A két Moldva – a kultúrától a történelemig

Borítókép: Moldova 1483-ban. Ekkor Erdély a Magyar Királyság része és a mai Románia Moldva nevű tájegysége és a mai Moldova nevű ország egyetlen államot alkottak.

Látszólag két dologról írok így egymás után az alábbi sajtófigyelésnél. A kedves olvasó gondolkodására bízom a többit. A továbbgondolásra, mert filozófia professzoromnak, Magyar Nemzetben (2022. május 21. szerda, A filozófus életén látszania kell filozófiájának, A gondolkodás helyzetéről Boros János egyetemi tanárral beszélgettünk) megjelent nagy interjújában lévő gondolatai, tanításai mindig is vezérlőelveim voltak;

Lényegében egy egész nép kultúrájából és civilizációjából kiszorították a tudatos gondolkodás oktatását. Persze, minden gondolkodás tudatos, ha nem oktatják, akkor is, de a filozófia vizsgálja a tudatosságot, mintegy tudatosítja a tudatosságot. Ha tudjuk, hogy sokféleképpen gondolkodhatunk, az nemcsak egyéni életünket teszi érdekesebbé, de közösségeinket is sokkal képzeletgazdagabban tudjuk alakítani.

Szóval minap olvasom a Demokrata mínuszos híreiben, hogy csalással nyert Ukrajna az elmúlt eurovíziós dalversenyen. Így simán, hogy „csalással nyert.” Mint tudják azon, amelyen újabban már nem vesz részt Magyarország, mint régen. („Jól döntött, amikor pár éve otthagyta az egyre botrányosabb dalfesztivált”. XXVI.évf.20. szám, 2022.május 18.) Azt írja, hogy a román közszolgálati televízió azt állítja, hogy a

román zsűri Moldovának adta a maximális pontszámát, ezt azonban magyarázat nélkül (a szervező központ –szerk.) nullára változtatták, a 12 pontot pedig Ukrajnához számolták. Ugyanígy Moldova 12 pontját Románia kapta, de azt is Ukrajnához számolták.

Most semmiféle komment nincs. Viszont címként, azt is olvasom a Magyar Nemzet (2022.április 30., szombati számában) cikkében, hogy „Ismét felmerült az egyesülés – Románia és Moldova a háború miatt válhat egy országgá.” Történelmi tényként sokan nem ismerik kis hazánkban hol is van Moldova, pedig nincs is olyan messze tőlünk földrajzilag, de még történelmét tekintve sem.

Románia Moldva nevű tájegységének meghatározó elemei a középkori kolostorok, melyeket kívül-belül freskók ékesítenek

Az írás Iurie Leanca volt moldovai miniszterelnököt is idézi; „– Attól tartok, amikor az oroszok Tiraszpolba érnek, az a végünket jelenti, a Moldovai Köztársaság végét:” És akkor nézzük a száraz történelmi tényeket, – kivonatosan – az 1998. augusztusában lezárt Világtörténelmi Kronológiában megjelentek alapján, a Moldvai Köztársaság címszó alatt, pontosan ezt is idézve;

Elnöki Köztársaság a Kárpátoktól keletre (a Dnyeszter két partján –szerk.). 33700 négyzetkilométer, 4,5 millió lakos.

10.sz. Az ősi orosz állam része.

1359. Létrejön a Moldvai Fejedelemség, a cár vazallusaként.

15.sz. Török hódoltság.

1787 – 1812. Fokozatosan Oroszországhoz kerül újra.

1918. Győz a szovjet hatalom.

1919. Románia elfoglalja Észak-Bukovina, Dél-Dobrudzsa, szovjet Besszarábia részeket.

1924. A fennmaradt Moldvai Autonóm Szovjet Köztársaság az Ukrán Szovjet Köztársasághoz kerül.

1940. Besszarábia és Észak-Bukovina visszakerül a Szovjetunióhoz.

1941. Német és román csapatok szállják meg. (egész területét – szerk.)

1944. Szovjetunió elfoglalja, és Szovjetunió része 1945-1991. között

1991. augusztus 25. Moldvai Köztársaság bejelenti függetlenségét.

1992. Kikiáltják a Dnyeszter jobb parti területein, az ott élő románok a Dnyeszter-menti Köztársaságot, kirobban a háború a moldáviai román és a moldáviai moldavaiak között.

Valóban csak megjegyezni kívánom, hogy a „moldavaiak” szót aláhúzza a helyesírás-ellenőrző program. Nagyon szoros a kulturális és történelmi kapcsolat Románia észak-keleti Moldva (románul Moldova, angolul Western Moldavia) nevű tájegysége és a szomszédos Moldova nevű ország között. Utóbbit hivatalos nevén Moldovai Köztársaságnak, románul Republica Moldovának, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldáviának nevezzük. Moldova független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken. Határai: északon, keleten és délen Ukrajna, nyugaton pedig Románia. Moldova keleti része, a Dnyeszter Menti Köztársaság, (röviden Transznisztria) egy szakadár de facto állam.

info@hidegkutihirek.hu | + bejegyzések

A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings