Interjú Major Balázs Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézet igazgatójával
2022. február 25-én a Klebelsberg Kultúrkúriában Major Balázs a misszió legújabb munkáiról tartott előadást a II. kerületi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szervezésében. Ez alkalomból a következőket kérdeztük.
1. Önök az egyetlen külföldi régészcsapat, akik végig kitartottak, miközben minden más projektet lefújtak és mindenki elvonult. Hogyan élték meg a háborús fenyegetettséget, mennyire volt könnyű egyben tartani a csapatot?
A szíriai tengerparti zónában, ahol a központi kutatásunk helyszíne Margat vára áll, nem voltak háborús cselekmények. Ez egyike Szíria szinte teljesen érintetlen területeinek. Természetesen a több mint egy évtizede zajló konfliktus hatásait lépten-nyomon érezni, mind a gazdasági helyzeten, a helyiek megélhetési nehézségeit vagy akár a háború előtt ismeretlen katonai ellenőrzőpontokat látva. A magyar keresztes hadjárat 800. évfordulóján, 2017-ben a missziónk megkapta a II. András által Margathoz hasonlóan felkeresett és gazdag évjáradékkal ellátott Crac des Chevaliers várát is, ahol azóta is folynak a munkák. A világhírű, UNESCO világörökség műemléket két évre megszállták a felkelők és a harcokban mind itt, mind a mellette levő településen sok kár keletkezett, de mire felkértek minket az ottani munkára is, ez a vidék is pacifikálódott. A „munkaterületeink” tehát teljesen biztonságosak, lakói rendkívül kedvesek és nagy szeretettel fogadnak, a velünk dolgozó magyar kollegák többsége pedig már jó ideje, van aki közel 20 éve, dolgozik kint velünk. Mindenki rendkívül jól érzi magát és alig várja, hogy visszajöhessen a szíriai kollegákkal és hallgatóinkkal együtt dolgozni.
2. Tudja-e Önöket a szír állam valamilyen formában támogatni a romokban levő gazdaság közepette?
A szírekre jellemző gáláns lovagiasság jegyében a nehéz helyzet ellenére a Szíriai Régészeti Főigazgatóság minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy segítse a Margatban folyó munkát. Ez nemcsak a hihetetlen hatékony engedélyeztetésben, vízumintézésben mutatkozik meg, hanem konkrét anyagiakban is. Mi a munkánkat természetesen önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül végeztük-végezzük. Viszont ettől függetlenül sok költség felmerül a terepen, kezdve az ásatási munkások napi bérétől az esetleges helyreállítási, anyagbeszerzési költségekig. A várban folyó munkálatok minden évben kapnak a központi költségvetésből, amiből a helyi munkásokat, vagy például a földelszállítást lehet fizetni. A helyreállítási munkálatokat mindig a szíriai fél fedezi, idén pedig az igazgatóság finanszírozta az új látogatóközpontunk teljes építészeti kivitelezését, amibe az általunk összeállított kiállítás fog kerülni.
Margattal szemben a Crac des Chevaliers vára olyan mértékben sérült, hogy ott a szíriai fél forrásai messze nem elegendőek a háborúban sérült épületek további pusztulásának megakadályozására. 2021-től a magyar kormány a Hungary Helps Ügynökségen keresztül támogatást biztosít a legsürgősebb helyreállítási munkákra, melyet szintén segítünk. Ez amellett, hogy megmenti Szíria egyik legfontosabb műemlékének leginkább pusztuló részeit, munkát biztosít a helyieknek és megélhetést a környék többségében keresztényekből álló népességének, a tágabb értelemben vett Szentföld egyik leglátogatottabb műemlékénél helyezzük el a magyar címert, amit milliók fognak látni. Egyetlen háború sem tartott örökké, előbb utóbb ide is visszatér a béke és vele együtt a turizmus is.
3. Zajlik-e jelenleg is ásatás, vagy most leginkább a megtalált tárgyi emlékek feldolgozására, katalogizálására, restaurálására fókuszálnak?
Az elmúlt 15 évben rengeteg leletet tártunk fel, most leginkább ezek feldolgozására koncentrálunk. Csak kerámiából több mint 600 nagy ládányi várja a feldolgozást a többi lelettípusról nem is beszélve. Emellett a feltárás kezdete óta megjelent új technológiák (drónos légifotózás, 3D fotózás és modellezés, lézerszkennelés) bevetésével folytatjuk a várak dokumentációját. A leletfeldolgozás azért is kiemelten fontos, mert számos magyar és szíriai hallgatónk ebből írja MA vagy PhD dolgozatát.
4. A híressé vált poklot ábrázoló freskó cikluson túl mi mindent találtak Margat várában, illetve annak a környezetében?
A fontosabb eredmények közt tartjuk számon a várhegy nyugati oldalán megtalált közel tíz hektár kiterjedésű keresztes kori várost, ahol eddig két, falképekkel díszített templom maradványát, egy temetőt és több mint egy tucat középkori épület maradványát sikerült megtalálni. A johanniták váraiban zajló középkori élet magas színvonalára utal a minőségi leletek mellett az a közel fél tucat fürdőhelyiség és egy hatalmas fürdőház is, amely a komplex vízellátórendszerrel együtt nagyon komoly higiéniai kultúráról árulkodik.
5. Hogy halad Crac újjáépítése a háborús pusztítás után? Mi pusztult el itt leginkább, van-e olyan része a várnak, amit nem lehet már eredeti formájára visszaállítani?
A Crac várát 2012-ben szállták meg a fegyveres csoportok és tartózkodtak ott két évig. Az itt folyó harcokban sok épület megsérült, de a többség még teljesen helyreállítható. Többek közt ilyen a szentföldi gótika legnagyszerűbb emlékeként számontartott kerengőfolyosó, aminek darabjait a hallgatóink gyűjtötték össze, dokumentálták és készítették el a digitális rekonstrukciót. A legnagyobb probléma az, hogy több olyan boltozati sérülés történt, amely azonnali helyreállítás nélkül a téli csapadék miatt az épület nagyrészének beomlásával fenyeget. A helyreállítási program keretében a legveszélyeztetettebb ilyen helyszínt, az úgynevezett Bajbarsz tornyot idén sikerült helyreállítani, de még több ilyen pont van. Jelenleg a vártemplomban folynak a legintenzívebb munkák, ahol az egykori ablak és ajtók rekonstrukciója is megtörténik.
6. Jelenleg ezek a várak (Margat, Crac, Safita) látogathatók, van-e valamilyen helyi turizmus?
Minden vár és műemlék látogatható a tengerparti zónában. A belföldi turizmus nem elhanyagolható, néha több mint száz fős csoportok is felbukkannak, de előfordulnak külföldi látogatók is. A többségében európai turistákból álló kis külföldi csoportok útjait néhány speciális utazási iroda szervezi.
A Hidegkúti Hírek Pesthidegkút életével, helytörténetével, kulturális eseményeivel és közéleti témákkal foglalkozik.