Írásunk első részében egy helyen említettük, hogy az árvízvédelemmel kapcsolatos témában „figyelemre méltó tudósítás jelent meg a Magyar Nemzetben, szeptember 24-én,” érdekes módon egy munkatársuk tollából „A gazdáknak is változniuk kell a környezettel” címmel.
Azért érdekes, mert semmit sem tudhattunk meg ebből a cikkből a gazdák változásairól, ahogy arról sem, hogy Nagy István agrárminiszter milyen kontextusban válaszolt Áder János kérdéseire. Utána nyomoztunk a dolgoknak, s kiderült, hogy az írás „alapja” az alábbi oldalon jelent meg először, de az újság csak az eredetinek az első felét közölte le egy az egyben, – a gazdák változásairól szóló izgalmasnak látszó sorokat -, viszont az anyag második fele tartalmazza számunkra a lényeget. Ráadásul az eredeti teljes anyagot Áder János volt államfőnek a Kék Bolygó című, hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálján, podcastjában érhettük el legelőször, amelyet teljes egészében érdemes elolvasni. Sok mindenre választ kaphatunk…
Mi most egyfajta visszatekintésként a cikk néhány részletét emeljük ki, reméljük, hogy azok továbbgondolásra, illetve a teljes írás elolvasására ösztönöznek! Így kezdődik;
Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének kérdésére, hogy ma mindenki az árvízről beszél, de 2024 nyara az aszályról, a hőségriadókról, az újabb és újabb hőségrekordokról szólt, és lehet-e tudni, mekkora károkat okozott az idei szárazság, Nagy István kijelentette, hogy az idei aszály nem volt a 2022-es, történelmi léptékűhöz fogható.
Később ez olvasható a miniszter válaszában;
…a károk mérséklésére sok lépést tettek 2022, illetve a kormányzásuk kezdete óta, ezek közül a szemléletváltás a legfontosabb. Az árvízi időszakban látható, kellenek a gátak, ugyanakkor a vizet meg is kell őrizni, tudni kell gazdálkodni vele, a törvényi háttér megteremtésének eredményeként az öntözéses gazdálkodásról szóló jogszabály kimondja, hogy az öntözés közérdek – mutatott rá. Kitért arra, hogy sikerült földeríteni 447 sík- és dombvidéki tározó lehetséges helyét, megteremtették nyolc olyan ideiglenes víztározó kisajátításának és végleges tározókká nyilvánításának lehetőségét, amelybe ötmillió köbméter vizet tudnak betárazni.
A miniszter és Áder János között jól láthatóan polémia is kifejlődött;
Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy az öntözés feltételeit nemcsak az ivóvízbázis rovására lehet megteremteni, hanem vízvisszatartással, a felszíni vizek elvezetésével, a talajvíz és a csatornákban tárolt víz felhasználásával is. A volt köztársasági elnök ismertetése szerint Magyarországon földrajzi, vízrajzi és költségvetési okokból a megművelt területek 7-10 százaléka tehető öntözhetővé, az összes terület öntözése illúzió.
Ezután a már érdekesebb sorok csak a kormány oldalon olvashatók, illetve a podcaston vannak, tehát csak így kaphatunk választ arra, hogy miért kaphatta az írás a Magyar Nemzetben „A gazdáknak is változniuk kell a környezettel” címet.
