Róna Péter és az Alkotmány, illetve az Alaptörvény III.

A Hidegkúti Hírek által végzett sajtószemlézés

2012-ben, amikor a Fidesz egyedül, a többi parlamenti párt és a társadalom részvétele vagy jóváhagyása nélkül bevezeti az Alaptörvényt.

– írja Róna Péter – ezzel figyelmen kívül hagyta a kétharmados választási eredményt, és a kétharmados törvényhozás intézményét, amelyet 1989-ben minden rendszerváltó párt elfogadott. Azt írja, hogy a 2012-es Alaptörvény preambuluma leszögezi, hogy

nem ismerjük el az 1949. évi kommunista Alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét

Illetve a „Záró és vegyes rendelkezések” 2. pontjában – Róna Péter olvasatában – ennek az ellenkezőjéről rendelkezik, miszerint kimondja, hogy

Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.

Róna Péter logikai következtetése pedig ebből az, hogy

az Alaptörvény elfogadásának alapja tehát az az érvénytelen törvény, aminek az „érvénytelenségét” a honatyák az Alaptörvény legelején már kinyilvánították

Természetesen a továbbiakban is csak ráerősít nem helytálló logikai következtetésére, mivel a jogfolytonosságot, az időbeliséget (mármint azt, hogy előbb érvénytelenít, majd utána elfogad), és a logikát egymással erőszakosan egyezteti, „csereszabatossá” teszi, miközben úgy tesz, mintha nem is hallott volna a harmonizációról.

Zárójelben jegyzem csak meg, hogy egyébként ezzel a szemlélettel más tudományágakban, pl. a fizikában, hogyan is lehetett volna továbblépni, amikor az emberiség valamilyen új dolgot alkotott? Az ember annullálta volna az egész fizika tudományát, amikor az elektromosság egyes jelenségeit megismerte, használatába állította. S az addig ismerteknek a folyamatos tovább fejlesztésével sem az időbeliséget, sem a logikát nem vette, tudta/akarta volna figyelembe venni az elektromosság egyes fejezetei megismerésének pillanatában.

Amikor THALÉSZ (i.e 640 vagy 624– i.e 546) véletlenül a borostyánt (elektron) megdörzsölve látja, hogy az magához vonzza a mágnesvasércet. THALÉSZ magyarázata: a vas és a mágnes lélekkel bír, „egyidejűleg próbálják egymás részecskéit belélegezni.” Később Benjamin Franklin fölfedezi a villámhárító elvét, bevezeti az elektromos töltést, és LUIGI GALVANI (1737–1798) kipreparált békacombja is rángatózik. Így válnak az akkor már elfogadott dörzselektromosság mellett az elektromágneses hullámok is elismertté.

Milétoszi Thalész

Avagy a jogtudomány nem tudomány, vagy éppen tudomány feletti, esetleg alatti? Mert ha ez utóbbi áll fenn, akkor az nem a tudomány kompetenciájába tartozik, és akkor Róna Péter ne „tudományoskodjon” ebben a problémakörben. Szabad a választás…, de Róna Péter nem tér el a választott, megkezdett irányától semmilyen vonatkozásban sem. Sőt belebonyolódik az egész kérdésbe, amikor így szövi fejtegetését tovább az Alaptörvényről;

másrészt felidéz valamiféle misztikus jogfolytonosságot a „történeti alkotmánnyal”, de még erre a hivatkozásra is rácáfol, amikor az Alaptörvény utolsó mondatában „Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítja meg”, hiszen az „első” azért első, mert előtte nemigen szokott semmi sem lenni.

Bevezetve a „misztikus jogfolytonosság” új fogalmát, amelyet mindenki úgy értelmez, ahogy akar… Ó, időbeliség… Ó, logika… Támogatást, igazolást keresve Szente Zoltántól. Kénytelen vagyok hosszabban idézni Róna Pétert;

Ahogy azt Szente Zoltán kiváló tanulmánya kimutatja (A 2011. Alaptörvény és a történeti alkotmány összekapcsolásának mítosza, Közjogi Szemle, 2019/1.), a kétségbeesett, de sikertelen próbálkozás az Országgyűlés illetéktelenségét hivatott elkendőzni. Bár a honatyák az Alaptörvény utolsó mondatában kijelentik, hogy az Alaptörvényt „alkotmányozó hatalmu(n)kkal (…) állapítják meg”, rejtély, hogy ez a hatalom honnan, miből fakad. Szükség van tehát olyan hivatkozási pontra, ami egyszerre megszakítja a jogfolytonosságot az 1949. évi Alkotmánnyal, de a jogfolytonosság megszakítása ellenére a jogfolytonosság – egyébként helytelenül alkalmazott – fogalmából kerít magának talajt az alkotmányozás jogköréhez, mert más talaja nincs, hiszen a társadalmat az Alaptörvényről senki sem kérdezte meg. Sajnos a logikai képtelenségen túlmenően, ilyen talaj nem található a múlt ködében sem. A mára „történeti alkotmánynak” nevezett halmaz ad hoc törvényekből áll össze, amelyek összességéből semmiféle alkotmányozó szándék nem olvasható ki, de még az sem, hogy mely törvények tartoznak a történeti halmazba.

Hogyan is van ez? Miszerint „a társadalmat az Alaptörvényről senki sem kérdezte meg.” Az ellenkező az igaz. A társadalom kétszer is nemet mondhatott volna az Alaptörvényre. Arra az Alaptörvényre, amelyik először kétharmados felhatalmazással született, további kétszer pedig kétharmados választási felhatalmazással, illetve ezek után „maradt meg”, s érvényes a mai napig is. Arra azt mondani, hogy nem kérdezték meg a társadalmat, hogy is van ez?

Nem jelent mást ez, mint hogy a mítosz, az illetéktelenség, a logikátlanság, az idő figyelmen kívüli hagyása, a jogfolytonosság, az ad hoc, a próbálkozás és az alkotmányozási szándék, ráadásul a történeti alkotmány, s történeti halmaz – így, egymás mellé helyezésükkel együtt –, vagyis ez az egész érthetetlen, a szószórós értelemben.

A további érvelés teljes „rendszere” sem világos a „történeti alkotmány” megközelítésekor, de a lényegét már rögtön az elején olvashatjuk, illetve a lentebb lévő sorok mindegyike is elgondolkodtató;

Ráadásul, a „történeti alkotmány” – legyen az bármi – semmiképp sem ad felhatalmazást az Országgyűlésnek az alkotmányozásra,…jogfolytonosság fogalma nem a távoli jogtörténelem valamelyik, tetszés szerint kiválasztott motívumáról, hanem egy korábbi törvény vagy jogi állapot visszaállításáról szól,…..az 1944 előtti „történeti alkotmány” legfontosabb ismérve éppen az volt, hogy az egybefoglalt kartában rögzített szöveget kifejezetten elutasította, helyette olyan törvényekre támaszkodott, amelyek a hagyományokkal megszilárdított közmegegyezésre épültek.

Róna Péter még magasabb fokozatra kapcsol azok után, hogy sajátosan azt bizonygatja, hogy;

Az Alaptörvény tehát egyszerűen azért alkotmány, mert a hatalom annak minősíti annak ellenére, hogy erre a minősítésre sem jogi, sem társadalmi megbízása nincs, annak ellenére, hogy létrejötte semmiképp sem felel meg az alkotmányozás folyamatának.

Míg végül, levonja a végső konklúziót;

Mindebből nem az következik, hogy az Alaptörvény érvénytelen,…de nem alkotmány. Rendelkezései érvényesek mindaddig, amíg azokat egy – az alkotmányozás demokratikus követelményeinek megfelelő – új alkotmány felül nem írja.

És innentől kezdve mindent megpróbál kikerülni; még a kis kapukat is. A kétharmados kérdéskört, problémakört az egyszerű többség szembeállításával következetlenül kihagyja. Hiszen ilyenkor, minden további sor leírása előtt tisztáznia kellett volna először az Alaptörvény és az Alkotmány egymáshoz való viszonyát, hogy felette áll az egyik a másiknak, vagy éppen egyenlőség van a kettő között. Mert ez alapvetően kardinális kérdés. Mert, ha egyenlőség áll fenn, akkor minek kell egyáltalán kettő, ha kell, akkor miben más, miben különbözik az egyik a másiktól. Ezen bizony el lehet akár majd évekig „tudományoskodni” bármelyik félnek, még feles többség megléte nélkül is, minimális kisebbségben is. Ha az Alaptörvény felette áll a mindenkori Alkotmánynak, akkor nincs miről beszélni az érvényes kétharmados törvény mellett. Azaz aki alkotmányozni akar, annak kétharmados többségbe kell lennie ahhoz, hogy az alacsonyabb szintű (ha ez szerinte így van – szerk.) Alkotmány megszülethessen, amelyben foglaltak nem lehetnek elsősorban ellentétesek az Alaptörvénnyel, ráadásul ez az idő- és szakmai igényesség kritériumát is jelenti. Ha viszont az Alkotmány felette áll az Alaptörvénynek, akkor az Alaptörvényben kell benne lennie mindennek, az alkotmányozáshoz vezető útnak is. Igen ám, de ehhez is, s mindenfajta módosításhoz is, kétharmados többség kell, ráadásul a változtatás lehetősége most is benne van az Alaptörvényben. Lehet tehát alkotmányozni, mert az Alaptörvény ezt lehetővé teszi, csak nem azonnal, nem feles többséggel, avagy még ennél is kevesebbel, vagy bármilyen más módon, formában, tartalommal. De ehhez először, az Alaptörvény megváltoztatására is a kétharmados többségnek meg kell lennie.

Ki és hogyan fogja „tisztázni”, az egyenlőség, a felettiség, és bármi más kérdését ebben az egész problémakörben? Ehhez tehát legelőször a használt fogalmaink mögötti jelentéstartalmakat kell egyértelművé tenni, és abban megegyezni. „Nyelvében él a nemzet.” Mert ha nem ebben élünk, akkor sem nem akarjuk, sem nem tudjuk megérteni a másikat. Még ennél is nehezebb a helyzet, ha az egyik fél tudatosan alkalmazza a meg nem értést, az el nem fogadást, a félremagyarázást, más hasonló technikák használatát. Szép példája mindennek, ha tovább olvassuk Róna Péter sorait, megint csak hosszabban idézve. Látható, hogy maga is érzi azt, hogy valami „félrevezető felvetés” kering a levegőben az egész kérdéskör során. Igaz, akkor sem a helyes irányba fordul, amikor az eddigieken túl újabb frontot nyit az „Országgyűlés szuverenitását” illetően.

A manapság sokakat foglalkoztató kérdés, miszerint lehet-e a kétharmados Alaptörvényt egyszerű többséggel megváltoztatni, félrevezető felvetés, mert eleve feltételezi, hogy az Országgyűlésnek van alkotmányos felhatalmazása a kétharmados törvénykezésre. De ha minden jogszerűen megválasztott Országgyűlés egyaránt szuverén, milyen alapon korlátozza egy korábbi, kétharmados Országgyűlés egy későbbi, csak egyszerű többséggel rendelkező Országgyűlés szuverenitását kétharmados törvényekkel? A jogalap persze lehetne az alkotmány, de a fentiekben már megállapítottuk, hogy nekünk ilyenünk nincs. Ha pedig nincs alkotmány, a kétharmados törvénykezés legfeljebb csak annak az Országgyűlésnek korlátozhatja későbbi törvénykezését, amelyik azt megszavazta, de az nem köthet bármelyik később megválasztott Országgyűlést.

Mindehhez még hozzáfűzi, „az államformák olyan mértékben szabadabbak vagy kevésbé szabadok, amennyire az állam szabadságát korlátozzák.” (Marx, 1875).

Azt gondolom, hogy nekünk itt már nincsen semmi mondandónk, még akkor sem, amikor azt írja, hogy;

A kérdés tehát nem az, van-e jogi lehetőség az Alaptörvény által kialakított totalitariánus torzulások eltávolítására – hiszen a fentiek alapján a megoldás egy új alkotmány megalkotásában rejlik –, hanem az, hogy megvan-e a magyar társadalomban az erő, amivel képes felülkerekedni az államon, világossá tenni: az állam az ő szolgája, és nem fordítva,

Végül;

A nagy kérdés tehát az, megérett-e a magyar társadalom a szerződéses berendezkedés kikövetelésére a hatalommal szemben, hogy egyáltalán kell-e neki egy becsületes alkotmány, vagy inkább elfogadja saját maga kiiktatását a hatalom gyakorlásának ellenőrzéséből. Mert ha igen, akkor kétharmados versus feles törvényhozás ide vagy oda, a szerződés az új alkotmány formájában meglesz, ha pedig nem, akkor minden mindegy.

Tudnunk kell minderre a választ, amikor 2022. április 3-án újból 2/3 lesz a választási eredmény.

