Most december 1-jén mutatták be a Budapesti Városvédő Egyesület által kiadott Budapest templomai II. Kerület című igényes kivitelezésű kötetet, mely kerületünk templomait, egyházi létesítményeit veszi sorra elsősorban művészettörténeti, ugyanakkor más vonatkozásokkal is.
Szöllősi Ferenc ismertette, hogy a könyv az egyesület templomtörténeti csoportjának köszönhető, mégpedig egy olyan sorozat 20. részeként, amely a főváros szakrális épületeit tárja az olvasó elé kerületenként. Emlékeztetett a kezdeti időkre, amikor is több nyelven a templomok bejáratánál helyeztek el ismertetőket az épületek történetéről.
Később aztán lehetőségük nyílott arra, hogy kerületenkénti összefoglalók kerüljenek kiadásra, elsőként a III. kerületről született kötet. Elmondása szerint a II. kerület nem azért maradt ki eddig, mert nem szeretik, hanem azért mert Székely Imre egészen hasonló tematikájú kötete régebben napvilágot látott, így nem lett volna értelme a közvetlenül egymás utáni kiadásoknak. A teljes sorozat megvalósulásához még három kötet megírása szükségeltetik; Soroksárhoz, a tizennegyedik és a tizenötödik kerülethez fűződően még sok munka vár a szerzőkre.
A könyv előszavát Őrsi Gergely polgármester írta, a kötet megjelenését a II. Kerületi önkormányzat támogatta. Őrsi Gergely a bemutatón kifejtette többek közt, hogy a II. Kerület templomainak, kápolnáinak kétharmada a belső városrészben, egyharmada itt Pesthidegkúton található. Véleménye szerint hiánypótló, mert nemcsak a templomokat mutatja be, hanem az egyházközösségek történetét is tartalmazza.
Megfogalmazásával;
Közelebb jutunk ahhoz, a templomtörténeten, az egyháztörténeten keresztül ahhoz, hogy, ahogy ezek fejlődtek és rengeteg templom akkor jött létre, amikor Magyarország nem úgy nézett ki mint ma. A mai Budapest nem is létezett. A mai II. Kerület nem is létezett. És van köztük olyan is a modern építészeknek köszönhetően, ami a két világháború között épült. Tehát egy nagyon vegyes képet mutat. Amiért ezt mondom, az az hogy az egyházközösségeken át – ami mindig a közösség központja volt, és a közösségek köré szerveződtek, és – Isten háza közösség háza is lett. És így formálták kerületünket olyanra, amilyen ez ma. És a közösségek, ahogyan fejlődtek, ahogyan egymással kapcsolatba léptek, úgy alakult ki az összetartó, erős és szolidáris budai közösség, aminek mi a részei vagyunk. És azt kívánom, hogy ez továbbra is így maradjon.
Őrsi Gergely
Mi a magunk részéről is így gondoljuk, ugyanakkor csak megjegyezzük és feltesszük a kérdést, hogy a baloldali szivárványkoalíció minden tagja, Őrsi Gergely minden szövetségese is ezt így véli? A Meseország mindenkié című könyv szerzői és támogatói is? Mert a keresztény értékrendszer nem egyeztethető össze mindenféle ateista, vagy egyéb liberális salátabár érték/érdek-rendszerrel. Ha valaki úgy próbálja azt bemutatni, hogy nincs itt semmi látnivaló, s mindenki – jobbról is, balról is – belefér a helyes és jó kategóriájába, az csak és kizárólag a saját érdekét nézi, egyéni stratégiája pedig nem más, mint a a zavarosban való mindenáron történő túlélés. S még ezt ügyeskedéssel is teheti, mert mindig azt mondja, amit az adott közönség/közeg elvár tőle.
A kötetet idén elhunyt Czaga Viktória helytörténész lektorálta.
Az est folytatásaként Fabó Beáta a kötetben szereplő, pesthidegkúti egyházi intézményekről tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a kötet tatalmilag teljesen naprakész információkat tartalmaz, merthogy 2021-ben illetve 2022 elején járták körbe újra a templomokat. A hátsó borítón az ófalui templom mennyezeti freskója szerepel. Kiemelte, hogy a mostani II. kerület két egymástól igen eltérő jellegű történelemmel, gazdasággal, közigazgatással bíró területből állt össze 1950-ben. Az 1950 előtti Budán található II. Kerület a Budai Vár környékén létrejött településből született. Emellett Hidegkút, Gercse középkori települések jóval messzebb ettől a királyi székhelytől alakultak ki. Különböző történelmük a templomépítészetükön is nyomon követhető.
Fabó Beáta rávilágította arra, hogy a 35 templom, s a kápolnák különböző stílusokban épültek. Van köztük középkori, barokk, klasszicista, romantikus, historikus, népies-art decos-szecessziós, korszerűen modern stílusú, valamint napjaink, és a rendszerváltás utáni építőművészetből. Sokszor jellemző a régi és az új közös megjelenése. A régi templomokban új alkotások, liturgikus tér kapott helyet az évtizedek leforgása alatt. Túlnyomó részben római katolikus templomokat láthatunk, közülük talán a legismertebbek a legrégebbiek; az ófalui templom, a Gercse templom, a Mária-remetei kegytemplom, majd az 1900-s években épülők például Adyligeten, Remetekertvárosban, Széphalmon. Ugyanakkor természetesen nem felejtkezünk el a protestáns felekezetűekről sem.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.