmélkedve.
A keresztúti ájtatosság legfőbb terjesztője a ferences rend volt. A történelmi Magyarországon is számos kálváriát állítottak. Ezek közül a legszebb a selmecbányai volt. Nagyon szép művészi kálváriák készültek például Lübeckben, Frankfurtban, Nürnbergben is.
Nagyszombaton nincs napközben szertartás a templomokban. Este hosszú szertartás kezdődik, kiemelkedő része a víz-, és tűzszentelés, majd a feltámadási körmenet. Ismét megszólalnak a harangok, meggyújtják a feltámadást jelképező húsvéti gyertyát, és véget ér a böjt. Hálát adunk Istennek, hogy fia kereszthalálával megváltotta a világot. Áldozatával mindenki bűneit eltörölte. A keresztény embernek a húsvét a reményt jelenti, Jézus feltámadásával győzelmet aratott a halál felett.
Húsvét vasárnap a feltámadás napja, ünnepi szentmisével, ételszenteléssel. Rómában a pápa köszönti híveit és „Urbi et orbi” (a városra, azaz Rómára és a világra) áldást ad, számos világnyelven.
Húsvéthoz különböző szokások, jelképek kötődnek. Ilyen a húsvéti tojás. Piros színe Krisztus vérét szimbolizálja. Hazánkban már avarkori sírban is találtak festett, karcolt díszítésű tojást. Sokféle húsvéti tojást készítenek, mindenféle színben is. Régebben növényi festékkel színezték, pl. hagymalében főzték. Készülhet a tojás mintázata karcolásos technikával, amikor a tojásokat egyszínűre festik, majd valamilyen hegyes eszközzel rákarcolják a mintát. Más technika az írókázás. Ez úgy történik, hogy viasszal a festetlen tojásra rajzoljuk a mintát, majd hideg festékbe mártják, aztán leolvasztják a viaszt. Különlegesek a patkolt, csipkézett tojások. Nagyon szépek a tojásfák, amik német nyelvterületen honosodtak meg. Leghíresebb a türingiai saafeldi tojásfa, igazi húsvéti látványosság. Magyarországon Kéthelyen, Somogy megyében állítottak ilyen fát, melyen több ezer díszes tojás van.
A barka szintén húsvéti jelkép. Nálunk virágvasárnap a templomban megszentelik (a pálmát helyettesítő) barkát, melyet ezután hazavisznek. A néphagyomány szerint ez megvédi a családot minden bajtól, betegségtől.
Húsvét vasárnap jellegzetes ételeket esznek. Ilyen a húsvéti sonka, tojás, kalács. A hívők a misére elviszik az ételeket megszenteltetni. Az ünnep étele a bárány és a nyúl is. A bárány Krisztust jelképezi, a tojás az élet, újjászületés jelképe. Ahogy a tojásból új élet lesz, úgy támad fel Krisztus is az emberek megváltására.
Húsvét hétfőhöz kapcsolódik a locsolkodás. A víz tisztító erejébe vetett hit ennek az alapja. A locsolkodás elterjedt népszokás, vízzel, vagy kölnivel történik. A férfiak ilyenkor végig járják az ismerős lányok házait, verset mondanak, meglocsolják a lányokat, akik aztán megvendégelik őket süteménnyel, pálinkával, színesre festett, vagy hímes tojással.
A húsvéti locsolkodás legismertebb helyszíne Magyarországon Hollókő. A falu az UNESCO világörökségi helyszíne. Több napos rendezvényeket tartanak itt. A palóc ruhába öltözött lányokat a férfiak egy vödör hideg vízzel lelocsolják. Gazdag folklór program, palóc gasztronómia, koncertek, családi programok nyújtanak kellemes időtöltést.
Az ünnepkör zárása
A húsvéti ünnepkör zárónapja a fehérvasárnap. Ekkor komatálat készítettek, ezen hímes tojás, piros tojás, sütemény, bor, gyümölcs volt. A komatálat elküldték választott barátaikhoz, barátnőikhez, az ajándékokat kicserélték.
Borítókép: Korányi Zoltán – Pesthidegkút bemutatása (2014. szeptember 25)
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.