Január hatodikával, a vízkereszttel lezárul a karácsonyi ünnepkör és elkezdődik a farsangi időszak, mely húshagyókedd éjfélig tart. Húshagyó kedd a farsang temetésének időpontja. Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt a húsvétot megelőző 40. naptól. A keresztények a nagyböjt idején böjtölnek. Hamvazó szerdán, valamint péntekenként nem esznek húst, illetve hamvazószerdán és nagypénteken ennél szigorúbb a böjtölés.
Az idei évben a farsang márc. 1-ig (húshagyó keddig) tart és márc. 2-án (hamvazószerdán) kezdődik a nagyböjti időszak.
A farsang szó eredete
A farsang szó bajor-osztrák eredetű, a faschang, vashang, vassang, a német Fasching szavakból származik A német szó a Faste böjt és (Aus)schank kimérés elemekből épült fel, eredetileg a böjt előtti italok kimérését jelentette.
Közép Európában a farsang szó terjedt el. A magyarban az első írásos megjelenés a XIV. sz. közepén fordult elő. Más országokban a karnevál (carneval) szót használják. Ez olasz eredetű, carnelevare, hús elhagyása kifejezésből alakult ki. A karnevál szó a XIX. sz.-ban a magyar nyelvben is megjelent.
Karneválok
A karneválozás az egész világon elterjedt, a legismertebb a riói és a velencei karnevál. A riói karnevál 5 napon át tartó ünnepségsorozat, a mai formájában 1928 óta rendezik meg. Az ünnepség csúcspontja a szambaiskolák jelmezes felvonulása. A velencei karnevál két hetes ünnepség sorozat, mely húshagyó kedden zárul. Az utolsó napon búcsúznak el a Karnevál Hercegétől, akit szalmabábú formában tűzre vetnek. Jelképesen tűzre dobják a rosszat, és ezzel mindenki megszabadul a bűntől. Egyúttal megünneplik azt is, hogy a telet a tavasz váltja fel.
Az álarcos bálok már Mátyás király idejében is feltűntek. A fényűző ünneplés elsősorban az arisztokrácia ünneplési formája volt. Az idők során különböző szakmák, céhek báljai is kialakultak.
Magyar népszokások
A magyar farsangi szokások általában a néphagyományokra épülnek. Így a farsangi köszöntők, maszkos, jelmezes felvonulások. A népi körből az egyik legnépszerűbb játék Cibere vajda és Konc király párviadala. Cibere vajda a böjti ételeket, Konc király pedig a húsos ételeket jelképezi. Vízkereszt napján és húshagyó kedden küzdenek meg egymással. Az első küzdelemben a Konc király a másodikban Cibere vajda a nyertes. A farsangi szokásokban a küzdelmet szalmabábokkal is eljátsszák.
A farsang leglátványosabb része a jelmezes felvonulás. Hazánkban legismertebb farsangi felvonulás a mohácsi busójárás. A XVIII. sz. végéről már van említés erről. A mohácsi sokácok népszokása a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyó kedd estéig tartott, de mostanában már pár nappal meghosszabbították a rendezvényeket.. A felvonulás után a főtéren máglyára helyezett, telet jelképező koporsót elégetik, körültáncolják, így búcsúznak a téltől és köszöntik a tavasz eljöttét. A mohácsi busójárás 2009 óta szerepel az UNESCO Kulturális Örökség listáján.
A farsangi szokások, köszöntők közül a legrégebbiek a bakkuszjárás és a dőre. A bakkuszjárás felvidéki eredetű felvonulás, köszöntéssel, adománygyűjtéssel. Húshagyó kedden a férfiak szamárbőrbe, vagy női ruhába öltöztek, kezükben nyársat tartva végigtáncoltak a falun, mulattatták az embereket. A begyűjtött ajándékokat, ennivalókat végül a kocsmában közösen elfogyasztották. A dőre is hasonló csallóközi eredetű népszokás. A férfiak különböző jelmezbe öltöznek, házról házra járnak egy két cigány muzsikussal. Mindenütt nagy felfordulást csinálnak, táncukkal szórakoztatják a háziakat. Ezért ennivalót kapnak, a végén a kocsmában közösen elfogyasztják ezeket.
A farsanghoz kötődik bizonyos ételek elfogyasztása is, így például a farsangi fánk. Jó étvágyat kívánunk hozzá!
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.
