Biedermeier képórák

A 19. századi polgári otthonok elmaradhatatlan kiegészítői voltak a szalonokat ékesítő képórák, melyek az 1850-es évektől készültek.

Általában tájképek, városképek, zsánerképek és történelmi jelenetek láthatók rajtuk fémlemezre festve. Ezek festészeti szempontból nem különösebben kvalitásos alkotások, bizonyos esetekben ismertebb, a korszakban divatos festmények másolatai.

A közkedvelt történelmi témák közé tartozott például a híres „Vitam et sanguinem”, azaz az a jelenet, amikor a rendek életüket és vérüket ajánlják fel Mária Teréziáért, illetve a magyar középkor hajdanvolt nagyságát megidéző témák is (pl. Zrínyi Miklós kirohanásának jelenete vagy Mátyás Király Vajdahunyad vára előtt). A kiegyezés után az 1848-49-es szabadságharc sem maradt ki a képórák témái közül, így mind Buda várának 1849. május 21-i visszafoglalását, mind a világosi fegyverletételt bemutató darabokkal találkozhatunk. Sok esetben a kép mögött rejtett zenélő szerkezetet találunk, mely több rövidebb dallamot is tudott játszani, ezáltal kellemes atmoszférát teremtve a polgári otthonokban.

A képórák elkészítése több mester együttes munkáját igényelte. Más festette a képet, készítette a díszes keretet és a zenélő szerkezetet. Az órásmester volt az végül, aki a darabokat összeillesztette, és a zenélő szerkezettel összekapcsolta. A képórák ma is gyakran felbukkannak műtárgy aukciókon, így most májusban is mind a BÁV, mind a Nagyházi Galéria kínálatában szerepeltek.

Hazánkban elsősorban a magyar történelmi vonatkozású darabok keresettek, amit a 800.000 Ft-ról induló, Eger várának ostromát bemutató példány 3.2 MFt-os leütési ára is bizonyít. Abban az esetben, ha a képóra festménye repedezett, a keret súlyosan sérült vagy ha a témája nem magyar történelmi vonatkozású, hanem például osztrák, akkor az áruk ennek csak a töredéke. Szintén a sokkal olcsóbb kategóriába tartoznak nálunk a zsánerképeket, osztrák tájakat, városképeket vagy romantikus életképeket (pl. betyár a pusztán) bemutató példányok.