Zenei témájú írások a Napkeletben?- Kodály Zoltán

Bartók Béláról és a máramarosi oláhok népzenéjéről

2022. november 12-én délután 15 órakor lesz az az előadás a Klebelsberg Kultúrkúriában, amelynek keretében Kodály Zoltán két irodalmi/zenetörténeti értékű tanulmánya kerül bemutatásra összművészeti jelleggel. Mindkettő a Napkelet első számaiban jelent meg, az egyik Arany János, a másik Bartók Béla népdalgyűjtéséről szól, szélesebb kontextusban. Az előadás címe is erre utal; Kodály Zoltán magyarsága. Az előbbiről ajánlónkat már korábban közre adtuk, most pedig Bartókhoz fűződő írásáról készítettük el beharangozónkat.

Waldbauer–Kerpely-vonósnégyes Székely Aladár fényképén. Kerpely Jenő, Waldbauer Imre, Molnár Antal, Temesváry János, Bartók Béla (balra) és Kodály Zoltán (jobbra), 1910-ben

Kodály és Bartók barátsága ismert és köztudott. Járták a Kárpát-medence hegyeit és völgyeit fonográfjukkal, hogy a magyarság dallamkincseiből a lehető legtöbbet mentsenek meg az utókor számára. Azonban korántsem gondoljuk azt, hogy ez elsősorban valami „karitatív” tudományos munka céljából történt. Kodály Napkeletben megjelent írásai is erősen zeneszociográfiai és zenepedagógiai töltetűek, nemzeti identitási kérdésekkel áthatva. Szokták mondani, hogy Bartók inkább nemzetközi, Kodály pedig nemzeti irányultságú volt. Ugyanakkor Kodály ebben a tanulmányában Bartók tevékenységének mindkét oldalát; a magyar, illetve a közép-európai, sőt az európai vetületét is kidomborítja.

Miképpen is voltak ezek a kezdetek? Hogyan is indult a két ember közötti szimpátia? S hogyan folytatódott mindez?

Koessler János

A sors fintora, hogy bár Kodály is, és Bartók is, szinte ugyanabban az időben, az 1900-as évek legelején Koessler Jánosnál tanult zeneszerzést a Zeneakadémián, mégis 1905-ben Gruber Emma – Kodály későbbi felesége – szalonjában mélyült el ismeretségük. A kezdetben eltérő politikai nézeteiket felülírta a közös érdeklődés; maga a népzenegyűjtés. Ugyanakkor nemcsak a népzenegyűjtést tekintve cserélték ki tapasztalataikat, hanem a zeneszerzés terén is; „ők maguk is párhuzamos életművekként kívánták felépíteni oeuvre-jüket, ikercsillagként szándékoztak fellépni a magyar zenetörténet egére.” ((Dalos Anna). A háború után azonban a két óriás, mint zeneszerzők más-más utat választottak, jártak be. Bartókra a nemzetközi zenei irányok; schönbergi expresszionizmus, majd a Stravinsky-féle neoklasszicizmus erősen hatott, s idővel a modernizmus nagy alakjaként lett ismert itthon és külföldön egyaránt. Eközben Kodály a hagyományokat mindig szem előtt tartva, a hazai közönség zenei nevelésébe kezdett. Kodály „– szembenézve a korral, amelyben élt, és talán önkritikusan is – barátja fő erényét a tárgyszerűségben vélte felismerni.” Ez a tárgyszerűség szövi át Kodály ezen írását is.

Zeneakadémia, Nagyterem. Az első sorban Kodály Zoltán, mellette, látcsővel felesége, Sándor Emma (első férje után férjezett nevén Gruber Emma).

Nézzünk most ebből néhányat, megfogalmazva bátor megállapításai számunkra meglepetést is tartogat;

A túlérett, fáradt európai zene már jó ideje nyújtogatja kezét az exotikum, a primitív szépség megújító itala felé. Tőlünk is merített eleget. A „magyar zene” (néha a cigánnyal egynek veszik) régóta szívesen látott vendég náluk. Tulajdonkép itthon is csak vendég, legalább az igazi. Bejött néha a faluból, meg-megbámultuk cifra szűrét, s megint visszaeresztettük.

Vagyis Kodály enged a „kulisszák mögé” látnunk. Megérthetjük, hogy miért működik Európa úgy ahogy. Miért nyit Nyugat-Európa a keleti egzotikum irányába. A válasz egyszerűen hangzik, mert szüksége van rá. Merthogy ez biztosítja megújulását. Így nem kell szégyenkeznünk. Nem az a feladatunk, hogy hagyjuk elveszni népzenei kincseinket, hanem az, hogy igenis ápoljuk őket.

Hogyan látta a magyar népzene ügyét 1923-ban Kodály európai összehasonlításban, kontextusban? Arra legyen itt egy elgondolkodtató példa;

Pedig nekünk a magunk népzenéje sokkal többet jelent, mint a nyugati művelt nagy népeknek a maguké. Azoknak százados zenekultúrájuk van, világraszóló mestereik éltek és alkottak már a mohácsi vész idején, és azelőtt. Nekünk az élő néphagyomány egész, zenei örökségünk. Írott emlékünk alig van, s ami van, művészi szempontból jelentéktelen. De még arra sem elég, hogy zenei múltunkról világos képet adjon: azt is a néphagyományból kell rekonstruálnunk.

Miért történhetett mindez? Arra az előadásban – vele együtt – keressünk válaszokat.

Kodály a magyar népzene meghatározását indítványozza elsősorban, s ahhoz pedig a szomszédos népek zenéjének ismerete is elengedhetetlen, mert itt a Kárpát-medencében a népek szoros együttélése során a kölcsönös egymásra hatás igen erős. Ezen okból születhetett meg Bartók oláh népzenegyűjtése egyenesen a Máramaros vidékéről, amely hiánypótló jellegű, s valódi újdonság volt akkor kultúránk, valamint Európa és a világ számára.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings