A két Moldva – a kultúrától a történelemig

Borítókép: Moldova 1483-ban. Ekkor Erdély a Magyar Királyság része és a mai Románia Moldva nevű tájegysége és a mai Moldova nevű ország egyetlen államot alkottak.

Látszólag két dologról írok így egymás után az alábbi sajtófigyelésnél. A kedves olvasó gondolkodására bízom a többit. A továbbgondolásra, mert filozófia professzoromnak, Magyar Nemzetben (2022. május 21. szerda, A filozófus életén látszania kell filozófiájának, A gondolkodás helyzetéről Boros János egyetemi tanárral beszélgettünk) megjelent nagy interjújában lévő gondolatai, tanításai mindig is vezérlőelveim voltak;

Lényegében egy egész nép kultúrájából és civilizációjából kiszorították a tudatos gondolkodás oktatását. Persze, minden gondolkodás tudatos, ha nem oktatják, akkor is, de a filozófia vizsgálja a tudatosságot, mintegy tudatosítja a tudatosságot. Ha tudjuk, hogy sokféleképpen gondolkodhatunk, az nemcsak egyéni életünket teszi érdekesebbé, de közösségeinket is sokkal képzeletgazdagabban tudjuk alakítani.

Szóval minap olvasom a Demokrata mínuszos híreiben, hogy csalással nyert Ukrajna az elmúlt eurovíziós dalversenyen. Így simán, hogy „csalással nyert.” Mint tudják azon, amelyen újabban már nem vesz részt Magyarország, mint régen. („Jól döntött, amikor pár éve otthagyta az egyre botrányosabb dalfesztivált”. XXVI.évf.20. szám, 2022.május 18.) Azt írja, hogy a román közszolgálati televízió azt állítja, hogy a

román zsűri Moldovának adta a maximális pontszámát, ezt azonban magyarázat nélkül (a szervező központ –szerk.) nullára változtatták, a 12 pontot pedig Ukrajnához számolták. Ugyanígy Moldova 12 pontját Románia kapta, de azt is Ukrajnához számolták.

Most semmiféle komment nincs. Viszont címként, azt is olvasom a Magyar Nemzet (2022.április 30., szombati számában) cikkében, hogy „Ismét felmerült az egyesülés – Románia és Moldova a háború miatt válhat egy országgá.” Történelmi tényként sokan nem ismerik kis hazánkban hol is van Moldova, pedig nincs is olyan messze tőlünk földrajzilag, de még történelmét tekintve sem.

Az írás Iurie Leanca volt moldovai miniszterelnököt is idézi; „– Attól tartok, amikor az oroszok Tiraszpolba érnek, az a végünket jelenti, a Moldovai Köztársaság végét:” És akkor nézzük a száraz történelmi tényeket, – kivonatosan – az 1998. augusztusában lezárt Világtörténelmi Kronológiában megjelentek alapján, a Moldvai Köztársaság címszó alatt, pontosan ezt is idézve;

Elnöki Köztársaság a Kárpátoktól keletre (a Dnyeszter két partján –szerk.). 33700 négyzetkilométer, 4,5 millió lakos.

10.sz. Az ősi orosz állam része.

1359. Létrejön a Moldvai Fejedelemség, a cár vazallusaként.

15.sz. Török hódoltság.

1787 – 1812. Fokozatosan Oroszországhoz kerül újra.

1918. Győz a szovjet hatalom.

1919. Románia elfoglalja Észak-Bukovina, Dél-Dobrudzsa, szovjet Besszarábia részeket.

1924. A fennmaradt Moldvai Autonóm Szovjet Köztársaság az Ukrán Szovjet Köztársasághoz kerül.

1940. Besszarábia és Észak-Bukovina visszakerül a Szovjetunióhoz.

1941. Német és román csapatok szállják meg. (egész területét – szerk.)

1944. Szovjetunió elfoglalja, és Szovjetunió része 1945-1991. között

1991. augusztus 25. Moldvai Köztársaság bejelenti függetlenségét.

1992. Kikiáltják a Dnyeszter jobb parti területein, az ott élő románok a Dnyeszter-menti Köztársaságot, kirobban a háború a moldáviai román és a moldáviai moldavaiak között.

Valóban csak megjegyezni kívánom, hogy a „moldavaiak” szót aláhúzza a helyesírás-ellenőrző program. Nagyon szoros a kulturális és történelmi kapcsolat Románia észak-keleti Moldva (románul Moldova, angolul Western Moldavia) nevű tájegysége és a szomszédos Moldova nevű ország között. Utóbbit hivatalos nevén Moldovai Köztársaságnak, románul Republica Moldovának, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldáviának nevezzük. Moldova független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken. Határai: északon, keleten és délen Ukrajna, nyugaton pedig Románia. Moldova keleti része, a Dnyeszter Menti Köztársaság, (röviden Transznisztria) egy szakadár de facto állam.