Amikor egy szabadidős program kiválasztásához hozzákezdünk, valamennyi ismeretet azért arról előtte „begyűjtünk”; hogy mit is láthatunk, hallhatunk majd, miről is fog szólni a kérdéses, az érdeklődésünket elérő, megtekintésre váró mű.
Így voltam ezzel a Cicaverzum című film esetében is, amelyre elsősorban a címe miatt figyeltem fel. Rákerestem a címhez legközelebb álló magyarázatra, – mivel az általam ismert univerzum szó jelentésén kívül, a cicaverzumra semmit sem találtam, – így hangzott;
„A multiverzum egy speciális és összetett elmélet, amely azt feltételezi, hogy a mi univerzumunk mellett számos más univerzum is létezik, s ezek együtt tartalmazzák mindazt, ami létezik és ami létezhet… Ezeket a különféle univerzumokat a multiverzumon belül párhuzamos univerzumoknak is nevezzük.” [1]WIKIPÉDIA – Multiverzum No így azután ezt a hipotézist elfogadva, hogy egy macskának is lehet „verzuma”, és mivel a wikiszótár alatt további megerősítést is nyertem, [2]mert azt is olvashattam; „Belső világ; egy személy elképzeléseinek, érzéseinek, gondolatainak az összessége. A művész univerzuma tele volt látomásokkal. Minden ember egy … Bővebben beültem hát a moziba.
Bevallom, hogy a film mondanivalója, üzenete még sokáig foglalkoztatott, miközben nézése alatt folyamatos ambivalens érzés kerülgetett, felhőtlen szórakozást nyújtott. Pontosan e kettősség, mármint a másfél órás szórakozás, majd az azutáni napokig tartó továbbgondolásra való ösztönzés a film legjobb erényei, nem különben a fiatal, pályáját kezdő főszereplő, Töröcsik Franciska érzékeny és kiváló szerepformálása.
A cselekmény egy bizarr szerelmi háromszögről, románcról szól. A háromszög szereplői; a férfi kandúrja, a férfi, – aki mellesleg a lány kollégája, s aki egyben szakmai vetélytársa a belsőépítész irodájukban is -, és a lány, akivel kikezd a cica. Cica, egyrészről a film címe szerint is, no meg az egyre jobban a lány kegyeibe beférkőző kandúrként avanzsálva is.
A beszélő macskát csak a lány érti, ebből azután számtalan sztori születik, sajátosan modellezi le az abszurd vígjáték a valóságban létező különböző ismert nő és férfi kapcsolatokat, viszonylatokat. Láthatunk itt humort és drámai szituációt egyaránt, sőt a kettőt egy időben ötvözve kezdeti udvarlást, csábítási technikákat, megszerettetést, s megszeretést, féltékenységet, zsarolást és még sok mindent e palettán. Meg kell nézni ezt a bizarr filmet, el lehet gondolkodni üzenetein, hiszen ennek a „különös” filmnek a nyelve is más attól, mint amit mi akár elképzelhetünk, a nő és a férfi örök témájában.
Azt is beismerem, hogy az abszurd vígjátéki műfaji megjelölést, – ami végső soron helyére tett bennem sok mindent a filmmel kapcsolatban, s azt elfogadva, hogy van akkor ilyen is – a művésznővel készült nagy, s őszinte interjúból vettem át. A Magyar Nemzetben megjelent Ménes Márta ragyogó írásából sok mindent megtudhatunk a film születésének egyéb körülményeiről, mintegy segítséget kapva az alkotás egészének megértéséhez, s az alkotási folyamat megismerésével pedig további titkok is feltárásra kerültek.
Többek között a műfajra vonatkozólag ez áll;
– A Cicaverzum nem él a romantikus komédiák klasszikus eszköztárával, műfajmegjelölésében is ott van az abszurd szó. Ez a fajta humor közelebb állhat egy magyar vagy kelet-közép-európai emberhez?
– Ennek a filmnek célja volt, hogy a romantikus vígjátékot kicsit kifordítva, annak egyfajta görbe tükröt tartva mutassa meg. Közben pedig próbál a szívre hatni, hiszen egy szerelmi történet áll a középpontban, remélhetőleg drukkolnak majd a nézők a főszereplőknek.
„Az önreflexió, az önismeret nagyon fontos egy színésznél. Ezek szerint jól áll ezzel?” – interjú kérdésre pedig határozott, és magabiztos választ kapunk, amelyet a filmben szerepjátékával is alátámaszt, s egyben mintát is szolgáltat.
Kell az önismeret a színészethez, kell az élethez, meg kell tanulni, hogyan tud létezni az ember ebben a világban. Én egy elég komplex életutat kaptam a sorstól a szakmámmal, igyekszem ennek minden pillanatát megélni és beépíteni.
Az alkotási folyamat kulissza titkaira pedig álljon itt, hogy hogyan készültek a dialógusok a beszélő macskával;
„Ült valaki önnel szemben, hogy könnyítsen a szituáción? –kérdésre, a művésznő „vallomása” ekképpen szólt:
– A cicát nem zargattuk feleslegesen, de Patkós Marci (ő adta a cica hangját – a szerk.), amikor csak tudott, jött, és segített. Ő is nézte a képet, és segített Rozinak (Szeleczki Rozália rendező –szerk.) azzal, hogy előszinkronizálta a macskát, amikor pedig az én közelimet vettük, szintén segített. Természetesen sokat jelentett, hogy nem a levegővel, hanem egy kiváló színésszel játszhattam ilyenkor.
Az epizód szerepekben feltűnő anyát és Ágit alakító Tordai Teri és Udvaros Dorottya közel képeit viszont túl közelinek éreztem, ahogyan mindenáron lányuk helyzetét meg akarják oldani. A férfi szerepében játszó, s a lány traumáját okozó (apjának korai elvesztése, amiért saját magát tartja felelősnek), majd azt feloldó Polgár Csaba ugyanakkor végig kellő távolságtartással, a szó szoros és átvitt értelmében is segítette kibontani a történetet.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.