Húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe

Húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe

Húsvét, a keresztény egyház legnagyobb ünnepe. Jézus Krisztus kereszthalálára, feltámadására emlékezünk.

A keresztény egyházban a hamvazószerdától húsvétig tartó időszak a húsvéti előkészület ideje. A húsvét időpontját a 325-ben tartott niceai zsinat határozta meg, és a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. A húsvét március 22-e és április 25-e közé kerül, 2022-ben ez április 17.-re esik.

A niceai zsinat ábrázolása a Sixtus-kápolnában

Felkészülés

A felkészülés hosszú folyamat, hat hét áll rendelkezésre, hogy az ember a lelkét és a környezetét megtisztítsa. Ebben az időszakban a keresztény emberek hitük elmélyítésével, kiengesztelődéssel, böjttel készülnek a húsvét ünnepére, Jézus Krisztus halálára és feltámadására.

Hamvazószerdával kezdődik a 40 napos böjti időszak, ezt 1091-ben II. Orbán pápa törvényben rögzítette. A nagyböjt latin elnevezése a quadragesima, negyvenet jelent. Hamvazószerda az őskeresztény hagyományokból származik, a hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. A hamu arra figyelmeztet, hogy halandók vagyunk. A böjt célja a bűnbánat, a lélek megtisztulása, áldozatvállalás, alázatra nevelése.

Hamvazkodás

A böjt és az imádság segítségével testünk és lelkünk is megtisztul, ezáltal Isten befogadására leszünk alkalmasak. A böjtölésről már a Szentírásban is olvashatunk. A próféták hangsúlyozták, hogy a fizikai böjt a belső megújulást kell szolgálja, melynek a felebaráti szeretet cselekedeteiben kell megnyilvánulnia. A böjti időszak hosszáról az Ószövetségben nem találunk egységes előírásokat. A nép Saul halála után hét napig böjtölt, Dávid király is tartott bűnbánati böjtöt, Mózes a tízparancsolat kihirdetése előtt negyven napon át böjtölt. Jónás Ninive népét negyven napos bűnbánatra kérte. Az Újszövetségben is megjelent a böjt. Lukács evangéliumában Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra a pusztába vonult. Az első keresztények számára is fontos volt a böjt és az imádságos lelkület. Az első századokban kezdődött a negyven napos böjt megtartása, a negyedik században már általánossá vált. A böjti előírások a századok során enyhültek. A tizenegyedik századig szigorú böjtöt tartottak, késő délutánig semmit sem ettek, a böjti napokon nem fogyasztottak húst, tojást, tejterméket. Jelenleg már csak hamvazószerdán, valamint nagypénteken van szigorú böjt, amikor a hústilalom mellett csak háromszor szabad étkezni és egyszer jóllakni. A böjti időszakban péntekenként hústilalom van. A böjtölés azonban a betegekre, idősekre, várandósokra, gyerekekre, és a közétkeztetésben evőkre nem vonatkozik.

Húsvét előtti vasárnap a virágvasárnap. Jézus Jeruzsálembe való diadalmas bevonulásának emlékünnepe. A tömeg pálmaágakat lengetve éljenezte, sokan ruhájukat terítették elé. Az ünnep szertartása a pálmás, vagy a barkás körmenet. A 7. század óta pálmát, illetve barkát szenteltek ezen a napon. Nálunk a barka szentelés honosodott meg. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, minden évben másikat.

Jézus bevonulása Jeruzsálembe a palermói Capella Palatina mozaikján

Nagyhét

A következő hét a nagyhét, a nagyböjt utolsó hete, mely virágvasárnaptól nagyszombatig terjed. Nagycsütörtökön szokás a zöld ételek fogyasztása.

A nagycsütörtökön az utolsó vacsorára emlékezünk, ez az Eucharisztia alapításának ünnepe. Nagycsütörtökön Jézus a tanítványaival vacsorázott a Sion hegyen, Jeruzsálem óvárosától keletre, a helyszín ma is látható. A vacsora előtt megmosta a tanítványok lábát, azt jelképezve, hogy szolgálni kell a másik embert. Ezen a napon ennek emlékére a mise alatt lábmosási szertartás történik. A mise alatt orgona szól, csengők, harangok zúgnak addig míg eléneklik a „Dicsőség a magasságban Istennek” éneket. Ez után a húsvét vigíliájáig sem az orgona, sem a harangok nem szólnak, „a harangok Rómába mennek”.

Az utolsó vacsora után Júdás elárulta Jézust, akit pénteken keresztre feszítettek. A vacsora után Jézus kérte a tanítványait, hogy virrasszanak vele, azonban azok elaludtak. Ezért a nagycsütörtöki mise után a templomokban virrasztanak. Jézus a Getszemáni (Gecsemáné) kertben, az Olajfák hegyének lábánál, egyedül imádkozott. Itt fogták el a római katonák Júdás árulása nyomán.

Dsida Jenő: Nagycsütörtök (Lukács Sándor előadásában)

Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, a legnagyobb böjti nap, a gyász ideje. Jézus kereszthalált halt az emberek megváltásáért. A szertartás alatt nem szól zene, nincs harangozás, csengetés. Az üres oltárszekrény előtt a papok leborulnak, János evangéliumából olvassák fel a passiót.

A ferencesek már a 14. században tizennégy állomásos keresztutat jártak Jeruzsálemben. Az idők során stációkat állítottak, keresztutat jártak. A stációk száma változó volt, a 18. században 14 stációst fogadták el.

A keresztút, via dolorosa (a fájdalom útja), eredetileg 1.5 km-es útvonal, melyen Jézus a keresztet víve a Golgotára ment. Jézus keresztútját stációkkal jelölték meg. A keresztút 14 állomása:

  1. Pilátus halálra ítéli Jézust
  2. Jézus vállára veszi a keresztet
  3. Jézus először esik el a kereszt súlya alatt
  4. Jézus szent anyjával találkozik
  5. Cirenai Simon segít vinni Jézusnak a keresztet
  6. Veronika kendőt nyújt Jézusnak
  7. Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt
  8. Jézus vigasztalja a síró asszonyokat
  9. Jézus harmadszorra esik el a kereszttel
  10. Jézust megfosztják a ruháitól
  11. Jézust a keresztre szögezik
  12. Jézus meghal a kereszten
  13. Jézust leveszik a keresztről
  14. Jézust sziklasírba temetik
Dévay Attila: A pesthidegkúti Kálvária hegy

Az egyes stációk, Jézus szenvedésének ábrázolásai minden katolikus templomban láthatók. A szabadban kialakított keresztút 14 stációs kápolnából áll, mely a kálváriához vezet. Nagyböjt idején a keresztények végigjárják a keresztút állomásait a templomokban, vagy a szabadban levő stációk mentén. A keresztúti ájtatosság során Jézus útját járjuk végig szenvedéseinek állomásain imádkozva, elmélkedve.

A keresztúti ájtatosság legfőbb terjesztője a ferences rend volt. A történelmi Magyarországon is számos kálváriát állítottak. Ezek közül a legszebb a selmecbányai volt. Nagyon szép művészi kálváriák készültek például Lübeckben, Frankfurtban, Nürnbergben is.

Nagyszombaton nincs napközben szertartás a templomokban. Este hosszú szertartás kezdődik, kiemelkedő része a víz-, és tűzszentelés, majd a feltámadási körmenet. Ismét megszólalnak a harangok, meggyújtják a feltámadást jelképező húsvéti gyertyát, és véget ér a böjt. Hálát adunk Istennek, hogy fia kereszthalálával megváltotta a világot. Áldozatával mindenki bűneit eltörölte. A keresztény embernek a húsvét a reményt jelenti, Jézus feltámadásával győzelmet aratott a halál felett.

Dévay Attila: Pesthidegkút Ófalu Sarlós Boldogasszony temploma 2020 húsvétján

Húsvét vasárnap a feltámadás napja, ünnepi szentmisével, ételszenteléssel. Rómában a pápa köszönti híveit és „Urbi et orbi” (a városra, azaz Rómára és a világra) áldást ad, számos világnyelven.

Húsvéthoz különböző szokások, jelképek kötődnek. Ilyen a húsvéti tojás. Piros színe Krisztus vérét szimbolizálja. Hazánkban már avarkori sírban is találtak festett, karcolt díszítésű tojást. Sokféle húsvéti tojást készítenek, mindenféle színben is. Régebben növényi festékkel színezték, pl. hagymalében főzték. Készülhet a tojás mintázata karcolásos technikával, amikor a tojásokat egyszínűre festik, majd valamilyen hegyes eszközzel rákarcolják a mintát. Más technika az írókázás. Ez úgy történik, hogy viasszal a festetlen tojásra rajzoljuk a mintát, majd hideg festékbe mártják, aztán leolvasztják a viaszt. Különlegesek a patkolt, csipkézett tojások. Nagyon szépek a tojásfák, amik német nyelvterületen honosodtak meg. Leghíresebb a türingiai saafeldi tojásfa, igazi húsvéti látványosság. Magyarországon Kéthelyen, Somogy megyében állítottak ilyen fát, melyen több ezer díszes tojás van.

A húsvéti tojás hagyománya, története
Húsvéti tojásfestés két különböző technikával – Hímes tojás és berzselt tojás

A barka szintén húsvéti jelkép. Nálunk virágvasárnap a templomban megszentelik (a pálmát helyettesítő) barkát, melyet ezután hazavisznek. A néphagyomány szerint ez megvédi a családot minden bajtól, betegségtől.

Húsvét vasárnap jellegzetes ételeket esznek. Ilyen a húsvéti sonka, tojás, kalács. A hívők a misére elviszik az ételeket megszenteltetni. Az ünnep étele a bárány és a nyúl is. A bárány Krisztust jelképezi, a tojás az élet, újjászületés jelképe. Ahogy a tojásból új élet lesz, úgy támad fel Krisztus is az emberek megváltására.

Húsvét hétfőhöz kapcsolódik a locsolkodás. A víz tisztító erejébe vetett hit ennek az alapja. A locsolkodás elterjedt népszokás, vízzel, vagy kölnivel történik. A férfiak ilyenkor végig járják az ismerős lányok házait, verset mondanak, meglocsolják a lányokat, akik aztán megvendégelik őket süteménnyel, pálinkával, színesre festett, vagy hímes tojással.

A húsvéti locsolkodás legismertebb helyszíne Magyarországon Hollókő. A falu az UNESCO világörökségi helyszíne. Több napos rendezvényeket tartanak itt. A palóc ruhába öltözött lányokat a férfiak egy vödör hideg vízzel lelocsolják. Gazdag folklór program, palóc gasztronómia, koncertek, családi programok nyújtanak kellemes időtöltést.

Hollókői húsvét 2019-ben

Az ünnepkör zárása

A húsvéti ünnepkör zárónapja a fehérvasárnap. Ekkor komatálat készítettek, ezen hímes tojás, piros tojás, sütemény, bor, gyümölcs volt. A komatálat elküldték választott barátaikhoz, barátnőikhez, az ajándékokat kicserélték.

Borítókép: Korányi Zoltán – Pesthidegkút bemutatása (2014. szeptember 25)

info@hidegkutihirek.hu |  + bejegyzések

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings