Borítókép: a pünkösd ábrázolása a Rabbula-szentírásban (Kr.u. 586)
A pünkösd szó a görög pentekoszté, azaz az ötvenedik szóból származik. Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe, Jézus feltámadása utáni, a húsvét után következő 50-ik napon.
Jézus mennybemenetele előtt megígérte tanítványainak, hogy elküldi hozzájuk a Szentlelket. Az apostolok cselekedeteiben így szerepel:
megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és egész Szamáriában, sőt egészen a föld végső határáig.
Az apostolok cselekedetei
A várakozás napjaiban az apostolok és a tanítványok együtt voltak, imádkoztak. A megígért Szentlélek azon a napon leszállt a tanítványokra, betöltötte őket kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának tejesítésére. Ők ezek után különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikációinak hatására sokan megtértek, ekkor alakult ki a keresztény ősegyház. Apostolok cselekedetei:
„Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy ahogy a Lélek szólásra indította őket. […] Amikor ez a zúgás támadt, nagy tömeg verődött össze. Nagy volt a megdöbbenés,mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek. […] Péter beszélni kezdett és elmagyarázta, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése, és ezt mondta: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, aki ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette. E szavak szíven találták őket. Megkérdezték Pétert és a többi apostolt: Mit tegyünk hát, emberek, testvérek? Térjetek meg, felelte Péter , és keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevében bűnei bocsánatára. És megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek és fiaitoknak szól, meg azoknak, akiket, bár távol vannak, meghívott a mi Urunk, Istenünk. Más egyéb szavakkal is bizonyította ezt, és buzdította őket: Meneküljetek ki ebből a romlott nemzedékből! Akik megfogadták szavát, megkeresztelkedtek. Aznap mintegy háromezer lélek tért meg.”
Az apostolok cselekedetei
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a Szentlélek galamb, vagy lángnyelvek alakjában ábrázolását, eljövetelének megünneplését. A pünkösd ünnepnapja a húsvét dátumához kötődik.
Több hazai költő írt pünkösdhöz kapcsolódó verseket, így például Balassi Bálint, Benedek Elek, Somogyi Imre is.
Csíksomlyói búcsú
A pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar vonatkozású eseménye a csíksomlyói búcsú. Csíksomlyó a magyarság legnagyobb búcsújáró helye.
Csíksomlyó egykor önálló település volt, de 1959 óta Csíkszereda település része. A katolikus székelyek híres Mária kegyhelye, búcsújáró helye. Minden pünkösd előtti szombaton tartják meg a búcsút. 1352-ben már biztos volt itt templom. A gótikus templomot 1442 és 1448 között építették ferencesek a korábbi templom helyén Hunyadi János marosszentimrei győzelmének emlékére Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1350-ben és 1649-ben kápolnát építettek hozzá. Később több ízben ellenségek dúlták fel. A templom romos lett, ezért 1802-ben lebontották és barokk stílusban 1802 és 1824 között újjáépítették. A templom mellett kolostor is épült, ahol 1630-ban középfokú oktatás történt. A jelenlegi kolostor épület 1772 és 1779 között épült. 1444-ben IV Jenő pápa az újjáépítendő, de még el nem készült templom javára adakozóknak búcsút engedélyezett.
A csíksomlyói kegytemplom legértékesebb szobra a Mária szobor. 1510-1515 között fából készült reneszánsz stílusban. Egyes források szerint hársfából, de volt olyan vizsgálati eredmény, mely szerint az alapanyag a juharfa volt. Hozzátartozik még 2 szobor, a Szent Borbála és a Szent Katalin szobor. A Mária szobor a források szerint nem volt az eredeti templom berendezésének része, egy mellékoltár főalakja volt. A szobrot nem egyetlen fából faragták ki, több összetoldott részből áll. Magassága 2.27 m, alkotója ismeretlen. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a sarlós Hold, feje körül tizenkét csillagból álló koszorú látható. Fején korona, jobb kezében jogar van, bal karján a koronás kis Jézus.A kis Jézus jobbját áldásra emeli, baljában rózsát tart. Mária hajfürtjei a vállához omolnak, feje balra hajlik. Ruházata testhez simuló, fodrozott, alsó köntöse fehér,vállán aranyozott palást van.A kegyszobrot arany sugárkéve ragyogja körül.
Számos csoda és legenda fűződik a kegyszoborhoz. Beteg emberek kaptak itt vigasztalást, gyógyulást bajaikra. Ezt tükrözi a fogadalmi ajándékok, táblák sokasága. A XVIII. század végén Batthyány Ignác, erdélyi megyéspüspök lába a Szűzanya kérésére gyógyult meg, ezüst koronákat készíttetett hálából Mária és Jézuska fejére, valamint egy nagy ezüst lábformát gyógyulása emlékére. Leírták, hogy a XVI-XVII. Században a Szűzanya fején levő koronát kétfelől két angyal tartotta a feje felett 20-25 cm magasan.
Amikor az angyalok ráengedték a kegyszobor fejére a koronát, valami katasztrófa fenyegette a kolostor lakóit vagy a népet. Ez be is következett. Amikor a hívek úgy látták, hogy szomorú a Madonna arca, ugyancsak valami vészt, vagy háborút jelzett.
Losteiner Chronologia művében arról írt, hogy egy ízben a kis Jézus kezében fellángolt a díszvirág. Később megvizsgálták, de égésnyomot sehol sem találtak. Veszély esetén a Szűzanya a leírások szerint többször könnyezett. Az 1661-es török-tatár betöréskor a templomot felgyújtották a támadók, de a szobornak nem esett bántódása. A hagyomány szerint az egyik tatár vezér el akarta szállíttatni, de nyolc pár ökörrel sem tudta elvinni, mert olyan súlyossá vált a szobor. Ez után mérgében kardjával belevágott a szoborba, a karja ezután megbénult a támadónak. A Szűzanya arcán látható sérüléseket ennek tulajdonítják. Több alkalommal történt meg az, hogy a szobor olyan fényesen ragyogott, hogy bevilágította az egész templomot.
A hagyomány szerint 1567-ben pünkösd szombatján a Tolvajos tetőn a Szűzanya segítségének köszönhetően a székelyek legyőzték János Zsigmond seregét, aki erőszakosan akarta protestáns hitre téríteni a székelyeket. Ennek emlékére kezdtek itt búcsút tartani.
A csíksomlyói búcsúra a magyarok százezrei zarándokolnak el, Erdélyből, Magyarországról, a környező országokból, de még távoli országokból is. A búcsú miséjét a Kis Somlyó és a Nagy Somlyó hegy közti nyeregben tartják meg. Érdekes Csíksomlyóhoz kapcsolódó legendát ismertetett Dr Székely Zsuzsanna Csíksomlyó legendája címmel.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.