Eszménykép, művészetfilozófia, – nevelési innováció

A Klebelsberg Napok keretében, a Klebelsberg Kuno Emléktársaság szervezésében, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával szimpóziumot tervezünk.

Ezen – „Eszmény, élmény, – művészetfilozófia,- egy nevelési innovációs pályázat margójára” címmel előadásunk is lesz, amelyhez több hozzászólásra is felkérünk különböző területekről jövő szakértőket, így élmény/múzeumpedagógusokat, filozófusokat, kommunikációs szakembereket. A szimpóziumon elhangzó előadás koncepciója azon, a korábban már publikált etika oktatási segédletünk alapján született pályázaton nyugszik, amely egy nevelési innovációs kiíráson vett részt. Az Emléktársaság alapítólevelében is megfogalmazott tanoda tervének megvalósításához kértük akkor a kiíró támogatását.

Részlet a Klebelsberg Emléktársaság alapszabályából;

„Esztétika és etika (mint filozófiai) tárgyak ismereteinek mélyebb szintű elsajátítására foglalkozásokat szervez, művészetpedagógiai megközelítésben, továbbképzési jelleggel; pl. filmklub, tanfolyam, tanoda, népfőiskola és más egyéb formában. „

Figyelemre méltó a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Nemzeti Filozófia Intézet küldetésére vonatkozóak, ahol ezt olvashatjuk (SZMR 2. számú melléklete szerinti 11/D. §);

„A Központ küldetése a magyar kultúrában a filozófia jelenlétének erősítése, annak társadalmi és tudományos beágyazottságának előmozdítása, különös tekintettel a pedagógusképzés tárgykörére.  A teljes magyar nyelvterületre kiterjedő szakmai és tudományos tevékenység folytatása, amely biztosítja a filozófiai gondolkodás fejlesztését és terjesztését. Magas szintű és széles körű kulturális ismeretterjesztés megvalósítása, amely hozzájárul a filozófiai és kulturális tudás elmélyítéséhez és társadalmi elérhetőségének növeléséhez, kiemelten a pedagógusképzés és a pedagógusi munka területén”.

A nevelési innovációs pályázat szigorú kiírási struktúráját követve betekintést nyújtunk a tervezett szimpóziumon majd elhangzó előadásunk felépítésébe.

                                                                                                                  x

A pályázat kiírási struktúrának megfelelően, – azt követve, (azaz a kérdésekre, és az arra kötelezően megadott válaszainkat, informatív tartalmakat) – az alábbiakban ismertetjük, a pályázati pontok alapján a szimpóziumon elhangzó arra épülő előadási anyag tematikáját. Hozzászólásra felkértük Kustánné Hegyi Füstös Ilonát múzeumpedagógust (Lásd. a Hidegkúti Hírekben: Kustánné Hegyi Füstös Ilona: Élményközpontú múzeumpedagógia (Mindenki Akadémiája) I. és Kustánné Hegyi Füstös Ilona: Élményközpontú múzeumpedagógia (Mindenki Akadémiája) II.) és Dr. Busku Szilviát PhD művészetfilozófust. (Lásd. A mű mint a lét kitüntetett őrzője 55. oldal: „Heidegger szerint – a létezőnek a lét őrzésévé kell válnia. S éppen ezért van szükség a művészetre, mert abban a mű a lét kitüntetett őrzése lesz, mely művébe helyezi az igazságot.” https://www.dosz.hu/__doc/dokumentumfile/TSZ_II_kotet_161114_585o.pdf)

Pályázati pontok alapján a tematika;

1. Melyik kategóriában nevezi az innovációt? Nevelési innováció kategóriájában

2. Az innováció rövid címe: „Eszménykép, etika, élmény/művészetpedagógia”

3. Az innováció rövid bemutatása, összefoglalója:

Alapvető célja, hogy az ember megfelelő ismeretet szerezzen azon a területen,- különösképpen az önismeret és folyamatának megszerzésében, valamint mások magatartásait, viselkedéseit kiváltó indítékok és cselekvések felismerésének területén,- ahol a már megszerzett önismerettel feltárja saját léthelyzetét, s egyidejűleg az erkölcsi érzék kiművelésével az ember saját, de másodsorban mások sorsáért viselt felelősségét is tudatosítja magában. Megismertet a helyes magatartással, a jó vezérelveivel, valamint az erények mibenlétével. Ezen belül meghatározott a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek, ismeretek fejlesztése, mely támpontot nyújt az önálló tájékozódáshoz, az emberi kapcsolatok ápolásához, az emberi együttélés normáinak betartásához.

4.  Mi volt a konkrét probléma vagy élethelyzet, amelyre a bemutatott innováció releváns válaszokat adott?

A romantikus író Boross Mihály: „András a szolgalegény” c. múlt századbeli, szinte meseszerű története természetesen nagyon mai, s „korszerű értelmet” is kap újból.  Azzal, hogy amikor korunk emberére igen gyakran a vállalkozói létet kényszerítik rá, s amikor annak „szépségeit” úton- útfélén még „ecsetelik” is. Általános, mának is szóló üzenetekkel ruházza fel a történetet, amikor a hit, a remény, az erény, avagy például az igazság – igazságosztás, a hitszegés, a vágy, a bosszú, stb. nagy „gyakorlati és elméleti” kérdésköreit járja körbe, és sok esetben a könyv még direktben ki is szól az olvasóknak, (a tanulónak) hogy a megtanulandót semmi esetre se mulasszák el. (A könyv svájci játékfilmes adaptációjával, illetve annak egyes részleteinek vetítésével is szemléltethetünk.)

5. Mi vagy mik a bemutatott innováció pedagógiai céljai?

A művészet/élménypedagógiai gyakorlatban jól bevált, és sokszor használatos magatartási-tevékenységi modell közvetítésének direkt (közvetlen) módszere; a műalkotás bemutatása hatékony eszköz a példakép formálásának céljára. Az „András a szolgalegény” c. korabeli irány/erény regény örök érvényességű „üzeneteinek”, – interaktív etikai elemzésével, s azon belül a négy sarkalatos erények, azaz az okosság, bátorság, mértékletesség és kiemelten a negyediknek; az igazságosságnak megjelenítése, – kérdés- és probléma környezetének feltárása, – kiváló lehetőséget ad egy konkrét módszertanon keresztül az előbbiek bemutatásához.

6. Ki(k) a bemutatott innováció célcsoportja(i)?

       Gyerekek, tanulók, Szülők,Család egésze,Pedagógusok,Intézményvezetők,    

               Fenntartó képviselői,Támogatók, szponzorok, Művészet-és tudomány képviselői,   

               művészet – pedagógiai szakértők ,

7. Bemutatása annak, hogy hogyan vonnánk be a megszólított szereplőket! (Fókuszálás arra, hogy hogyan szólították (szólítanák) meg a szereplőket, hogyan motiválták (motiválnák) őket a részvételre, stb.)

A tanítás során az oktatási stratégiák közül a célközpontú, heurisztikus stratégiát, illetve a szabályozáselméleti, optimális elsajátítási stratégiát célszerű ötvözni. A heurisztikus stratégia, más néven a gondolkodás fejlesztése, felfedezéses tanulás: „a tanulók gondolkodtatása, jelenségek felfedeztetése, annak biztosítása, hogy a tanulók maguk konstruálják gondolati rendszereiket, maguk vessenek fel kérdéseket a világ dolgaira vonatkozóan.”  Ez esetben a pedagógus nem kész adatokat, információkat, ismereteket közöl, melyeket a tanulók érzelmi azonosulás nélkül lejegyzetelnek és „bemagolnak”, hanem önálló „felfedezéssel” valódi konstruáló tevékenységet végezhetnek. A folyamat elősegítésére a tanár a következő lépéseket végzi el: 1. Célok ismertetése. 2. Kiinduló kérdések megfogalmazása. Szabályok lefektetése. 3. Megbeszélés, vita nyomon követése.  4. Következtetések. 5. Tudatosítás. A szabályozáselméleti, optimális elsajátítási stratégiánál a domináns szabályozó maga a módszer. A téma alapos megbeszélésével, vitára bocsátásával, vélemények meghallgatásával az adott tananyag elvégzése nincs óraszámhoz kötve, így az három óra alatt, de akár hat óra alatt is elvégezhető, attól függően, hogy milyen mélységben szeretnék a résztvevők a témát körbejárni. Ez egy adaptív stratégia, melynek során az alapos és rendszeres tanulói visszacsatolást, illetve a tanítási folyamat vérkeringését serkenti elő. A belátásos tanulás megvalósítására kiemelten kell törekedni. A konstruktivista pedagógia szerint a „tanuló ember meglévő és kognitív rendszerekbe rendezett ismeretei segítségével értelmezi az új információt”, így a tanulás aktív (alkotó) folyamata markánsan kirajzolódik. A folyamatban a tanuló a tudást nemcsak egyszerűen befogadja, hanem létrehozza, vagyis megkonstruálja. Ennek fényében a tanulók tevékenykedtetése nagy hangsúlyt kap. E didaktikai paradigma szerint az emberi elme tulajdonképpen a valóság modelljeit építi fel magában, s ezek értékelése szerint cselekszik.

8. Ki vagy kik működhetnek közre a bemutatott innováció megtervezésében és/vagy megvalósításában:

Intézményvezető, Munkaközösség-vezető, Tanulók, Szülők, Egyetemi, kutatóintézeti szakértők MINDKETTŐ  

9. A bemutatott innováció tartalma – Az innováció újító jellege!

A pedagógiai fogantatású tanulási modellek egy része hangsúlyozza az énképfejlesztést, s az erre alapozott önmeghatározást. Gordon W. Allport szerint a „gondolatok és viselkedés konzisztenciája erősebb, ha azt, amire vonatkoznak, (melegnek), központinak, és életünk szempontjából fontosnak tekintjük, mint akkor, ha a velük kapcsolatos dolgokat (ehhez képest – szerk.) másként látjuk.”  Tehát látható, hogy az énkép fejlődésénél meghatározó szerepet játszik az, hogy mit tekintünk lényegesnek. Ha pedig valamit lényegesnek tartunk, azt megpróbáljuk utánozni, követni. Itt rögtön szembetűnik a mintakövetés, a mintakép reprezentáns funkciója. E problematika kapcsán felmerül az oly sokat vitatott eszménykép helye, szerepe. Zrinszky szerint az eszmény a maga elvontságában nem rendelkezik akkora erővel, hogy a fiatalok nagy átlaga tartósan követni akarná. Továbbá úgy gondolja, hogy abban az esetben, ha az eszményt a művészetben megjelenő példákon keresztül mutatja be a nevelő, akkor – álláspontja szerint -, legfeljebb az önmegváltoztatás, önnevelés igénye ébredhet fel a tanulóban, de hosszabbtávú sikerre még mindig nem számíthatunk. Az eszménykép csak akkor lehet teljes mértékben sikeres, ha elvi összhangban van a társadalmi normarendszerrel, illetve az aktuális és távlati érdekek magatartásszabályozó hatalmával. Összegezve; nem elég a pozitív eszmények életszerű elterjesztését kezdeményezni, hanem akár a környezetben (iskolában) spontán módon kialakuló negatív eszmények leküzdését is elengedhetetlen szorgalmazni. Bábosik, a konstruktív életvezetés megalkotója szerint „a nevelés keretében folyamatosan törekszünk a gyerek szociálisan, tehát közösségfejlesztő, valamint önfejlesztő magatartás- és tevékenységformáinak ösztönzésére, megerősítésére, ezzel párhuzamosan pedig destruktív megnyilvánulásainak leépítésére. Ennek a törekvésnek az eredménye lesz, optimális esetben, az egyén konstruktív magatartás- és tevékenység repertoárjának megszilárdulása, ami nem más, mint a konstruktív életvezetés tárgyiasult megjelenési formája”.  A gyerek közösségfejlesztő magatartás-és tevékenységformái egyúttal a morális aktivitás szükségletei is. „legismertebb klasszikus jellemértelmezésekben három olyan szükségleti-motivációs képződmény található, amelyeket a szerzők a jellem lényegét alkotó elemekként jelölnek meg, s amelyek pontosan leírható pedagógiai hatások eredményeként alakulnak ki, mintegy a nevelés folyamatának produktumai. Ezek: a szokás, a példakép-eszménykép (életvezetési modellek) és a meggyőződés.”

10. Mitől különleges, megkülönböztetetten értékes vagy hasznos a bemutatott innováció Ön szerint?- (Minden innováció a környezetéhez képest értelmezhető igazán jól. Azt akarjuk, hogy az adott innováció az adott környezetben legyen újító hatású.)

Az eszménykép bemutatása, azaz a három közösségfejlesztő aktivitás közül az életvezetési modelleket, élménypedagógiai/művészetpedagógiai megközelítéssel tesszük. Az életeszményt tartalmazó modell racionálisan átgondolt életvezetési koncepció, mely hosszabb távú hatással rendelkezik. (Sőt jelentősen befolyásolja a tanulók önértékelését, amelyet Zrinszky László a könyvében részletesen is kifejt) Közvetlen módszerei: az elbeszélés, a modellértékű személyek bemutatása, a nevelő személyes példaadása és a műalkotás(ok) megismertetése. Az erkölcsi nevelés egyik lehetséges, kitüntetett, és nagy hatékonyságú módja a műalkotásokon keresztül is érvényesülhet, a legkönnyebben befogadható, „értelmezhető” a szépirodalmi műveken keresztül. Az erkölcsi nevelés fundamentuma „a négy sarkalatos erény” bemutatása. Bábosik a műalkotás(ok) során így fogalmaz: „a példakép-és eszményképformálás céljaira jól felhasználhatók a kultúranyagban élményszerű formában megfogalmazott vagy kidolgozott minták, amelyek a helyesen megválasztott irodalmi és képzőművészeti alkotás, zenemű, folyóiratok vagy film segítségével tehetők szükségletformáló tényezővé.”  A pedagógusnak az „ismerethalmaz” közlése mellett, az együttes oktatómunka és a nevelés során, az abban „konzerválódott” értékes magatartási, és tevékenységi, életbeli modellek hatásos kiemelése a feladata, ilyenkor.

11. Mutassa be, hogy a bemutatott innováció hogyan adaptálható más intézményekbe vagy más célcsoportok számára! (Fókuszáljon arra, hogy mi szükséges az innováció átültetéséhez, adaptációjához, illetve milyen mértékben skálázható fel az innováció módszertana, tervezése vagy a megvalósítása? Szükséges-e többletforrás vagy más anyagi ráfordítás bevonása?)

