Gyermekeink védelmében, a távoli jövő reményében

2022. április 3-án nem csak magunkra, a következő négy évünkre szavazunk, hanem a sokkal távolabbi jövőnkre is!

Persze gondolkodhatnánk úgy is, hogy az elkövetkező négy év, csakúgy mint az előbbi, úgyis elszáll, és a kísérletezés is belefér az életünkbe, majd kijavítjuk ha hibáztunk a következő választáson… Valójában viszont, felgyorsult világunkban, ha egyszer rossz irányba fordulunk, akkor sokkal nehezebben tudunk mindenen javítani. Nem biztos, hogy egy ilyen, „javítgatási” eset egyáltalán lehetséges lenne, s a kormánykereket vissza tudnánk fordítani.

Ha esetleg nem döntenénk jól, minél távolabb leszünk időben ettől a kiinduló ponttól, annál keserűbb lesz az ébredés. Gondoljunk a jövőbe, amikor gyermekeinktől, unokáinktól, avagy dédunokáinktól majd megkérdezzük, hogy vajon mikor leszünk, nagyszülők, avagy éppen dédikék, mert már nagyon szeretnénk azzá válni. Hiszen az életben már nincs semmi más vágyunk, csak ez lenne az egyetlen örömünk. Nehogy azt mondja akkor az utódunk a szemünkbe; „gondolkodtál volna előbb, miért nem döntöttél jól” 2022. április 3-án, azon a gyermekvédelmi szavazáson? Csak az ne legyen, hogy egyszer és mindenkorra sokunk számára ne lehessen lehetőség az örömre. Csak az ne legyen, hogy ekkor kerüljön kisiklásra nem csak a mi, hanem a felnövekvő következő generációk élete is. Csak vissza ne halljuk, hogy; „Mi már nem is lehettünk olyan okosak, mint Ti, és Ti sem voltatok olyan okosak, mint amilyen okosnak kellett volna lennetek akkor.” Ez érvényes a gyermekvédelmi ügy szavazására. Mit fogunk mondani, válaszolni minderre, ha egyáltalán megkérdez bennünket valaki, avagy a kérdezni sem tudó meg nem született utódunk?

Egy megelőző nemváltó műtét, egy szexuális érzékenyítés után… feltehetjük-e egyáltalán a fent említett kérdést; hogy mikor leszünk nagyszülők? Kevés lenne rá az esélyünk, ha nem döntünk április 3-án helyesen.

Ne próbáljuk megváltoztatni az élet rendjét, még akkor sem, ha valamilyen ideológia nyomására a tudománynak mondottak segítségével úgy is látszana, hogy az sikerülne.

Jó tudni, hallani, hogy Amerikában, rövid rossz irányú kitérő után visszatértek a normalitáshoz, és a demokrata fellegvárban, a Virginia állam kormányzóválasztásán az LMBTQ-val kampányolt jelölttel szemben, a kezdetben papírforma szerint esélytelen, konzervatív jelölt Youngkin több mint 63 ezerrel több szavazatot kapott.

Érdekes, hogy ellenfele a kampány hajrájában, még rá is erősített azzal, amikor kijelentette, hogy „győzelme esetén ő egyenesen támogatni fogja a szülői beleegyezés nélküli LMBTQ – érzékenyítés gyakorlatát az állami köznevelési intézményekben”. Miközben kiderült a kiábrándult baloldali szavazóknál, hogy a jelölt saját gyermekét magániskolába járatta, ahol gyermeke mindennek nem volt kitéve…

„A liberális gőgnek, valamint politikai vakságnak meg is lett az eredménye”, mert „olyan markáns politikai lökéshullámot indított el nemcsak helyi szinten, hanem szövetségi szinten is ……hogy pártstratégák e már esettanulmányi szinten elemzik…..a gyermekvédelem tematikájának sorsdöntő szerepét.” ……..„Hogy egy ilyen, a hétköznapi családi életet ennyire megbolygató ügy ellenzése……mert a józan többség pártszínezettől függetlenül akarja a gyermekeinek a javát, és ezért cselekedni is hajlandó.” – sorok olvashatók újabban az amerikai újságokban.

Ma már az amerikai anyák 72%-a, az amerikai apák 64%-a ellenzi, hogy a tanárok a szülők tudomása nélkül beszéljenek gyermekeikkel szexuális felvilágosításról. Valamint az amerikaiak elsöprő többségénél, a megkérdezettek 75%-a szerint „kizárólag férfi, illetve női nem van.”

Ma akkor is bizakodjunk életünk, utódaink szebb és jobb jövőjében, ha közelünkben háború dúl. Bizakodjunk, hogy a „nagyok játékába” végre egyszer nem kényszerítenek/kényszerülünk bele, s a nagyhatalmak megelégednek azzal, hogy nem szakítják még tovább ezt a nemzetet, valamint békében hagynak bennünket élni, itt Európában.

Az élet rendjére és igenlésére, a normalitásra szavazzunk/válasszunk mi is most az egyidejű választáson és szavazáson, április 3-án. Gondoljunk arra, hogy minél többen menjünk el, és a Fideszre, Dr. Gór Csabára szavazzunk. Magunkkal is következetesek maradjunk, amikor a gyermekvédelem ügyében az élet rendjének bekövetkeztéért tesszük a négy NEM-hez az X-eket.