Magyarok XI. Világkongresszusa – könyvajánló

Anton Carl Fischer könyvének címe: „Szkíta-szarmata nevek és szavak magyarázata a magyar nyelvből”, – s amelynek megjelenését a Magyarok Világszövetsége most augusztus 20-ára időzítette. A könyvet Varga Domokos György értékelte.

Ebből a hosszú értékelésből, – a könyv jelentősége mellett, a szélesen felvállalandó ügy nem kisebb hordereje miatt,- nagyobb részeket idézünk, nem sértve meg ezzel a szerző értékelését, amely többek között Vajta Dénes előadásának előzetes, írott változatára is támaszkodik. A mű „1917-ben jelent meg először Berlinben német nyelven, és 2019-ben ismét a Literation kiadónál. Magyar nyelvű kiadása sajnos nem létezik, de a Magyarok Világszövetsége most pótolja a hiányt”. A könyv először magyar nyelven most, a Magyarok XI. Világkongresszusára jelent meg, e nagyszabású eseménynek a címe is már figyelemre méltó volt; „SZKÍTÁKKAL A SÖTÉTSÉG ELLEN”. Az eseményt hirdető plakáton az is olvasható, hogy „Egy új, más világot akarunk!”, továbbá, hogy „COVID-, WHO-, 5G-, Chemtrail- és kamatmentes világot”, az adósság elengedésével és a javak újraelosztásával. Másképp fogalmazva: ahol az „Igazság, Tisztesség, Méltányosság” uralkodik. Ezért azokat keresik, „akik számára fontosabb az igazság a jólétnél, a tisztesség a sikernél, a méltányosság a haladásnál”.

A könyv szerzője azt teszi fel alapkérdésként, hogy;

De jelenünket és jövőnket illetően mi remélhető attól, hogy bebizonyosodik: a magyarok csakugyan a szkíták leszármazottjai. Ilyen alapon, persze, azt is megkérdezhetjük: vajon miért volt fontos a németeknek, hogy 2019-ben újra felmelegítsék a témát? Miért lehet fontos német ajkúaknak, hogy a szkíta-magyar rokonság, sőt azonosság cáfolhatatlan bizonyítékával hozakodjanak elő? Hiszen a nyugati népeknek, köztük a német ajkúaknak, elévülhetetlen bűneik vannak abban, hogy elhazudták a valódi magyar történelmet, a magyarság igazságát, s lényegében barbárokat gyártottak az amúgy általuk gondosan dicsőített szkíták igazi leszármazottjaiból, szellemi, erkölcsi örököseiből.

Varga Domokos válasza szerint; már a német nyelvterületen is megjelent az, hogy

létezik egy szellemi mag, amely a figyelmét az elhallgatott vagy eltérített igazságokra fókuszálja……. az igazságharcosok igazságküzdelme sem a világ számos táján, sem hazánkban nem volt hiábavaló

További magyarázattal, illetve kifejtésével is szolgál, amikor így ír;

… az élhető jövő érdekében követendő értékrend felmutatása, harci zászlóra festése mögött ugyanaz a mély indíték, ugyanaz a megkerülhetetlen küldetés dolgozik: az igazság tisztázása és kimondása. E tekintetben azért nincs – és nem is lehet – különbség múlt, jelen és jövő igazsága között, mert aki nemzetben gondolkodik, és minden világuralmi törekvés ellenére nemzeti közösségben és nemzeti létben képzeli el a magyarság jövőjét, az tökéletesen tisztában van azzal, hogy a magyarság kisemmizése, megcsonkítása, önbecsülésének lerombolása, szellemi kifosztása, vagyis nemzeti közösségként való léte megsemmisítésének kísérlete a múltja elrablásával kezdődött. S mindazok a közeli és távoli hatalmi tényezők, amelyek tetemes hasznot húztak a történelem meghamisításából, a mai napig ezt a kalmár, csaló és rabló természetüket mozgósítva igyekeznek jogtalan előnyökre és kiváltságokra szert tenni. Ebből következően a múltunk, a történelmi igazságaink védelme valójában a jelenünknek és a jövőnknek, vagyis nemzeti létünknek a lehető legidőszerűbb önvédelme……. Az idő – ez a történelmi idő – mindenképp nekünk, igazságharcosoknak dolgozik…………Következésképpen csak az igazságharcosok kitartásán és eltökéltségén múlik, hogy az igazság – amikor eljön az ő ideje, a most – diadalmaskodhasson.

Majd írását ekképpen fejezi be Varga Domokos György;

A szkíták egyenes ági leszármazottjai, a magyarok ezért alkalmasak és hivatottak arra, hogy a világban fekete és fehér, Kelet és Nyugat között hiteles hídszerepet töltsenek be. Azt a hídszerepet, amelyet a mai magyar kormány kinyilvánítottan – világgá kürtölten is – elhivatottságának tekint………… Ha Orbán Viktor és kormánya hajlandó lenne besegíteni abba – hozzájárulni ahhoz –, hogy Anton Carl Fischer „bizonyító erejű könyve” a magyarság figyelmének homlokterébe kerüljön, kis ráfordítással is nagyot léphetne abba az irányba, amerre maga is törekszik. Hála és elismerés a Magyarok Világszövetségének azért, hogy e korszakos mű jól időzített megjelentetésével lehetővé tette e kínálkozó történelmi pillanat megragadását. A magyarság számára, a világ javára.

A könyv elolvasását mindenkinek ajánljuk!