Bábosik leszögezi azt is; „fontos tehát, hogy a pedagógiai tevékenységszabályozás céljait, irányát tekintve essen egybe a társadalmi elvárásokkal, tehát preferálja a tevékenységrendszer közösségfejlesztő és önfejlesztő elemeit”, így fő nevelési célként a közösségfejlesztő aktivitások közül az eszménykép formálására érdemes a hangsúlyt helyezni. Az etika oktatásának alapvető céljaként elmondhatjuk, hogy az ember megfelelő ismeretet szerezzen különösképpen az önismeret és folyamatának elsajátításában, valamint mások magatartásait, viselkedéseit kiváltó indítékok és cselekvések felismerésének területén. A már megszerzett önismerettel elsősorban feltárja saját léthelyzetét, s ennek megfelelően az erkölcsi érzék kiművelésével az ember saját, ugyanakkor másodsorban mások sorsáért viselt felelősségét is tudatosítja magában. Megismertet a helyes magatartással, és a jó vezérelveivel, valamint az erények mibenlétével. A tárgy keretein belül meghatározott a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek, ismeretek fejlesztése, mely támpontot nyújt az önálló tájékozódáshoz, az emberi kapcsolatok ápolásához, az emberi együttélés normáinak betartásához. Az etika tanegység a kompetenciák fejlesztésénél is markáns szerepet vállal. Elsősorban olyan módszereket részesít előnyben, amelyek rávilágítanak az etikai gondolkodás és a hétköznapi moralitás összefüggéseire, kapcsolódási pontjaira, az egyén mindennapokban jelentkező problémáira, az egyén és a társadalom moralitásának differenciájából származó konfliktusokra, illetve a különböző korok művészeteinek, tudományainak etikai aspektusaira.

12. Mutassa be, hogy a bemutatott innováció milyen hatással van a résztvevőkre!

Ezek mind fejlesztik a tanuló absztrakciós – absztrahálási képességét, mely nemcsak intellektualitását, hanem az érzelmi intelligenciáját is jelentősen növeli. Másodsorban nagy hangsúlyt fektet az információforrások (szövegek, médiumok) tartalmi elemzésére, értelmezésére, hogy azoknak minél mélyebb rétegeiben – a megvilágítás során – fény vetüljön a lényegiség feltárására, melyből megfelelő konklúzió levonásával a tanuló személyisége érettebbé válik. Ez a tanuló értelmi képességét fejleszti. Harmadsorban pedig kiemelten „indítványozza” a vita módszerét, mely keretet nyújt az önálló kérdésfelvetés-és véleményalkotásra, a különböző erkölcsi álláspontok és világnézetek megvédésére, a megfelelő párbeszéd kialakítására, a mások toleranciájára, valamint az együttműködésre. Ennek hatására a tanuló érvelési és vita képessége-készsége hatványozottan fejlődik.

Mivel a művészetek maximálisan eleget tudnak tenni az etikaoktatás fent említett céljainak, fejlesztési követelményeinek, kompetenciái fejlesztésének megvalósításában, így pedagógiai vizsgálatunk tárgya lehetett: hogyan tanítsunk etikát a művészet, – azon belül is, akár például az „András a szolgalegény” című irányregény segítségével, illetve, hogy a négy sarkalatos erény (okosság, igazságosság, bátorság, mértékletesség) megjelenése ebben a műben hogyan öltött testet. Erre tettünk kísérletet – mintegy szemléltető formában, avagy éppen tanítási segédanyagnak is tekinthető II. kötettel, – „Az ifjú Klebelsberg gróf” címmel, fikciós részében. Amelyet, ”mit olvashatott ki az ifjú Klebelsberg gróf az „András a szolgalegény” c. I. kötetből” gondolatával jártunk körül.

13. Innovációt bemutató honlapok, fotók, online források, (olyan online helyek; pl. honlap címe, újságcikk elérhetősége, konkrét nyilvános közösségi média posztok elérhetőségei, stb. amelyek alátámasztják az innováció megvalósulását és bemutatja a résztvevők visszajelzését.)

www.hidegkutihirek.hu (Keresés, Klebelsberg alatt és az „András a szolgalegény és az ifjú Klebelsberg gróf” c. két kötet alapján), valamint az „Uli a cseléd” c. svájci filmadaptáció, az Emléktársaság által készített magyar nyelvű feliratozással, – csak iskolai oktatásra és számunkra engedélyezett, – játékfilm megtekintése.