Tordai Bence és a panelprogram

Sorozatunk első részében Tordairól, Brüsszelről és az atomprogramról volt szó. Most a második részében Tordai második ATV-s elszólására kívánunk reflektálni.

Az ATV Start című műsorában 14:28-tól a műsorvezető arról érdeklődött, hogy mit gondoljunk arról az alapvető polémiáról, ami az energiaárak körül van. Nemcsak közgazdasági, hanem klímaszempontból nézve melyik a helyes út? A támogatás nyújtása, az árak fixálása (ez a Fidesz megközelítése), vagy pedig pontosan a magasabb árak kényszerítsék az embereket arra, hogy kevesebbet fogyasszanak és ilyen módon a klíma változást is lassítsuk (ez az ellenzék véleménye). Utóbbi álláspont szerint nem baj, ha emelkednek az árak, fogyasszunk kevesebbet, szigeteljünk, vásároljunk villanyautót stb.

Tordai mindezekre a következőt válaszolta

Az egy nagyon gonosz dolog volna, ha azokat ilyen anyagi nyomás alá helyeznénk, akik nem tudják egyszerűen saját erőből megoldani. Most nyilván nem fogja senki azt mondani a kisnyugdíjasnak, aki a panelban él és távfűtést fizet nagyon sokat, hogy drága barátom akkor önerőből szigeteld le a lakásodat. Ez nyilván nem is lehetséges egy társasházban és akkor majd kevesebb lesz a számla. Nem, az a feladat, hogy a korábban jól futó panelprogramokat, amiket az Orbán kormány leállított ugyancsak újraindítani, és amikor már le van szigetelve a ház és ki van cserélve a nyílászáró, fel van újítva a fűtési rendszer, akkor töredék annyi energiát fogyaszt, akkor lehet, hogy ha már mindenki sokkal kevesebb energiát fogyaszt, akkor lassanként rá lehet engedni a tényleges piaci árakat a lakosságra. Annak végén ugyanannyi a rezsiszámla, mert kevesebb fogyasztást magasabb egységáron fizetnek.

mondta Tordai Bence

A panelprogram az Orbán-kormány „találmánya”

A panelek szigetelése javasolt, mert javítja a lakók hőérzetét nyaranta és csökkenti a téli fűtés számlát. Magát a panelfelújítási programot eredetileg 2001-ben az akkori Orbán-kormány indította el. Ennek folytatása volt a 2009-ben indított Panel II. program, amely annyi pályázatot fogadott be, hogy 2010-ben 14 milliárd forint forrás hiányzott a megvalósításhoz. Az Orbán-kormányok tervezték, hogy újraindítják a panelprogramot Panel III néven és az ország 820.000 panellakásából 380.000 panellakást kívánt volna felújítani a kormány, összesen 500 Mrd Ft-nyi forrásból. Végül erre nem került sor, de ott, ahol a lakóközösségek akarták, megvalósíthatták az ingatlanok szigetelését. Ugyanis a tartósan jó gazdasági helyzet, a növekedő lakossági megtakarítások miatt támogatás nélkül is számos épületet le tudtak szigetelni, és a munkálatok árát beépítették a lakások közös költségébe. A szigetelt lakások az ingatlanpiacon 10-15%-kal többet értek, mint a szigeteletlen társaik. Sőt, a szigetelés minősítésére vonatkozó 2021-től szigorodó törvényi feltételek is ösztönzőleg hatottak.

Mit akar Tordai leszigetelni?

Tordai teljes szakmai hiányosságról tett tanúbizonyságot, amikor előadta azt, hogy a panelek szigetelése után meg lehet emelni a lakossági energiaárakat. Az ország jelentős része nem panelben él, vannak családi házak és téglából épült társasházi lakások is szép számmal. Külön árat akarna bevezetni a panelben élő fogyasztók számára? Ha pedig úgy érti mondandóját, hogy az ország összes lakóingatlanát le akarja kívülről szigetelni, akkor arra Dáriusz kincse sem lenne elegendő.

A kőornamentikát leverik, ugye?

Az ország összes lakóingatlana közül egy csomó teljes körű leszigetelése egyáltalán nem javasolt. Különösen igaz a régi házak esetében, hogy ha egy épületet kívülről teljesen leszigetelnek, akkor a szellőzés hiánya és az ebből következő nedvesedés, penészedés problémát fog jelenteni. Nem véletlen, hogy az elmúlt 12 év Orbán-kormányai nagy hangsúlyt helyeztek a korszerű anyagokból történő új lakásépítésre, az építőipar felpörgetésére.

Tordaira visszatérve, vajon gondolt-e arra, hogy az ország lakóinak egy nem elhanyagolható része műemléki ingatlanban él? Ezek esetében szóba sem jön a homlokzat megváltoztatása, a kőornamentika vagy a gipsz stukkók leverése a szigetelés érdekében. Legalábbis reméljük, hogy a zöld program érdekében a múlt emlékeinek barbár pusztítására nem fognak vetemedni.

Másrészt nem sokat ér a homlokzat szigetelése, ha a hő kiszökik a nem korszerű nyílászárók miatt. Viszont műemlékek esetében az ablakok nem lecserélhetők, a legjobb megoldás a dupla rétegű ablak. Kívül megmarad a régi fa nyílászáró, belül pedig korszerű műanyag kerül elhelyezésre. Ennek is vannak azonban kötöttségei, mert nem alkalmazható, ha a belső tér is műemlékileg védett, másrészt az egyedi méretre gyártott műanyag nyílászárók egyáltalán nem olcsók.

Gondolt-e vajon Tordai arra, hogy nagyon sok faluban van műemléki értékű templom, amit a hívek szintén alkalmanként szoktak fűteni, amennyire lehetőségük engedi? A templom hasonlóan a lakóingatlanokhoz nem szigetelhető kívülről, hisz műemlék. Vajon mi lesz a Nemzeti Kastélyprogramban helyreállított nagy alapterületű kastélyokkal? Ha az épületek nem szigetelhetők, de az árak jelentősen megemelkednek, akkor mint múzeumok fenntarthatatlanná válnak. Marad a bezárásuk, majd a lassú lerohadásuk, pontosan olyan állapotra, mint amilyenben 2010 előtt voltak. Ugyanerre a sorsa juthatnak a magántőkéből megújult vidéki kastélyszállók, kúriákból kialakított panziók is.

Tőlünk nyugatabbra, Németországban és Franciaországban a kihasználatlan és fenntarthatatlan templomok lerombolása is a mindennapi élet részévé vált. Például az 1886-ban neoromán stílusban épült immerathi Szt. Lambertus-templomot 2018-ban annak ellenére tették a földdel egyenlővé, hogy védett épületről volt szó. A 12. század óta megszentelt földön állt ez a szépséges templom, melyet a földfelszíni barnaszén-kitermelés oltárán áldoztak be. Elvégre, ha az atomerőműveket lekapcsolták, mégis kell valahonnan energiához jutni… Vajon erre a sorsra jutnak a hazai templomok is?

Nem lesz szigetelés, csak áremelés

Tordai pontosan tudja, csak nem akarja közvetlenül kimondani, hogy az egész országra kiterjedő ingatlan korszerűsítésből anyagiak hiányában semmi sem lesz, hiszen a magyar lakások mindössze egyötöde panel, és azok szigetelésére sem futotta mind az elmúlt évtizedekben. Másrészt a hazai ingatlanok jelentős része a fentiekben bemutatott okok miatt nem szigetelhető.

Egyszóval az összes ingatlanra kiterjedő korszerűsítésből semmi sem lesz, a lakossági árak megemelése viszont annál inkább megvalósul, ha ők nyernek. Ne hagyjuk!