Öngyógyító fogak a láthatáron?

Igaz, hogy a címben szereplő kérdőjelre adott válaszra még jócskán várni kell, mégis hosszabb idő után örömmel szemlézem a Magyar Nemzetben most megjelent írást. Az eddigi sok politikai témájú „tudósítás” után és mellett, végre megjelent egy mindenki számára érdeklődésre számító írás, „igazi nemzeti minimum” téma, felvállalva még az enyhe cinizmus vádját is. A cikk több mint ismeretterjesztés, igazi jó kedvre derített, tele van optimizmussal, amelyre mostanság mindenkinek nagy szüksége van pártállástól függetlenül, hiszen fog kérdésben mindenki érintett minden időben. Odrobina Kristóf írását 2026. 07. 24-én jelentette meg eléggé figyelemfelkeltő, szinte bombasztikus címmel. Az „Itt a fogászat forradalma: élő fogakat növesztenek a kutatók az implantátumok helyett” közel szakcikknek is íródhatott, mégis olvasói befogadói oldalról örömmel és külön köszönettel fogjuk olvasni a már felvezetőben lévő bevezető sorokat:

A fogászati implantátumok és a hagyományos tömés hamarosan már a múlté lehet, ahogy a gyakorlatba is megérkezik a regeneratív orvoslás a fogászatba,… nemcsak az elszuvasodott fogszövet képes önmagát visszaépíteni, hanem őssejtek segítségével teljesen új, élő emberi fogak is növeszthetők.

A további, immár „fenyegetésre” szolgáló, de inkább felelősségünk felkeltésére utaló felvilágosítások, végképpen meggyőztek arról, hogy a szemlézőnek pontosan idéznie kell, ha korrektül akar eljárni. Miszerint:

a kezeletlen fogágybetegségek és a foghiány közvetlen kapcsolatban állnak a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a légúti fertőzésekkel, sőt, még az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát is növelik,… a kompozit tömések vagy a titáncsavaros implantátumok – csupán tüneti kezelések. A tömések 5-20 év után cserére szorulnak, az implantátumokban pedig nincsenek idegek, így rágás közben nem érezzük a nyomást, ami miatt könnyen túlharaphatunk és eltörhetjük a koronát. Ráadásul a mesterséges anyagok felületén megtapadó baktériumok krónikus gyulladást indíthatnak el a csontállományban. A regeneratív fogászat ezzel szemben nem megjavítani akar, hanem gyógyítani (talán még pontosabb kifejezés lenne itt: a rehabilitáció – szerk.), a szervezet saját biológiáját használja fel a szövetek visszaépítésére.

A cikk írója erre több, még kutatási fázisban lévő utat ismertet.

Anne George, az Illinois-i Egyetem professzora olyan fehérjéket kutat, amelyek képesek stimulálni a fognak azt a képességét, hogy saját maga termeljen új dentint a lyukak betömésére, feleslegessé téve a fúrást és a mesterséges amalgám vagy kompozit anyagok használatát.

Hannele Ruohola-Baker, a Washingtoni Egyetem Őssejtkutató Intézetének munkatársa egy másik áttörésen dolgozik. Mint ismert, a zománcot termelő speciális sejtek a fog kibújása után elhalnak, a szervezet alapesetben nem tudja javítani a sérült zománcot,…kémiai jelekkel sikerült őssejteket teremteni, amelyek a laboratóriumban növesztett organoid formájában maguktól elkezdték termelni a fogzománc fehérjéit. A jövőben ezt a folyékony zománcot egyszerűen rá lehet majd festeni a repedt vagy kopott fogakra.

Az úgynevezett teljes biológiai pótlásról írja, azaz:

… egy új fog kinövesztése a páciens saját szájában. Jól tudjuk, hogy az ember nem képes a cápákhoz vagy az elefántokhoz hasonlóan folyamatosan újrafogazni magát, a természet megadta a kulcsot a megoldáshoz. Pamela Yelick, a Tufts Egyetem professzora ugyanis felfedezte, hogy a sertések állkapcsában számos ki nem bújt, rejtett fogcsíra található,…dentinképző sejteket és sertésekből származó zománcképző sejteket kombinált egy bioállványzaton. Három hónap elteltével a laboratóriumban természetes fogakhoz hasonló struktúrák fejlődtek ki

A cikke végén pedig még egy újabb kutatási területet ismertet, bizonyítva, hogy számtalan párhuzamos kutatás folyik világszerte e területen, s előbb utóbb siker koronázza az erőfeszítéseket.

A londoni King’s College kutatói, Ana Angelova Volponi vezetésével felnőtt emberi ínyszövetből vett sejtek segítségével értek el sikereket,… olyan bioanyagok fejlesztésén dolgoznak, amelyek külső segítség nélkül, közvetlenül a páciens ínyébe ültetve képesek rendeződni, majd végül gyökeret és funkcionális fogat növeszteni.

De azért még évekre, és jelentős tőkére van szükség ahhoz, hogy fájdalom nélkül ülhessünk majd a fogászati székben.