Írja be a keresőszót fentre és nyomja meg az entert a kereséshez. Az ESC megnyomásával tudja a keresést megszakítani.

Vissza a lap tetejére

Ez a weboldal a felhasználói élmény javítása, valamint a zavartalan működés biztosítása érdekében sütiket (cookie-kat) használ. A sütik kikapcsolása a böngésző beállításaiban lehetséges.

View more
Cookies settings
Elfogadom
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

Kik vagyunk

A weboldalunk címe: http://www.hidegkutihirek.hu.

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások
Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. Egy személytelenített, az e-mail címből előállított karakterlánc (hashnek szokás nevezni) kerül továbbításra a Gravatar szolgáltatás felé, ha ez az oldalon használatban van. A Gravatar szolgáltatás feltételei az alábbi címen tekinthetőek meg: https://automattic.com/privacy/. A hozzászólás elfogadása után, a hozzászólásunk tartalma és a profil képünk is megjelenik nyilvánosan.
Média
Amennyiben regisztrált felhasználó által kerül kép feltöltésre a honlapra, kerülni kell az az olyan EXIF-eket, amelyekben GPS pozíció adatok is szerepelnek. A honlap látogatói ezeket letölthetik és kinyerhetik a helyadatokat a honlapon található képekből.

Kapcsolatfelvételi űrlapok

Sütik
Ha hozzászólást adsz a honlapodon, bejelentkezve maradhatsz a megadott neved, e-mail-ed és webcímed eltárolásával egy sütiben. A tárolás a te kényelmi célokat szolgálja azért, hogy a következő hozzászóláskor ezeket az adatmezőket ne kelljen kitöltened. Ezeknek a sütiknek a lejárati ideje 1 év. Ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be is vagyunk jelentkezve erre a honlapra, akkor átmeneti sütiket állítunk be, annak érdekében, hogy megállapítsuk, hogy a böngésző elfogadja-e a sütiket. Ezek a sütik nem tartalmaznak személyes információt, és törlődnek, ahogy bezárjuk a böngészőt. A honlapra történő bejelentkezéskor több sütit hozunk létre, amely elmenti a bejelentkezési információt és a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit. A bejelentkezési sütik két napig érvényesek, a szerkesztőfelület megjelenítési opcióit tároló süti egy évig. Amennyiben az “Emlékezz rám” opciót bejelöljük, a bejelentkezés két hétig folytatódik. Kijelentkezéskor a bejelentkezési sütik eltávolításra kerülnek. Amennyiben bejegyzést vagy oldalt szerkesztünk, egy újabb sütit tárol el a böngészőnk. Ez a süti nem tartalmaz személyes adatot, egyszerűen csak a bejegyzés azonosító számát tárolja, amelyet szerkesztettünk. Egy nap múlva jár le az érvényessége.
Más honlapokról származó beágyazott tartalmak
A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Analitika

Kivel osztjuk meg a felhasználói adatokat
Mennyi ideig őrizzük a személyes adatot
Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára. A honlapon regisztrált felhasználók (ha vannak ilyenek) személyes adatai a saját felhasználói profiljukban is tárolásra kerülnek. Minden felhasználó megtekintheti, szerkesztheti vagy törölheti a személyes adatait bármikor (kivéve, hogy nem változtathatja meg a saját felhasználói nevét). A honlap rendszergazdái ezen információkat szintén megtekinthetik és szerkeszthetik.

Milyen jogokkal rendelkezik a felhasználó a saját adatai kapcsán

A weboldalon regisztrált fiók vagy hozzászólás írása esetén kérhető a személyes adatok export fájlban történő megküldése, amely bármilyen adatot tartalmaz, amit korábban a felhasználó rendelkezésünkre bocsátott. Kérhető továbbá, hogy bármilyen korábban megadott személyes adatot töröljük. Ez nem vonatkozik azokra az adatokra, amelyeket adminisztrációs, jogi vagy biztonsági okokból kötelező megőriznünk.

Hová továbbítjuk az adatokat

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti.

Kapcsolati adatok

Hidegkúti Hírek
Kiadja: Új Hírek Média Korlátolt Felelősségű Társaság
1137 Budapest Katona József utca 6. 2/24
Kiadásért felel: Dr. Gór Csaba Gyula
Lap menedzser: Dr. Erdősi Károly, Küller András
Főszerkesztő: Dr. Erdősi-Boda Katinka
E-mail: info@hidegkutihirek.hu
Save settings
Cookies settings