Március 28-án a Klebelsberg Kastélyban került bemutatásra Kapa Mátyás történelmi regénye, Budai krónika címmel. A könyvbemutatón a kötet előszavát író Dr. Gór Csaba a szerzőt és könyvét bemutatta, méltatta, s a regény megszületési körülményeiről, tematikájáról, s kerületünk helytörténeti vonatkozásairól is kérdezte. Rövid összefoglaló jelleggel lássuk, hogy miről is esett szó. Egyúttal az alkotást ajánljuk azoknak, akik kerületünk középkori történelmére egy izgalmas családregény formájában kíváncsiak.
A könyvbemutató indításaként, első kérdésként rögtön az került előtérbe, hogy vajon hogyan lehet az, hogy a II. kerületről ez idáig nem született még történelmi regény. A szerző válaszából az körvonalazódott, hogy eleve Magyarországon az egyes településekhez fűződően kevés történelmi regény lát/látott napvilágot. Így a jelenség általános. Természetesen azért akad egy-két kivétel, ilyen például a mindenki által ismert, nagysikerű Egri Csillagok. A könyv írójának tollából viszont már jó pár ilyen tematikájú alkotás született. Ceglédhez, Kőszeghez, Balassagyarmathoz kapcsolódóan már írt könyveket egy-egy jeles, történelmi eseményt feldolgozva. Ugyanakkor, mivel a II. kerület történelmét tekintve nem rendelkezik olyan, kiemelkedő, jeles eseménnyel, amely önmagában egy regény témája lehetne, ezért az író egy hosszabb időszakot választott, s a cselekményt a családregény műfajába „csomagolta”. Mint mondta, a romantikus településregény erősen hiányzik az irodalmi kánonból. A kötet ezért is próbál hiánypótló lenni.
A kötet cselekménye 140 évet ölel fel. Az 1242-es tatárdúlás időszakának végétől kezdődik, s Anjou Nagy Lajos király uralkodásának végével fejeződik be. Vagyis, a II. kerület történetének kezdeteiről szól. A magyar történelem dicsőséges századai, a középkor amúgy is kedvenc olvasmány szokott lenni sokak számára. Különben, ilyen közigazgatási terület, mint a II. kerület, csak a 19. századtól létezik. A II. kerület helyén 10-12 településről tudunk. Ilyen volt Felhévíz, amely régebbi mint Buda. Vagy Nyék, amely már a 11. századtól létezett. Vagy Gercse, melynek templomát ma is látogathatjuk. Ezek közül, például Budafelhévíz egykori központját a Szent István lovagrend, más néven stefaniták által működtetett templom és rendház képezte. (Megjegyzendő, hogy a stefaniták nem összekeverendők a johannitákkal, akikkel gyakran „összemosták” őket.) Ez a terület mindig is rendkívül gazdag volt melegvíz forrásokban is. Itt állt egykoron a IV. Bélához köthető Kúria épülete is. A Margit körút házai alatt is találtak szép számmal régészeti emlékeket.
Arról, hogy a könyvnek milyen a felépítése, a szerző ismertette, hogy alapvetően három részt foglal magában, ennek következtében három nagy történelmi korszakot tár elénk. Az első az 1242-1254 közötti időszakot mutatja be. Azt, hogy IV. Béla a tatárjárás után a semmiből hogyan építi ki Buda várát és városát. A főszereplő András, stefanita perjel. A második rész szintén izgalmas epizódokon keresztül, az 1302-1309 közötti időszakot dolgozza fel, amikor Anjou Károly, a cseh Vencel és a bajor Ottó között a trónért, s az országban belviszály tör ki. Rendkívül zűrzavaros periódus ez. A II. kerület szélén ekkor építik fel a pálosok kolostorukat. Valamint a harmadik rész az 1372-1381 közötti éveket láttatja, amikor Nagy Lajos Velencével folytat háborút. A torinói béke szerint Remete Szent Pál ereklyéit Magyarországra hozzák, s a pálos kolostorban helyezik el, melyek egészen 1527-ig itt maradnak.
Ahhoz a kérdéshez kapcsolódóan, hogy az író mennyire kereste fel személyesen ezeket a helyszíneket, természetesen az igen válasz született. A pálos kolostorhoz meghatározó erős élményei fűződnek. A Függeléket azért tartotta kiemelten fontosnak megírni, – különválasztva a fiktív, cselekményközpontú, fantázia szülte regénytől -, mert a konkrét helytörténeti adatokat, a történelmi tényeket mindenképpen be szerette volna külön részben mutatni. Ilyenek például a stefanita, illetve a pálos rendről szóló beszámolók, a hiteles helyek (a mai közjegyzői irodák töltik be ezt a szerepet) ismertetése, mely utóbbi intézmények III. Béla korától az 1800-as évekig működtek, s okleveleket bocsátottak ki.
A könyvbemutató moderátora, Gór Csaba az írót végül a folytatásról is faggatta. Megtudhattuk, hogy a kerület történelmében a 15. század, Mátyás kora, a török emlékek, fürdők is rendkívül izgalmasak, s ezért sem tartja kizártnak ilyen irányban egy folytatás megírását. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jó és hasznos lenne egy helytörténeti gyűjteményt is létrehozni, hiszen a kerület igen gazdag lehet e tekintetben. A kötet elsősorban 14 éves kortól ajánlott, s természetesen nem hiányozhatott belőle a romantika sem. Nekünk pesthidegkútiak számára pedig külön érdekesség, hogy a fikciós szereplők mellett akad valódi személy is, Gercsei László, aki 1302 környékén kisnemesként Anjou Károly mellett áll ki.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.