Nagy István szavai szerint változnia kell a gazdák szemléletének. „Ha azt elfogadom, hogy változni kell, mert minden változik körülöttem, akkor már a siker útján járunk” – mondta. Áder János hangsúlyozta, hogy a kulcsszó az alkalmazkodás, mert az aszályos évek ismétlődni fognak, és az azzal járó problémával nem 10-15 évenként, hanem kétévente, négyévente, vagy gyakrabban kell szembesülni. Az agrárminiszter úgy vélte, a gazdák nyitottak, tudják, változtatni kell, amit az is bizonyít, hogy a szántóföldek 82 százalékán igénybe vették az agroökológiai alap támogatását. Ez olyan pluszforrásokat juttat talajforgatás nélküli, valamint vízmegőrző, vízmegtartó technológiára, amelynek révén nagyobb lesz a termésbiztonság, biztosabb a megélhetés.Áder János a beszélgetésben vágyálomnak nevezte, hogy sikerül két Celsius-fok alatt tartani az átlaghőmérséklet-növekedést a Kárpát-medencében. Azt kérdezte az agrárminisztertől, mi segíthet a zöldség- és gyümölcságazaton. Nagy István kritikusnak nevezte a helyzetet. Kifejtette, hogy két véglet van: a kiöregedett ültetvény régi technológiával és védelem nélkül, valamint a legkorszerűbb, öntözött, jég és fagy elleni védelemmel ellátott intenzív ültetvény, utóbbiak létrehozását támogatják, mert ez adja a termelés biztonságát. Ha az elöregedett ültetvények tulajdonosait, illetve az idős gazdák utódait nem tudják rávenni arra, hogy vállalják a beruházásokat, pályázzanak, kötelezzék el magukat a gyümölcstermesztés mellett, akkor ők vesztesen fognak kikerülni az éghajlatváltozás elleni küzdelemből – hangoztatta.
Áder János az árvízről is kérdezte az országgyűlési képviselőként, korábban Mosonmagyaróvár polgármestereként is dolgozó, a napokban a térségben a védekezésbe is bekapcsolódó Nagy Istvánt. A tárcavezető kiemelte az árhullám tetőzésére, annak idejére vonatkozó előrejelzések pontosságát, a szervezettséget és fegyelmet, valamint a 2013 óta megvalósult árvízvédelmi beruházásokat, amelyeknek köszönhetően a Lajta mentén élők a korábbinál nagyobb biztonságban vannak. Áder János megjegyezte, hogy Magyarországon 4200 kilométer gátat kell karbantartani, jelenleg 500 kilométeren van árvízi védekezés, és nemcsak a Duna, hanem a Tisza mentén is komoly fejlesztések történtek.
Nagy István szólt az európai agrárszabályozásról is. Hangsúlyozta, hogy meg kell találni a fenntarthatóság és a versenyképesség közötti egyensúlyt, ellenkező esetben mind az élelmiszer-biztonság, mind az élelmiszer-ellátás veszélybe kerül.
Csak egyetlen mondatot ismételünk meg a nyomaték kedvéért, hiszen nem lehet és nem is szabad az egész problémát ilyen formában az utódainkra esetlegesen hagyni. Még időben cselekedni, megoldást kell találni!
Ha az elöregedett ültetvények tulajdonosait, illetve az idős gazdák utódait nem tudják rávenni arra, hogy vállalják a beruházásokat, pályázzanak, kötelezzék el magukat a gyümölcstermesztés mellett, akkor ők vesztesen fognak kikerülni az éghajlatváltozás elleni küzdelemből – hangoztatta.
Ahogyan ezt már megszokhattuk a korábbi európai „segítségnyújtásaikkor” is, az Európai Unió semmivel sem akar hozzájárulni az árvízvédelmi kiadásokhoz. Nem fog senkit sem vigasztalni az sem, hogy az egész nemzet mellett, – Európával az élen, – mindenki vesztes lesz.
A közelmúltban az ATV Egyenes beszéd műsorában nagy interjút adott a fenti témát is alaposan körbejárva Nagy István agrárminiszter. Megnézését mindenképpen ajánljuk, annak ellenére, hogy igen nehéz volt követni a beszélgetést, pedig a műsorvezető már a kérdéseivel is mindent megtett annak érdekében, hogy a felmerülő problémák egyre világosabbak legyenek.
Végül is a nézők az utána következő interjúban Csernus Dóra szaktekintélytől kaphatták meg a világos képet a gondokról.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.